Készül a nonprofit-törvény Sok civil szervezet szerint túlságosan is rövid ideig tartott az úgynevezett nonprofit-törvény koncepciójának társadalmi vitája; a szöveg a Kurázsi című lap augusztusi számában jelent meg. A magyarországi civil szférához tartozó mintegy 41 ezer "közhasznú magánszervezet" gazdálkodásáról, állami finanszírozásának módjáról szóló törvény öt kategóriába sorolná a nonprofit alapon működő szervezetek közhasznúságát, lehetséges adó- és vámkedvezményeit, és új testületként Nonprofit Felügyeletet hozna létre ellenőrzésükre. Radó Péter, a művelődési miniszter civil szakértője kérdésünkre elmondta: a nonprofit szektor "alapvetően pozitív visszajelzést" adott a tervezetre; úgy tudjuk azonban, sokan korántsem fogadták lelkesen az állami kontrollról szóló minisztériumi elképzeléseket. (A nonprofit-törvényről és vitájáról jövő héten részletesen beszámolunk.)
Tárca nélküli médiaminiszter? A médiatörvénnyel kapcsolatos huzavona bizonyítja, hogy a kormánydöntések végrehajtásának koordinálását tárca nélküli miniszterre kéne bízni - nyilatkozta az MSZP médiapolitikusa, Jánosi György, a parlament kulturális bizottságának elnöke, aki úgy látta: a parlamentnek érdemes lenne átgondolnia, indokolt-e a médiatörvénynek megfelelően már jövő évtől korlátozni a reklámidőt. Jánosi szerint így az MTV mintegy 6-7 milliárd forinttól esne el, amit más forrásból kellene pótolnia. Korábban Keller László MSZP-képviselő "médiaügyekért felelős kormánybiztos" kinevezését sürgette, a médiával kapcsolatos jövő évi kiadások koordinálására; György Gábor, a Magyar Rádió kuratóriumának elnöke pedig egy, "a kormány mellett működő médiahivatal" felállítását szorgalmazta egy lapnyilatkozatában.
Irak: kurd belharcok Washington nem avatkozik be az észak-iraki kurdok belharcába - jelentette ki Perry védelmi miniszter. Amerikai cirkálórakéták az elmúlt héten iraki katonai célpontokat lőttek, hogy rábírják Szaddám Huszeint: vonuljon vissza a tiltott zónából, és ne támadja a független kurd állásokat. Bagdad azonban ismét közölte: nem ismeri el a légtértilalmi övezetet. Közben a Szaddámhoz hű és vele élesen szembenálló kurdok háborúja miatt kurdok ezrei menekülnek Degala térségéből. A New York Times értesülése szerint egyébként a kurd területekre behatoló irakiak begyűjtöttek és feltehetően ki is végeztek több mint száz ellenzékit. (Lásd még: 20-21 oldal.)
Jelcin szíve Világszerte aggodalommal tekintenek az orosz elnök szeptember végére várható bypass-műtétje elé, mivel a 65 éves Borisz Jelcin egészségi állapota nem garantálja, hogy túléli a műtétet, vagy hogy meg tudja őrizni munkaképességét. Jelcinnél a szív három erén találtak szűkületet; a szívkoszorúér-műtétet a tapasztalt szívsebész, Jevgenyij Csazov akadémikus vezette kardiológiai központban hajtják végre. Közben Nyugaton és Oroszországban is élénk találgatás kezdődött Jelcin esetleges utódlásáról, egy moszkvai hatalmi harc kimeneteléről. Az irányítást minden bizonnyal Csernomirgyin kormányfő venné át; Gadisz Gadzsijev alkotmánybíró legalábbis erre lát lehetőséget, és ezt követeli a kommunista ellenzék is, de pontos menetrend nincs ilyen esetre.
