A szociális törvény módosítása ellen tüntettek a Kossuth téren

  • narancs.hu
  • 2022. november 21.

Belpol

Jámbor András szerint katasztrófa, amit a kormány csinál.

„NEM a szociális törvény módosítására” címmel hirdetett tiltakozást az LMP hétfő estére a parlamenthez. A demonstráción több képviselő is felszólalt – olvasható a Telex tudósításában.

Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese első felszólalóként elmondta, szerinte a szociális törvény módosítása beleillik az elmúlt bő tíz évben tapasztalható tendenciába, abba, ahogy a Fidesz leépíti a szociális ellátások rendszerét. A folyamat az Alaptörvény módosításával kezdődött, amikor kivették belőle a szociális biztonsághoz való jogot, de ebbe a sorba illeszkedik a szociális dolgozók helyzetének romlása is. Mint elmondta, a magyar szociális hálót a Fidesz szaggatta szét, a törvényjavaslat pedig, úgy véli, semmilyen szakmai egyeztetésen nem estt át.

Jámbor András a Párbeszéd országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, a módosítás azt mondja ki, hogy aki bajba jutott, az versenyezzen másokkal. A kormány egy Somogy megyei bajbajutottat versenyeztetne Mészáros Lőrinc gyerekeivel, hogy ha bajba jutnak, gondoskodjanak önmagukról. „Ez egy nevetséges verseny” – jelentette ki Jámbor. Szerinte a szociális törvény módosítása mellett az egészségügyi és a foglalkoztatási törvény is a magyarok jogait csorbítják, amivel külföldi cégek számára próbálják vonzóvá tenni az országot. 

Az államnak a közösség fejlesztése lenne az egyik feladata, és a közösség akkor fejlődik, ha minél több embernek esélyt adunk arra, hogy egyről a kettőre jusson – mondta a képviselő. A kormány pedig bár munkaalapú társadalmat hirdet, a megemelt rezsi és a nagyon magas infláció miatt mégis egyre kevesebben tudnak rendesen megélni a fizetésükből. Jámbor András úgy fogalmazott:

„Amit a kormány csinál az nem baj, hanem katasztrófa.” 

Igaz, kevés tiltakozó volt hétfő este a Kossuth téren, Ungár Péter szerint sok példa van arra a történelemből, hogy az ilyen törvények ellen kevesen tiltakoztak, de később bebizonyosodott, hogy nekik van igazuk. Ungár úgy véli, Novák Katalinnak nincs igaza abban, hogy a gondoskodás érzelmi kérdés. Ha valaki demenciával küzdő embert ápol, 65 ezer forint a gondozási díj, amelynek emelését a kormány elutasította. „Ne tegyünk úgy, mintha ez egy költségvetési kérdés lenne, mindannyian tudjuk, hogy ez nem az. Ez egy értékválasztási kérdés” – jelentette ki az LMP képviselője. Ungár hozzátette: „Ez a módosítás az Orbán-kormány történelmi megítélésben nagyon negatív lesz.”

A tüntetéssel egyszerre zajlott a szociális törvény módosításáról szóló utolsó parlamenti vita, amelyben ellenzéki képviselők a kormány szociális politikáját kritizálták. A módosításról kedden szavaz az országgyűlés.

(Címlapképünk forrása: Az LMP Facebook-oldala)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.