Még 2013-ban és 2014-ben az azóta elhunyt Váradi Andrással együtt kutattuk, hogy Felcsúton és környékén miként épül ki Mészáros Lőrinc – és Orbán Viktor – birodalma. Az azóta lemondott felcsúti polgármester bátrabb és rendszerkritikusabb munkásai jelezték többnyire, éppen hol vett földet a család, vagy hol építenek állattartó telepet, autójavító műhelyt, esetleg vadászházat. Nemegyszer minket kamerázó „detektívekkel” az autónk mögött próbáltuk ellenőrizni a sokszor csak pletykákon vagy félinformációkon alapuló füleseket. 2013-ban együtt láttuk Váradi Andrással, ahogy Mészáros az akkor felújított alcsútdobozi vadászháza udvarán – az arborétum szomszédságában – tisztogatja hatalmas kemencéjét, és néz nagyon szúrós szemmel Váradi autójára, amit nagyon jól ismert. Már ekkor is elképesztőnek tűnt, hogyan nőhetnek ki állattartó telepek, kisebb üzletek, cégek telephelyei a földből ilyen gyorsasággal, de azt talán csak a legmerészebbek gondolhatták, hogy Mészáros Lőrinc 2018-ra az ország majdnem leggazdagabb és legbefolyásosabb embere lesz, aki olyan céghálóval rendelkezik, amelyet napokig tart kibogozni.
A pompa, a milliárdosoknak kijáró luxus: magánrepülő, helikopter, luxusjacht, saját tó, külföldi nyaralók és hasonlók részei a Mészárosról alkotott képnek – de éppen ennek fényében tűnhet érdekesnek néhány sztori, hogy miként is indult el a meggazdagodás útján Orbán Viktor jó barátja. Sok mindent elárul az a történet, amelyet egy korábbi, Fejér megyében vezető beosztású hivatalnok mesélt nekem arról, hogyan versengett az első kétezres évtized közepén Orbán Viktor kegyeiért két felcsúti barát, Flier János és Mészáros Lőrinc. „A 2010 utáni első Orbán-kormány idején elég gyakori vendégek voltak nálam, sokszor együtt jöttek. Rendre szakmai kérdésekkel kerestek meg, olykor olyanokkal, amelyekről egy idő után nem is értettem, miért is érdekli őket. Később aztán látom, hogy az általam készített anyagokhoz hasonlatos formában törvényjavaslatok készültek, amelyeket el is fogadott a fideszes többség” – mesélte lapunknak egy neve elhallgatását kérő, Felcsút közelében élő forrásunk. A kezdeti – talán nem is mindig tudatos – versengést a miniszterelnök kegyeiért végül azzal nyerte meg Mészáros, hogy az Orbán család Felcsút környéki földjeit művelő Flier nyers stílusa, olykor vehemens vérmérséklete – amelyet egyszer mi is megtapasztalhattunk Felcsúton, amikor hosszasan követett minket, majd egy parkolóban leállt mellénk, mert szerinte nem kellene fotóznunk a települést – kellemetlen lehetett volna az esetleges nyilvános szereplés során. Persze Flier János így sem panaszkodhat, az elmúlt években több száz milliós állami és uniós támogatásból építhetett magának állattartó telepet Felcsút határában, és a falu környékén árverésre bocsátott állami földekből is jócskán bevásárolhatott.
Kicsinálni, bármi áron!
