Friss Ángyán-jelentés: Borsodban a nagy holdingok és főleg Fidesz-közeli érdekkörök taroltak

Kis-Magyarország

Tállai András és Budai Gyula neve elég gyakran feltűnik a korábbi fideszes államtitkár legfrissebb jelentésében.

Azé a föld, aki megfizeti – Fejér, Somogy, Győr-Sopron és Szolnok megye után Borsod megye földprivatizációját elemezve, az állami földek árverési nyerteseit összesítve is erre a következtetésre jutott Ángyán József. A korábbi fideszes agrárállamtitkár azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, miután elküldte nekünk tanulmányát: nem lepte meg, hogy akárcsak az általa már korábban kielemzett négy megyében, úgy Borsodban sem azok jutottak földhöz, akiket a kormánypropaganda emleget. Azaz nem a helyben élő családi gazdálkodók, hanem, ahogyan friss jelentésében írja, például Budai Gyula és Tállai András rokonai, vagy éppen fitneszinstruktor, marketingmenedzser, kormányközeli polgármester, gépjármű-, fémhulladék-, sőt könyvkereskedő nagyvállalkozó.

false

 

Fotó: MTI

 

Rokon vagy sem?

Budai Gyula korábban tagadta, hogy rokonság fűzné a borsodi nyertesekhez. Egész pontosan azt írta, hogy „Gerzsánszki Lajos Budai Gyula unokaöccsének apósa, mely kapcsolat a polgári törvénykönyv vonatkozó 685. §-a szerint sem hozzátartozói, sem pedig rokoni kapcsolatnak nem számít” – olvasható a közleményben. Budai Gyula szerint, ha a fideszes politikusok ilyen tág értelemben vett „rokonai”, barátai és ismerősei nem pályázhatnának termőföldekért, akkor a magyar emberek jelentős része nem foglalkozhatna mezőgazdasággal, hiszen ha úgy vesszük, mindenki „rokona” vagy ismerőse valakinek.

Borsod megye elkelt állami földterületeinek felét 27 nagy – 100 hektár fölötti területhez jutott – érdekeltség 48 nyertes árverező tagja szerezte meg. „A kicsik csak az átlagot javítják, a kormánypropaganda alátámasztására kellenek: a 20 hektár alatti területeket megszerző 135 licitnyertes érdekeltség, a nyertesek 56 százaléka csupán a területek 10 százalékához jutott” – így Ángyán. „Ez a rendszer lényege: a kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttat. És ami ennél is döbbenetesebb: Borsodban a helyben gazdálkodó családok elől a földek több mint 83 százalékát külső, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul a területek közel egyharmada olyan nyertesekhez került, akik a megszerzett birtoktesttől 20 kilométernél jóval nagyobb, átlagosan 44 kilométer távolságban laknak, több esetben ez a távolság a 200 kilométert is meghaladja. A kormányzati jelmondat meg ugye az, hogy a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki megműveli.”

A Borsodban elárverezett 11 ezer 300 hektár közel 70 százaléka Ángyán József összesítése alapján licit nélkül, kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért került a nyertesekhez.

false

Az egykori államtitkár úgy véli, ezzel újabb bizonyítékát találta annak, hogy hamisak a kormányzat földárveréseket alátámasztó állításai, ez esetben például az, hogy „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Így aztán nem meglepő, hogy a licitálás ellenére a borsodi állami földek igen alacsony, hektáronkénti 800 ezer forintos áron találtak gazdára.

Ángyán szerint mindez annak is tulajdonítható, hogy a területek zömét olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. De a jelentést összeállító egykori Fidesz-frakciótag úgy véli, akár csak az ország más megyéiben, Borsodban sem vette a bátorságot sok, kiszolgáltatott helyzetben lévő helyi gazdacsalád, hogy a politikaközeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó „nagyurak” érdekeit keresztezve, ezzel a meglévő, kis gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljon földhöz jutni. Ángyán József arra is felfigyelt, hogy Borsodban is jelentős számban bukkantak föl a nyertesek között a nagy helyi agrárholdingok vezetői, valamint politika-, leginkább Fidesz-közeli rokoni, baráti, gazdasági érdekkörök. A nagy agrárcégek, vállalatcsoportok által bérelt állami földekből jószerivel csak azokat a területeket bocsátották árverésre, amelyek zömére azután e cégek (például a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. és az Abaúji Charolais Zrt., a Karmopol-Agro Kft. vagy éppen a Puszta Agro 2010 Kft.) vezetői, munkatársai és/vagy azok rokonai, illetve strómanjai tettek nyertes árajánlatot.

false

Ráadásul a birtoktestek többsége esetében kikiáltási áron, licit és árverseny nélkül jutottak bérleményeik tulajdonjogához. „Nincsenek véletlenek” – összegez az államtitkár, aki 2012-ben mondott le államtitkári pozíciójáról, majd 2013-ban a Fidesz-frakcióból is kilépett. „Ez is pontosan mutatja a föld- és birtokpolitika alapelvét: előbb bérbe, majd tulajdonba adni a földeket, márpedig ez a stratégia nem más, mint feudális jellegű klientúraépítés.”

Ángyán József az utóbbi időben visszavonult a politizálástól, vidéki fórumokat sem tart, mint a lemondását követő időszakban, de a magyarnarancs.hu-nak elmondta: a földjelentések közreadását folytatja, Pest lesz a hatodik megye, és nem adja föl, hogy ezeknek az adatoknak a segítségével is szembesítse a kormánypropagandát a valósággal, és töretlenül bízik „egy igazi nép- és vidékpárti fordulatban”.

Ángyán József legfrissebb jelentését itt olvashatja.

A többi megye

Az olasz multimilliárdos divatdiktátor, Benetton helytartói, német bankárcsalád helyi intézői, belga–magyar nagygazda – Somogyban ilyeneket talált a sokat nyerők között az egykori agrárállamtitkár, ott (ahogyan a magyarnarancs.hu is megírta) a helyben élő családok a dobra vert földek egyharmadához jutottak hozzá, a földek kétharmadát harminchat nagy érdekeltség szerezte meg. Győr-Sopron megyében is a legpénzesebb egyharmad vitte el a földek négyötödét, úgy, hogy a meghirdetett területek 13 százaléka külföldi érdekeltség kezébe került. A 20 hektár alatti nyertesek a földek 5,5 (!) százalékához jutottak. Messze a legtöbb állami földet a miniszterelnökhöz „közeli” Fejér megyében verték dobra (erről itt írtunk bővebben), ott a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezetésének és érdekkörének még Mészáros Lőrinc rokonságát is sikerült megelőzni az Ángyán-összesítés alapján, míg Tiborczék „csak” a 12. helyre voltak jók megszerzett földjeik nagyságát összeadva.

És persze Szolnok megye sem lóg ki a sorból: a legtöbb területet két olasz tulajdonú cég, a Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. jelenlegi és korábbi vezetői alkotta érdekkör szerezte meg. De a legnagyobb árverési nyertesek között Fidesz-közeli multimilliárdos nagyvállalkozók, vagy éppen Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszterek számos patronáltja, rokonsága, s az Orbán család szűkebb baráti köréhez tartozó volt párizsi magyar nagykövet közvetlen családtagjai is megtalálhatók.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.