Tállai András és Budai Gyula neve elég gyakran feltűnik a korábbi fideszes államtitkár legfrissebb jelentésében.

Azé a föld, aki megfizeti – Fejér, Somogy, Győr-Sopron és Szolnok megye után Borsod megye földprivatizációját elemezve, az állami földek árverési nyerteseit összesítve is erre a következtetésre jutott Ángyán József. A korábbi fideszes agrárállamtitkár azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, miután elküldte nekünk tanulmányát: nem lepte meg, hogy akárcsak az általa már korábban kielemzett négy megyében, úgy Borsodban sem azok jutottak földhöz, akiket a kormánypropaganda emleget. Azaz nem a helyben élő családi gazdálkodók, hanem, ahogyan friss jelentésében írja, például Budai Gyula és Tállai András rokonai, vagy éppen fitneszinstruktor, marketingmenedzser, kormányközeli polgármester, gépjármű-, fémhulladék-, sőt könyvkereskedő nagyvállalkozó.

Fotó: MTI

Borsod megye elkelt állami földterületeinek felét 27 nagy – 100 hektár fölötti területhez jutott – érdekeltség 48 nyertes árverező tagja szerezte meg. „A kicsik csak az átlagot javítják, a kormánypropaganda alátámasztására kellenek: a 20 hektár alatti területeket megszerző 135 licitnyertes érdekeltség, a nyertesek 56 százaléka csupán a területek 10 százalékához jutott” – így Ángyán. „Ez a rendszer lényege: a kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttat. És ami ennél is döbbenetesebb: Borsodban a helyben gazdálkodó családok elől a földek több mint 83 százalékát külső, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul a területek közel egyharmada olyan nyertesekhez került, akik a megszerzett birtoktesttől 20 kilométernél jóval nagyobb, átlagosan 44 kilométer távolságban laknak, több esetben ez a távolság a 200 kilométert is meghaladja. A kormányzati jelmondat meg ugye az, hogy a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki megműveli.”

A Borsodban elárverezett 11 ezer 300 hektár közel 70 százaléka Ángyán József összesítése alapján licit nélkül, kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért került a nyertesekhez.

Az egykori államtitkár úgy véli, ezzel újabb bizonyítékát találta annak, hogy hamisak a kormányzat földárveréseket alátámasztó állításai, ez esetben például az, hogy „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Így aztán nem meglepő, hogy a licitálás ellenére a borsodi állami földek igen alacsony, hektáronkénti 800 ezer forintos áron találtak gazdára.

Ángyán szerint mindez annak is tulajdonítható, hogy a területek zömét olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. De a jelentést összeállító egykori Fidesz-frakciótag úgy véli, akár csak az ország más megyéiben, Borsodban sem vette a bátorságot sok, kiszolgáltatott helyzetben lévő helyi gazdacsalád, hogy a politikaközeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó „nagyurak” érdekeit keresztezve, ezzel a meglévő, kis gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljon földhöz jutni. Ángyán József arra is felfigyelt, hogy Borsodban is jelentős számban bukkantak föl a nyertesek között a nagy helyi agrárholdingok vezetői, valamint politika-, leginkább Fidesz-közeli rokoni, baráti, gazdasági érdekkörök. A nagy agrárcégek, vállalatcsoportok által bérelt állami földekből jószerivel csak azokat a területeket bocsátották árverésre, amelyek zömére azután e cégek (például a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. és az Abaúji Charolais Zrt., a Karmopol-Agro Kft. vagy éppen a Puszta Agro 2010 Kft.) vezetői, munkatársai és/vagy azok rokonai, illetve strómanjai tettek nyertes árajánlatot.

Ráadásul a birtoktestek többsége esetében kikiáltási áron, licit és árverseny nélkül jutottak bérleményeik tulajdonjogához. „Nincsenek véletlenek” – összegez az államtitkár, aki 2012-ben mondott le államtitkári pozíciójáról, majd 2013-ban a Fidesz-frakcióból is kilépett. „Ez is pontosan mutatja a föld- és birtokpolitika alapelvét: előbb bérbe, majd tulajdonba adni a földeket, márpedig ez a stratégia nem más, mint feudális jellegű klientúraépítés.”

Ángyán József az utóbbi időben visszavonult a politizálástól, vidéki fórumokat sem tart, mint a lemondását követő időszakban, de a magyarnarancs.hu-nak elmondta: a földjelentések közreadását folytatja, Pest lesz a hatodik megye, és nem adja föl, hogy ezeknek az adatoknak a segítségével is szembesítse a kormánypropagandát a valósággal, és töretlenül bízik „egy igazi nép- és vidékpárti fordulatban”.

Ángyán József legfrissebb jelentését itt olvashatja.