Azt mindenki tudja, hogy a miniszterelnök csinált multimilliárdost a volt gázszerelőből, de van egy történet Mészárosról, amely elég sok mindent elárul arról, miként kapaszkodhat fel valaki akár olyasvalakinek a kárán, aki vélhetően azért ment tönkre, mert megorrolt rá Orbán Viktor és a miniszterelnök bányavállalkozó apja. A szintén felcsúti Molnár Csaba 2014-ben – ismerősei szerint – azután halt meg, hogy belebetegedett cége elvesztésébe; ez a cég az R-Kord Kft., amely ma már Mészáros Lőrincé. Ő azután vette meg Molnártól a vállalkozást 2013-ban, hogy a korábban Femol 97 Ipari és Szolgáltató néven sikeresen működő kft. egy bírósági eljárás következtében ellehetetlenült. Molnár üzleti kapcsolatban állt Orbán Viktor apjával és a család vállalkozásaival, ugyanis egyebek közt rajta keresztül juthattak el Orbán Győzőék Gántról kibányászott kövei az állami beruházások egy részére. Állítólag azután romlott meg a viszony, hogy egy idő után a piaci árnál magasabb összegért kellett volna felvásárolnia a kőzúzalékokat, ami – érthetően – nem tetszett Molnár Csabának. Az üzletember másik „bűne” az volt, hogy felcsúti önkormányzati képviselőként nem volt feltétlen híve az akadémia létrehozásának, holott egy időben a helyi focicsapat főtámogatója volt, és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi tagjaként is dolgozott. Amikor a Puskás Akadémia mindössze 20 millió forintért akarta megvenni a mostani komplexumnak otthont adó terület egy részét az önkormányzattól, Molnár ezt ellenezte. Az ingatlanról értékbecslést készíttetett, ennek alapján az minimum 150 millió forintot ért. Az akadémia, élén Orbán Viktorral, ekkor vissza is táncolt; később aztán mégis megvették a területet, pontosan 150 millió forintért.
Ezek után Molnár Csaba egyre kevesebb állami megrendeléshez jutott, majd a kormányváltás után a Femol ellen vizsgálatot indított a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, s az eljárás végén a cég nyakába akasztottak egy több mint 200 millió forintos bírságot. A felügyelőség szerint a Femol 97 korábban szabálytalanul helyezett el más területén építési hulladéknak minősülő anyagot. Sajátos körülmény, hogy a zöldhatóság már 2010 előtt is vizsgálódott ugyanebben az ügyben, ám akkor másodfokon végül megszüntették az eljárást. A perről korábban a 168 Óra is beszámolt, de a részleteket mi is megismerhettük a Molnár Csabáékat védő ügyvédtől és a család több közeli ismerősétől. Az évekig tartó pereskedés 2012 végére zárult le, és ugyan sikerült megúszni a jogszerűtlenül kivetett gigabírságot, de addigra az akkor már R-Kord néven futó cég ellehetetlenült, mivel megbízást alig kapott, banki hitel pedig a folyamatban lévő eljárás miatt szóba sem jöhetett.
Végül 2013-ban nagyon kedvező áron lett Mészáros Lőrincé a vállalkozás, akit a jelek szerint cseppet sem zavart, hogyan tették tönkre az előző tulajdonost. Az akkortájt felcsúti polgármesterként is Orbán Viktort szolgáló feltörekvő üzletember már a Puskás Akadémia első embere is volt, azé a klubé, amelynek elődjét sokáig Molnár vezette. A tulajdonoscsere különös pikantériája, hogy az R-Kord ellen indított eljárás bírósági szakaszában a hatóságot az a Vörös József ügyvéd képviselte – ő egyebek közt a Puskás Akadémiának is régóta bedolgozik –, aki aztán a cég adásvételi teendőiben később Mészáros Lőrincet segítette. A történet az egzisztenciális megrázkódtatáson túl tragédiával végződött: a cég telephelyétől nem messze lakó Molnár Csaba – az őt ismerők elmondásai szerint – belerokkant a huzavonába, és a hatvanas éveiben járó férfi 2014-ben szívbetegségben elhunyt.
