134 igen szavazattal, 54 nemmel, többségi döntéssel elfogadta az Országgyűlés azt a salátatörvény-javaslatot, amely az 1993 óta létező szociális törvényt is módosította – tudósít a Telex.
Ez az a jogszabály, amelyről október végén reggel kilenctől 22 órán át vitázott az Országgyűlés, mert az LMP és a Párbeszéd képviselői folyamatos hozzászólásaikkal nem engedték lezárni a vitát.
Most, a zárószavazásnál a Párbeszéd képviselői Lex Megdöglesz feliratú pólót viseltek: Szabó Tímea párbeszédes országgyűlési képviselő nevezte el így a jogszabályt, mert kimondja, hogy az egyén szociális biztonságáért elsősorban ő maga felelős, és az állam ezentúl csak végső esetben köteles segíteni a rászorulókon, akkor, amikor a család és az önkormányzat már nem tud segíteni.
A jogszabály megszavazása ellen az Országház előtt 38 civil szervezet tüntetett. Szociális dolgozók fekete hullazsákokba bújtak, lefeküdtek, szívdobbanások hallatszottak egy hangszóróból.
A Telex emlékeztet, hogy a törvényalkotási bizottság múlt csütörtökön változtatott az eredeti szövegen, és a kedden végül elfogadott verzióban az áll, hogy „mindenki felelős önmagáért”, de ez lényegében ugyanazt jelenti.
Szintén újdonság, hogy a jogszabály szerint a családoknak ezentúl képességeik és lehetőségeik szerint kötelességük segíteni a hozzátartozójukon. Az eddigi törvény általánosan fogalmazott a család felelősségéről.
A törvénymódosítás ellen még tegnap is tüntettek:
Kedden este a Belügyminisztérium közleményt adott ki az ügyben.
Íme:
„Az állam szerepe nem változott, a szociális ellátás biztosítása ahogyan eddig is, úgy továbbra is az állam és az önkormányzatok feladata. A gondoskodáspolitika területéhez tartozó szociális, gyerekjóléti, gyerekvédelmi kiadásokra idén 1140 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben, ez az összeg 2010-ben 325 milliárd Ft volt. A jövő évi költségvetés ezekre a célokra 1300 milliárd Ft támogatást tartalmaz. Azaz a jövő évi költségvetésben rögzített összeg négyszerese annak, amit a baloldali kormány erre a területre fordított. A magyar Kormány tehát segíti, fejleszti ezt a területet és elkötelezett abban, hogy ezt a jövőben is megtegye. A nemzeti kormány számít a gondoskodáspolitika területén azokra az egyházi, civil szereplőkre, akik ezen a területen támogatásukat akarják és tudják a rászorultak felé közvetíteni. Ez nem az állami kötelezettség átruházását, hanem a szolgáltatásnyújtást végző intézmények fenntartásának átengedését jelenti. A kormány elkötelezett abban is, hogy a területen fenntartótól függetlenül továbbra is támogatást nyújt a szociális ellátáshoz.”