Pék, reklámügynök, bankár, ügyvéd: ők kaszáltak a nagy földárverésen - megjelent Ángyán új kutatása

  • Gera Márton
  • 2018. december 10.

Belpol

Elkészült a friss Ángyán-jelentés. A volt államtitkár most a Hajdú-Bihar megyei földárverések körüli visszásságokat mutatta be.

Elkészült Ángyán József legújabb jelentése, melyben a Hajdú-Bihar megyei földárveréseket összegezte, és arra a következtetésre jutott, hogy ebben a megyében is a kormányhoz közeli figurák jártak jól.

A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára eddig több jelentésben is vizsgálta, hogy mennyire volt eredményes a kormány „Földet a gazdáknak!” nevű, 2015 és 2016 között lebonyolított programja.

A kormány erről a programról azt állította, hogy körülbelül 30 ezer magyar gazdának segített földhöz jutni, és biztosította azt, hogy a „magyar föld magyar kézben maradjon”. A volt államtitkár azonban már eddig is többször jelezte, hogy a program keretében lefolytatott földárverések elsősorban a kormányközeli emberek földhöz jutását segítették (az egyik legutóbbi jelentésről itt írtunk).

Friss Ángyán-jelentés: Borsodban a nagy holdingok és főleg Fidesz-közeli érdekkörök taroltak

Tállai András és Budai Gyula neve elég gyakran feltűnik a korábbi fideszes államtitkár legfrissebb jelentésében. Azé a föld, aki megfizeti - Fejér, Somogy, Győr-Sopron és Szolnok megye után Borsod megye földprivatizációját elemezve, az állami földek árverési nyerteseit összesítve is erre a következtetésre jutott Ángyán József.

Nyert az MSZP-közeli agrárcsoport

A Narancs.hu-hoz is eljuttatott, legfrissebb jelentésben Ángyán arról ír, hogy a megyében összesen 12 ezer hektár állami földet árvereztek el. Azonban a területnek mintegy 70 százalékát nem a kormánypropagandában szereplő „kis és közepes családi vállalkozások”, hanem 24 nagy érdekeltség szerezte meg.

Szintén meglepő, hogy a megyei földek 57 százalékát Ángyán szerint nem a helyben is gazdálkodók földművesek, hanem külső vállalkozók szerezték meg. „Az elárverezett terület közel 35 százalékát a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb – átlagosan 36 km – távolságban lakó, 52 nyertes licitáló szerezte meg” – olvasható a jelentésben.

Ángyán szerint a megyei földárverések is bizonyítják, hogy működik a pártokon átívelő közös gazdasági érdekhálózat, ugyanis Hajdú-Bihar megyében az egyik nagy nyertes az MSZP-közeli Tedej-agrárcégcsoport lett, amely vezetőik, tulajdonosaik, rokonaik és üzletfeleik révén összesen 2683 hektárra tehetett szert. A cégbirodalmat vezető Bódi László András lánya, Bódi Judit a megyei közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője.

Valódi árverseny nélkül

Az árverések jellege azt mutatja, hogy a földek több mint 60 százaléka licitálás nélkül, kikiáltási áron, további több mint 1500 hektár (13 százalék) pedig a kikiáltási árat kevesebb mint 10 százalékkal meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért, átlagosan 2,114 millió forint/hektár nyertes árajánlattal került a sikeres árverezőkhöz.

Ángyán szerint e megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez, hiszen valódi árverseny csupán a területek 11 százalékának árverésén alakult ki.

2013-ban

Ángyán József

Fotó: MTI

A fideszesek is jól jártak

A jelentés szerint a kormánypárthoz kötödő licitálók is jól jártak. Módos Imréné, Bihartorda fideszes polgármesterének özvegye 83 hektárt szerzett, ahogy B. Csák István önkormányzati képviselő, Biharnagybajom fideszes alpolgármestere is hozzájutott 32 hektárhoz. Szintén földhöz jutott Tasi Sándor megyei közgyűlési alelnök, illetve Budai Gyula és Fazekas Sándor egykori földművelésügyi miniszter több helyi patronáltja is.

Ángyán szerint ráadásul a nyertesek tevékenységi köre gyakran azt mutatja, hogy a gazdálkodáshoz eddig nem sok közük volt. Van, akinek a tevékenysége nyilvános adatbázisokból nem azonosítható, de a hajdúsági nyertesek között van ügyvéd, háziorvos, nyomdaipari mérnök, banktisztviselő, vagy épp takarékszövetkezeti fiókvezető, de reklámügynök és pék is. Bár a kormány azt propagálja, hogy „azé lett a föld, aki megműveli”, a nyertesek között Ángyán talált olyan földművest, aki egy idősek otthonának címére van bejelentve (159 hektárt szerzett), de felbukkant az árverési nyertes között az egyik nagy árverési nyertes érdekeltség vezetőjének 90 év feletti édesanyja, aki 210 hektárhoz jutott hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.