Az R-Kord megszerzése azért volt fontos állomás Mészáros Lőrinc későbbi szárnyalásában, mert az akkor már működő két legnagyobb családi cég, az építőipari megbízásokra egyre nagyobb sikerrel pályázó Mészáros és Mészáros Kft. és a mezőgazdaságban utazó Búzakalász 66 Kft. útjának egyengetése mellett így betörhettek a vasútépítési bizniszbe is. Egyebek közt vasúti biztosítóberendezések és felsővezetékek építését is elvállalhatták, egy idő után pedig jöttek az állami megrendelések, amelyek révén 2016-ra már nettó 17 milliárd forintra nőtt a bevételük. (A 2017-es adatok éppen a lapzártánkat követő napokban válnak nyilvánossá.) Kezdetben elsősorban az imént említett három méretes vállalkozás bevételeivel teremtette meg azt az alapot Mészáros Lőrinc és családja, amelyből mára szinte elképzelhetetlen vagyonra tettek szert. Akkorára, hogy a Napi.hu gondozásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2018 című kiadvány összesítése szerint Mészárosék az ország második leggazdagabbjai, becsült vagyonuk egy év alatt 160 milliárd (160 000 000 000) forinttal gyarapodott, így az már eléri a 280 milliárd forintot. Az élen Csányi Sándor OTP-vezér áll, ő nagyjából 320 milliárd forintnyi vagyonnal büszkélkedhet, de ha nem húz bele, jövőre már az egykori felcsúti gázszerelő lesz az ország legvagyonosabb embere.
Mindenhol ott van
Mészáros Lőrinc 2014-ben még „csak” 7,7 milliárdnyi vagyonon ülhetett, ehhez képest is hihetetlen a mára elért 280 milliárd forint. Ennek döntő többségét abban a (minimum) 135 cégben halmozta fel, amelyben valamilyen módon, sokszor több vállalkozáson keresztül font tulajdonosi hálón keresztül, de szerepe van a felcsúti üzletembernek és/vagy valamely családtagjának. A szövevényes céghálót napokig bogoztuk, azt kutattuk, hogy a családnak és vállalkozásaiknak összesen hány cégben van érdekeltségük. Azért írjuk, hogy minimum 135 cégben van érdekeltségük Mészároséknak, mert mire ez a cikk megjelenik, könnyen lehet, hogy újabb vállalkozásokat alapítanak, vagy újabb vállalkozásokba vásárolják be magukat. (Tavaly októberben a Hír Tv-s Célpont munkatársa 125 olyan céget talált, amely valahogyan Mészároshoz köthető.) Néhány külföldi cégről is tudunk, amely a tulajdonosi szerkezet szerint Mészárosékhoz köthető, de egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a milliárdos vállalkozó az eddig ismertnél sokkal több országban is vállalkozik. Amit eddig azonosítani lehetett: Mészárosék Ausztriában, Horvátországban, Montenegróban, Németországban, Romániában és Szlovákiában biztosan vállalkoznak vagy úgy, hogy van oda bejegyzett cégük, vagy valamely itthon működtetett vállalkozásuknak van telephelye, illetve általa működtetett szállodája.
Az utóbbi évekre az üzleti élettől távol álló átlagember számára is megkerülhetetlenné vált Mészáros Lőrinc, valamely vállalkozásával szinte lehetetlen nem kapcsolatba kerülni. A HVG közelmúltban közölt összesítése szerint ő lett az ország egyik legnagyobb munkáltatója, több mint tízezren dolgoznak neki. De manapság egy nagyobb áruházláncban sem válogathatunk úgy a termékek között, hogy ne fussunk bele az ásványvizébe vagy a számos agrár-élelmiszeripari cégeinek termékeibe. Ha házat akarunk építeni, könnyen lehet, hogy a beépíteni kívánt ablakhoz is közük van, hiszen nemrég a Fenstherm Ablak Kft.-vel közösen alapították meg a Fenstherm Future Zrt.-t, a kandallók, kályhák, tűzhelyek pedig könnyen érkezhetnek a Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Részvénytársaságtól. Otthonaink áramellátásához is lehet köze Mészárosnak, amióta az övék a Mátrai Erőmű többségi tulajdona, és így ők adják a hazai áramtermelés 15–17 százalékát. De a sort folytathatnánk: elég csak a felcsúti üzletemberhez közel álló MKB Bankra gondolni vagy Mészáros Lőrinc médiaérdekeltségeit említeni, hiszen megyei és országos lapok, az Echo Televízió és a Gong Rádió felvásárlásával behálózta az országot, ahol kis túlzással már lassan kikapcsolódni sem lehet egy jót anélkül, hogy ne az ő szállodájában, kempingjében, éttermében, borászatában vagy kalandparkjában tennénk azt.