Közel-Kelet: megtört a jég? Az izraeli kormányfővel történt kézfogás azt jelenti, hogy megtört a jég a palesztinok és az új izraeli kormány között - így kommentálta Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel való első találkozóját Jasszer Arafat PFSZ-elnök, aki szerint a következő hetekben dől el, valóban a békét szolgálta-e a múlt heti találkozó. A két vezető a békefolyamat folytatásaként megállapodott abban, hogy különbizottságokat hoznak létre a rendezés szervezeti és gazdasági kérdéseinek megvitatására (az autonóm palesztin hatóság számára főként az izraeli gazdasági blokád megszüntetése létérdek). A konzervatív Netanjahu, aki megválasztása után még elzárkózott a tárgyalástól, most azt mondta: a kölcsönösség alapján garantálni kell mind az izraeliek, mind a palesztinok biztonságát. Az e heti szakértői tárgyalások egyik központi témája a Hebronból való izraeli kivonulás időpontja lesz.
Jön fel a Fidesz A politikai évad kezdetén a Marketing Centrum és a Szonda Ipsos pártszimpátiákat vizsgáló - arányaiban eltérő - adatai szerint a biztos pártválasztók körében első helyen változatlanul az MSZP, a másodikon továbbra is a Kisgazdapárt áll. Nőtt a Fidesz - MPP népszerűsége: két hónapja a harmadik helyen áll. Bár a pártok szimpatizánsainak száma csupán egy-két százalékkal változott, az első három helyezettnek a Média Centrum szerint közel azonos (24, 23, illetve 21 százalék) a támogatottsága. (A Szonda szerint a szórás nagyobb: sorrendben 27, 19, 16 százalék.) A szabad demokraták 13 (Média Centrum), illetve 12 százalékkal (Szonda Ipsos) a negyedik helyen, a kereszténydemokraták és az MDF a parlamentbe jutáshoz szükséges 4 százalékos küszöb környékén állnak.
CIA: a drogkapcsolat Nyolc évvel azután, hogy az amerikai szenátus albizottsága megállapította: a CIA részben kokain eladásából finanszírozta a nicaraguai sandinisták jobboldali ellenzékét, a kontrákat, egy amerikai lap most új bizonyítékokat tárt fel a Központi Hírszerző Hivatal 80-as évekbeli drogkapcsolatairól. A San José Mercury News című lap 13 hónapig tartó tényfeltáró munka után arra a következtetésre jutott, hogy valójában a CIA hozta be a crack-kokaint Kolumbiából a Los Angeles-i fekete gettókba, és forgatta vissza a dollármilliókat az általa támogatott közép- és dél-amerikai gerillamozgalmak, így a kontrák támogatására; a lap szerint mellesleg így segítette a CIA a nagyvárosi fiatalkorú drogbandákat, a gangeket automata fegyverekhez.
Kinevezték Suchmant Az SZDSZ hallgatólagosan tudomásul vette, hogy - a várakozásoknak megfelelően - Horn Gyula jelöltjét, Suchman Tamás volt privatizációs tárca nélküli minisztert nevezték ki az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) élére. Suchman cáfolta, hogy gazdasági csúcsminisztériumot hozna létre; mint mondta, az IKM-nek csak a gazdaság szabályozási folyamatait kell kezelnie. Bár Suchman jelenlegi posztján is felügyeli a privatizációt, állítása szerint ez nem jelent változást a minisztérium és az ÁPV Rt. eddigi viszonyában. A miniszter kinevezésével egy időben benyújtotta lemondását Soós Károly Attila, a tárca SZDSZ-es politikai államtitkára, mivel úgy látta: a tárca vezetésében történő gyakori változások nem tették számára lehetővé a kormány gazdaságpolitikájának következetes megvalósítását.
