Hetek múlva derülhet csak ki, mi lesz a Magyarországra menekített afgánokkal

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 30.

Belpol

A kimenekítettek esetében nem menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárás indult.

Hetekbe is telhet, mire kiderül, hogy mi lesz azoknak a Magyarországra menekített afgán állampolgároknak a sorsa, akik korábban Kabulban segítettek a magyar csapatoknak – írjaNépszava.

A lap a Belügyminisztérium tájékoztatója alapján arról ír, hogy az érintettek esetében idegenrendészeti eljárás indult, ami a tárca közlése szerint 21 napig tart. A procedúra azonban 21-45 nappal meghosszabbítható.

„A kimenekítettek státusza az idegenrendészeti hatóság eljárásának eredményétől függően személyenként, családonként eltérően alakulhat”

– írta a Népszava kérdésére a belügy.

Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint a menekültügyi procedúra nyomán legalább hároméves védettséget kaphatnak az érintettek, míg

az idegenrendészeti eljárásba vontak rövidebb ideig érvényes és szűkebb jogosultsági kört nyújtó tartózkodási engedélyre számíthatnak az afgánok. Ez utóbbi bármikor megvonható, nem jelent automatikusan munkavállalási engedélyt és nem jogosít szociális támogatásra.

„A kimenekített afgánok esetében elég nyilvánvalónak tűnik, hogy a beutazásuk nem munkavállalási vagy családegyesítési céllal történt, hanem elüldözték őket hazájukból, okkal tartottak attól, hogy életük, testi épségük veszélyben van. Ezért esetükben tisztességes menedékjogi eljárást kellene lefolytatni” – mondta Zádori Zsolt.

A lap szerint ha a Magyarországra menekített afgánok idővel a röszkei és a tompai tranzitzónában felállított karanténból a Vámosszabadi Befogadó Állomásra vagy a Balassagyarmati Közösségi Szállásra kerülhetnek. Ezeken a helyeken ellátást kapnak, 21 éves korig a magyar állam fizeti az oktatásukat, továbbá az egészségügyi alapellátást. Mindemellett ingyen utazhatnak egészségügyi és hivatalos ügyeik intézéséhez. Viszont amennyiben valaki megkapja a menekült vagy oltalmazotti státuszt, onnantól 30 napon túl már magának kellene boldogulnia az országban.

(Népszava)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.