Az Opten céginformációs rendszerben rögzített adatok szerint megnéztük azt is, hogy hivatalosan hol vannak jelen Mészárosék cégei az országban és az országhatáron kívül: 96 településen van székhelye vagy telephelye Magyarországon a felcsúti üzletember cégbirodalmának. Ezek közül a legtöbbet az idegenforgalomra szakosodott egységei – főképp a Balaton körül – és a megyei lapok szerkesztőségei adják. A cégbirodalom által behálózott településekről készített térképünkön is látható, hogy nincs már olyan megye, ahol ne lenne ott valamilyen Mészáros-érdekeltség. Továbbra is Fejér megyében van a legtöbb vállalkozásuk szék- vagy telephelye és fióktelepe, míg a balatoni szállodák és kempingek okán Veszprém megye lett a birodalom második tartománya; a három központ pedig Felcsút, Herceghalom és Budapest. S bár a korábbi felcsúti centrum az utóbbi években a közeli Herceghalomba tevődött át, Mészáros Lőrinc még mindig sokszor fogadja tárgyalópartnereit ottani kis irodájában – korábban mások mellett Orbán Viktor testvérét is láttuk bemenni a polgármesteri hivataltól alig száz méterre lévő ingatlanba –, míg lányai és számos cégvezető a herceghalmi nagy irodaházukból irányítanak.
Ha már polgármesteri hivatal: Mészárost annyira lefoglalják az üzleti ügyei, hogy az idei országgyűlési választások után le is mondott a polgármesterségről. A volt településvezető környezetéből évekkel ezelőtt hallottunk olyan hangokat, miszerint már nem szívesen foglalkozik az önkormányzat ügyeivel, de főleg a polgármesterséggel járó nyilvánosságot viselte nehezen. Ezután annyira sem lehet majd követni Mészáros személyes gyarapodását, ahogyan eddig. (Aki elég kitartó volt – nem egyszerű Felcsúton időpontot kérni és kapni a dokumentum megtekintésére –, megszemlélhette a polgármesterként kötelezően minden évben leadott vagyonnyilatkozatát.)
Érti a jelent
Hogy mikor lesz minden megyében annyi Mészáros-pont a térképen, mint amennyi Fejérben vagy Veszprémben látható, talán csak idő kérdése. Mindez nagyban függ a milliárdos befektetési tanácsadóitól és Orbán Viktortól, aki nagy hatással lehet a felcsúti barát üzleti perspektíváira, és egyesek szerint persze arra is, hogy ténylegesen mennyi a saját maga által ellenőrzött vagyona Mészáros Lőrincnek. Ha utóbbi megítélésekor ez idáig jobbára csak a fantáziánkra hagyatkozhattunk, vannak árulkodó jelek. A miniszterelnök korábban hangoztatta, szeretné, ha az energiapiac nagyobb arányban lenne magyar kézben – Mészárosék megvették a Mátrai Erőművet. Orbán azt sem titkolta, hogy a médiapiacon is nagyobb befolyást szeretne kormányának és a Fidesznek – Mészárosék ezután bedöntették a Népszabadságot, megvásároltak egy rakás megyei lapot, az Echo Tv-t és már rádiójuk is van. A miniszterelnök a magyar cukorgyártás fellendítését is szorgalmazta, legalábbis erre utalt akkor, amikor átadta Mészáros Lőrincék tiszapüspöki izocukorgyárát, amelyhez korábban 35 milliárd forint hitel és 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás is érkezett az államtól. És a sort folytathatnánk az állattartó telepek létesítésével, az állami földek vagy éppen az MKB Bank egy részének felvásárlásával, ami szintén egybecseng a kormányzati törekvésekkel. Ha ez így megy tovább, Mészáros Lőrincből tananyag lesz; az más kérdés, hogy gazdaságtudományi, netán büntetőjogi esetekkel is foglalkozó előadásokon példálóznak-e majd vele.
