"Hazaváró Irodákat" nyit a kormány külföldön

  • narancs.hu
  • 2023. július 14.

Belpol

Úgy próbálnák segíteni a külföldön élők hazatelepülését, hogy egy helyen el tudják intézni az ehhez szükséges dolgokat.  

Interjút adott AzÜzlet nevű portálnak Kövér László, a parlament elnöke, aki amellett, hogy méltatta a kormány Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Programját, stratégiai célnak nevezte a nemzet határok feletti egyesítését és arról beszélt, hogy a fiatal nemzedék számára sok esetben a cserkészet jelenti az egyetlen kapcsolatot a magyarsággal, így a cserkészközösségeket is kiemelten támogatják, azt is közölte, hogy "Hazaváró Irodákat" nyit a kormány külföldön. 

Kövér úgy fogalmazott, hogy "fontos, hogy minden magyar, éljen a világ bármely pontját itthon érezze magát Magyarországon, és tudja, hogy bármikor hazatérhet. Ennek kapcsán egy új lehetőséget is nyitunk a diaszpórából hazaérkezők számára: Hazaváró Irodákat nyitunk azok számára, akik ideiglenesen vagy véglegesen haza kívánnak települni. Ezeknek az irodáknak a kialakítása, melyek a kormányablakokhoz kapcsolóan működnek majd az ország több pontján, már folyamatban van. A lényege, hogy egyablakos ügyintézést biztosít majd minden hazatelepüléshez szükséges ügyben. Ez is egy eszköz a nemzet újraegyesítésének megvalósításában."

Rákeresve a kifejezésre kiderült, hogy nem új ötletről van szó: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már tavaly novemberben is bejelentette a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén, hogy erről született döntés egy kormányülésen, ő akkor azt mondta, a "Welcome Office (Hazaváró Iroda)" létrehozásával azokat kívánják segíteni, akik úgy döntenek, véglegesen vagy átmenetileg hazatelepülnek Magyarországra. Az irodában intézik majd például a nyugdíjfolyósítással, diplomahonosítással, jogosítvánnyal összefüggő ügyeket. 

November óta semmit nem lehetett hallani a dologról, végül néhány nappal ezelőtt Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára egy londoni eseményen beszélt ugyanerről. Ő akkor azt mondta, a "Hazaváró Irodák" célja nem a Kárpát-medencei, hanem a diaszpórában élő magyarság megszólítása, valamint az adminisztratív akadályok közös leküzdése és a magyarországi érvényesüléshez szükséges információk átadása.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?