Csecsenföld: kivonulás A Lebegy orosz nemzetbiztonsági vezető helyi tárgyalásai nyomán megszületett orosz-csecsen tűzszüneti megállapodás egyik legfontosabb eredményeként vasárnap megkezdődött az orosz csapatok kivonulása a háborús területről. (A csapatkivonás előtt még öt támadás érte az orosz állásokat.) Az elsőként kivonuló 133. harckocsizó zászlóaljat búcsúztatva Tyihomirov tábornok, a szövetségi erők parancsnoka kijelentette: nem lesz újabb kísérlet a csecsenföldi válság békés rendezésére, ha a mostani nem jár sikerrel. Közben Lebegy tábornok emberei tovább tárgyaltak a csecsen függetlenségért harcoló gerillákkal: a megbeszélés után Jandarbijev csecsen vezető bezáratta a déli hegyekben lévő hadifogolytábort.
Újabb kedvezmények a nyugati tőkének Magyarország az elsők között csatlakozhat majd az Európai Unióhoz - vélte Budapesten Theo Waigel német pénzügyminiszter, aki ugyanakkor az EU lépcsőzetes bővülését szorgalmazta, emlékeztetve arra, hogy a magyar bruttó nemzeti össztermék (GDP) az európai átlagnak csupán 36 százaléka. Mint elmondta, Németország a kétszer 500 millió márkás hitellel politikailag és gazdaságilag is támogatja Magyarországot. A Magyar-Német Gazdasági Fórumon Horn Gyula kormányfő elmondta: a kabinet a jövő év végéig ki akarja építeni a piacgazdaság intézményrendszerét, és addigra zárul le várhatóan a privatizáció folyamata is. Horn fontosnak nevezte a külföldi tőke további beáramlását, ezért - közelebbről meg nem nevezett - újabb kedvezményeket ígért a nyugati befektetőknek. (Az idei első félévben mintegy 700 millió dollár tőkebefektetés történt Magyarországon, 50 százalékkal több, mint tavaly ebben az időszakban.)
Morze
Bill Clinton amerikai elnök kezdeményezte, hogy a NATO jövő tavasszal vagy kora nyáron nevezze meg, hogy elsőként mely kelet-európai országokkal bővülhet a szervezet.
Helmut Kohl német kancellár azt ígérte Borisz Jelcin orosz elnöknek, hogy a NATO az idén még nem dönt a bővítésről. A két politikus megállapodott: a szövetség kiszélesítését a NATO és Moszkva viszonyától teszik függővé.
Orosz-ukrán gazdasági háború kezdődik a két ország között Leonyid Kucsma ukrán elnök szerint akkor, ha Moszkva nem veti el azt a tervét, hogy október 1-jétől 20 százalékos adót vet ki az Ukrajnából származó árukra.
Ukrán atomerőművek nem fizettek az orosz üzemekből érkező nukleáris hasadóanyagokért, így az orosz Tvel konszern közölte: a cég összes olyan üzemében leáll a termelés, ahol korábban az ukránoknak gyártottak nukleáris üzemanyagot.
Horvátországban újabb hidat állított helyre a magyar műszaki alakulat. A Száva feletti átkelő Slavonski Brodot köti össze a boszniai Bosanski Broddal.
Bolíviai kokatermelők úttorlaszokat emeltek és tüntetést tartottak La Pazban, földtörvény megalkotását követelve. Az állam segítségét várják ahhoz, hogy ne a "tiltott virágból" kelljen megélniük, hanem haszonnövények termesztéséből.
Belgiumban eltemették azt a két kislányt, akiknek a holttestét a hét elején találták meg a több más gyerekgyilkosságot is elkövetett Marc Dutroux telkén.
Emberölésben való részvétel miatt a belga rendőrség őrizetbe vette Alain van der Biest korábbi szocialista minisztert, akit azzal vádolnak, hogy részt vett André Cools volt államminiszter meggyilkolásában.
Lemondott Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke, miután a Népszava kiderítette: a szövetség egy meg nem rendezett úszóverseny hamisított eredményeivel nevezte a magyar úszókat az atlantai olimpiára. Az MÚSZ főtitkára "kegyes csalásnak" nevezte a történteket.
