Halmazok, függvények, logaritmus, sodrófadiagram, valószínűségszámítás a matematika érettségin

  • narancs.hu
  • 2024. május 7.

Belpol

Reggel 9-től közép- és emelt szinten is diákok tízezrei vágtak neki a vizsgának.

Halmazok, függvények, geometria, számtani sorozat, logaritmus, százalékszámítás – ezekkel a példákkal találkoztak kedden a középszinten matematikából érettségizők a vizsga első felében írja az az Eduline. Míg a másosik részében sodrófadiagram és koordinátageometria, terület, térfogat és valószínűség számítás is szerepel, de kaptak függvényeket is – számolt be az oktatási portál. 

Most vizsgáznak először azok a középiskolások, akik már a 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján tanultak, és a megújult érettségi vizsgarendszer szerint érettségiznek. Az Eduline arra emlékeztet, hogy az új rendszerben egyes témaköröket erősen megcsonkítottak, például a függvényeket, koordinátageometriát, míg többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei emelt szintről a középszintre is lekerültek, de a vizsga szerkezetében ugyanaz maradt.

A középszintű matek írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhetnek az érettségizők.

Az első feladatrészben középszinten a diákoknak 10-12 feladatot kell megoldaniuk, amire 45 percük van. A második feladatrészre már 135 percük áll rendelkezésre, ott közép- és emelt szinten hat feladatot kapnak. 

Ezek közül az első három kötelezően megoldandó, azonban az utolsó három feladat közül csak kettőt kell megoldani, egyet passzolni lehet – viszont ott jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy melyiket hagyja ki a vizsgázó, ugyanis ha ezt nem teszi meg, akkor a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem fogja figyelembe venni a pontozásnál.

Idén 69 047-en vizsgáznak középszinten, 6616-an pedig emelt szinten matematikából.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.