Mivel minden jel szerint tartós lesz a rezsicsökkentés előző évben bevezetett korlátozása, ezért a hatás is az: a G7 összefoglalója szerint ebben az évben is sokkal kevesebbet fűtenek a magyar háztartások, mint korábban.
A lap számítása szerint 2022-ben (vagyis a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig korlátozása utáni első időszakban) a lakossági gázfelhasználásban a fűtési szezon elején is 25 százalékos visszaesést mutatott, ebből még kiszűrték az enyhe időjárás hatását is. Bár a legtöbben arra számítottak, hogy most, hogy a háztartások nagyjából kitapasztalták, mennyit lehet fűteni ahhoz, hogy beleférjenek a kedvezményes sávba, valamivel többet fogunk fűteni, nem ez történt: az idei szezon első hónapjainak adatai szinte pontosan úgy alakulnak, mint a tavalyiak. A kisfogyasztók felhasználása 2023 október 1. és december 12-e között 1,54 milliárd köbméter volt, másfélmillió köbméterrel még kevesebbre is, mint 2022 azonos időszakában (a hőmérséklet is hasonlóan alakult mint tavaly).
A lap hozzátette, hogy az adatokból nem látszik, hogy tömeges fűtéskorszerűsítési, szigetelési projektek vezettek volna ide. Idén ugyanis nem igazán pörgött fel az energiahatékonyság szempontjából releváns szigetelőanyagok piaca, sőt a számok jelentős visszaesést mutatnak. A fejlesztések elmaradásában a legnagyobb szerepe valószínűleg a forráshiánynak van.
A magyar háztartások tehát a korszerűsítést spórolással váltják ki. Viszont azt sem mindenki, ugyanis az adatok azt mutatják, nem ott csökkent a fogyasztás, ahol erre tényleg szükség lett volna, így valószínűleg nőtt a magyarországi energiaszegénység. A megoldás erre az energiahatékony felújítások pénzügyi ösztönzése lenne, ebben jelentős elmaradása van az országnak, bár az uniós pénzek becsorgásával talán változhat a helyzet.
