Friss Ángyán-jelentés: Borsodban a nagy holdingok és főleg Fidesz-közeli érdekkörök taroltak

Kis-Magyarország

Tállai András és Budai Gyula neve elég gyakran feltűnik a korábbi fideszes államtitkár legfrissebb jelentésében.

Azé a föld, aki megfizeti – Fejér, Somogy, Győr-Sopron és Szolnok megye után Borsod megye földprivatizációját elemezve, az állami földek árverési nyerteseit összesítve is erre a következtetésre jutott Ángyán József. A korábbi fideszes agrárállamtitkár azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, miután elküldte nekünk tanulmányát: nem lepte meg, hogy akárcsak az általa már korábban kielemzett négy megyében, úgy Borsodban sem azok jutottak földhöz, akiket a kormánypropaganda emleget. Azaz nem a helyben élő családi gazdálkodók, hanem, ahogyan friss jelentésében írja, például Budai Gyula és Tállai András rokonai, vagy éppen fitneszinstruktor, marketingmenedzser, kormányközeli polgármester, gépjármű-, fémhulladék-, sőt könyvkereskedő nagyvállalkozó.

false

 

Fotó: MTI

 

Rokon vagy sem?

Budai Gyula korábban tagadta, hogy rokonság fűzné a borsodi nyertesekhez. Egész pontosan azt írta, hogy „Gerzsánszki Lajos Budai Gyula unokaöccsének apósa, mely kapcsolat a polgári törvénykönyv vonatkozó 685. §-a szerint sem hozzátartozói, sem pedig rokoni kapcsolatnak nem számít” – olvasható a közleményben. Budai Gyula szerint, ha a fideszes politikusok ilyen tág értelemben vett „rokonai”, barátai és ismerősei nem pályázhatnának termőföldekért, akkor a magyar emberek jelentős része nem foglalkozhatna mezőgazdasággal, hiszen ha úgy vesszük, mindenki „rokona” vagy ismerőse valakinek.

Borsod megye elkelt állami földterületeinek felét 27 nagy – 100 hektár fölötti területhez jutott – érdekeltség 48 nyertes árverező tagja szerezte meg. „A kicsik csak az átlagot javítják, a kormánypropaganda alátámasztására kellenek: a 20 hektár alatti területeket megszerző 135 licitnyertes érdekeltség, a nyertesek 56 százaléka csupán a területek 10 százalékához jutott” – így Ángyán. „Ez a rendszer lényege: a kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttat. És ami ennél is döbbenetesebb: Borsodban a helyben gazdálkodó családok elől a földek több mint 83 százalékát külső, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul a területek közel egyharmada olyan nyertesekhez került, akik a megszerzett birtoktesttől 20 kilométernél jóval nagyobb, átlagosan 44 kilométer távolságban laknak, több esetben ez a távolság a 200 kilométert is meghaladja. A kormányzati jelmondat meg ugye az, hogy a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki megműveli.”

A Borsodban elárverezett 11 ezer 300 hektár közel 70 százaléka Ángyán József összesítése alapján licit nélkül, kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért került a nyertesekhez.

false

Az egykori államtitkár úgy véli, ezzel újabb bizonyítékát találta annak, hogy hamisak a kormányzat földárveréseket alátámasztó állításai, ez esetben például az, hogy „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Így aztán nem meglepő, hogy a licitálás ellenére a borsodi állami földek igen alacsony, hektáronkénti 800 ezer forintos áron találtak gazdára.

Ángyán szerint mindez annak is tulajdonítható, hogy a területek zömét olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. De a jelentést összeállító egykori Fidesz-frakciótag úgy véli, akár csak az ország más megyéiben, Borsodban sem vette a bátorságot sok, kiszolgáltatott helyzetben lévő helyi gazdacsalád, hogy a politikaközeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó „nagyurak” érdekeit keresztezve, ezzel a meglévő, kis gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljon földhöz jutni. Ángyán József arra is felfigyelt, hogy Borsodban is jelentős számban bukkantak föl a nyertesek között a nagy helyi agrárholdingok vezetői, valamint politika-, leginkább Fidesz-közeli rokoni, baráti, gazdasági érdekkörök. A nagy agrárcégek, vállalatcsoportok által bérelt állami földekből jószerivel csak azokat a területeket bocsátották árverésre, amelyek zömére azután e cégek (például a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. és az Abaúji Charolais Zrt., a Karmopol-Agro Kft. vagy éppen a Puszta Agro 2010 Kft.) vezetői, munkatársai és/vagy azok rokonai, illetve strómanjai tettek nyertes árajánlatot.

false

Ráadásul a birtoktestek többsége esetében kikiáltási áron, licit és árverseny nélkül jutottak bérleményeik tulajdonjogához. „Nincsenek véletlenek” – összegez az államtitkár, aki 2012-ben mondott le államtitkári pozíciójáról, majd 2013-ban a Fidesz-frakcióból is kilépett. „Ez is pontosan mutatja a föld- és birtokpolitika alapelvét: előbb bérbe, majd tulajdonba adni a földeket, márpedig ez a stratégia nem más, mint feudális jellegű klientúraépítés.”

Ángyán József az utóbbi időben visszavonult a politizálástól, vidéki fórumokat sem tart, mint a lemondását követő időszakban, de a magyarnarancs.hu-nak elmondta: a földjelentések közreadását folytatja, Pest lesz a hatodik megye, és nem adja föl, hogy ezeknek az adatoknak a segítségével is szembesítse a kormánypropagandát a valósággal, és töretlenül bízik „egy igazi nép- és vidékpárti fordulatban”.

Ángyán József legfrissebb jelentését itt olvashatja.

A többi megye

Az olasz multimilliárdos divatdiktátor, Benetton helytartói, német bankárcsalád helyi intézői, belga–magyar nagygazda – Somogyban ilyeneket talált a sokat nyerők között az egykori agrárállamtitkár, ott (ahogyan a magyarnarancs.hu is megírta) a helyben élő családok a dobra vert földek egyharmadához jutottak hozzá, a földek kétharmadát harminchat nagy érdekeltség szerezte meg. Győr-Sopron megyében is a legpénzesebb egyharmad vitte el a földek négyötödét, úgy, hogy a meghirdetett területek 13 százaléka külföldi érdekeltség kezébe került. A 20 hektár alatti nyertesek a földek 5,5 (!) százalékához jutottak. Messze a legtöbb állami földet a miniszterelnökhöz „közeli” Fejér megyében verték dobra (erről itt írtunk bővebben), ott a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezetésének és érdekkörének még Mészáros Lőrinc rokonságát is sikerült megelőzni az Ángyán-összesítés alapján, míg Tiborczék „csak” a 12. helyre voltak jók megszerzett földjeik nagyságát összeadva.

És persze Szolnok megye sem lóg ki a sorból: a legtöbb területet két olasz tulajdonú cég, a Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. jelenlegi és korábbi vezetői alkotta érdekkör szerezte meg. De a legnagyobb árverési nyertesek között Fidesz-közeli multimilliárdos nagyvállalkozók, vagy éppen Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszterek számos patronáltja, rokonsága, s az Orbán család szűkebb baráti köréhez tartozó volt párizsi magyar nagykövet közvetlen családtagjai is megtalálhatók.

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.