Friss Ángyán-jelentés: Borsodban a nagy holdingok és főleg Fidesz-közeli érdekkörök taroltak

Kis-Magyarország

Tállai András és Budai Gyula neve elég gyakran feltűnik a korábbi fideszes államtitkár legfrissebb jelentésében.

Azé a föld, aki megfizeti – Fejér, Somogy, Győr-Sopron és Szolnok megye után Borsod megye földprivatizációját elemezve, az állami földek árverési nyerteseit összesítve is erre a következtetésre jutott Ángyán József. A korábbi fideszes agrárállamtitkár azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, miután elküldte nekünk tanulmányát: nem lepte meg, hogy akárcsak az általa már korábban kielemzett négy megyében, úgy Borsodban sem azok jutottak földhöz, akiket a kormánypropaganda emleget. Azaz nem a helyben élő családi gazdálkodók, hanem, ahogyan friss jelentésében írja, például Budai Gyula és Tállai András rokonai, vagy éppen fitneszinstruktor, marketingmenedzser, kormányközeli polgármester, gépjármű-, fémhulladék-, sőt könyvkereskedő nagyvállalkozó.

false

 

Fotó: MTI

 

Rokon vagy sem?

Budai Gyula korábban tagadta, hogy rokonság fűzné a borsodi nyertesekhez. Egész pontosan azt írta, hogy „Gerzsánszki Lajos Budai Gyula unokaöccsének apósa, mely kapcsolat a polgári törvénykönyv vonatkozó 685. §-a szerint sem hozzátartozói, sem pedig rokoni kapcsolatnak nem számít” – olvasható a közleményben. Budai Gyula szerint, ha a fideszes politikusok ilyen tág értelemben vett „rokonai”, barátai és ismerősei nem pályázhatnának termőföldekért, akkor a magyar emberek jelentős része nem foglalkozhatna mezőgazdasággal, hiszen ha úgy vesszük, mindenki „rokona” vagy ismerőse valakinek.

Borsod megye elkelt állami földterületeinek felét 27 nagy – 100 hektár fölötti területhez jutott – érdekeltség 48 nyertes árverező tagja szerezte meg. „A kicsik csak az átlagot javítják, a kormánypropaganda alátámasztására kellenek: a 20 hektár alatti területeket megszerző 135 licitnyertes érdekeltség, a nyertesek 56 százaléka csupán a területek 10 százalékához jutott” – így Ángyán. „Ez a rendszer lényege: a kiválasztott keveseknek nagy, viszonylag sokaknak pedig igen kis területeket juttat. És ami ennél is döbbenetesebb: Borsodban a helyben gazdálkodó családok elől a földek több mint 83 százalékát külső, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul a területek közel egyharmada olyan nyertesekhez került, akik a megszerzett birtoktesttől 20 kilométernél jóval nagyobb, átlagosan 44 kilométer távolságban laknak, több esetben ez a távolság a 200 kilométert is meghaladja. A kormányzati jelmondat meg ugye az, hogy a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki megműveli.”

A Borsodban elárverezett 11 ezer 300 hektár közel 70 százaléka Ángyán József összesítése alapján licit nélkül, kikiáltási áron, az európai földárak töredékéért került a nyertesekhez.

false

Az egykori államtitkár úgy véli, ezzel újabb bizonyítékát találta annak, hogy hamisak a kormányzat földárveréseket alátámasztó állításai, ez esetben például az, hogy „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. Így aztán nem meglepő, hogy a licitálás ellenére a borsodi állami földek igen alacsony, hektáronkénti 800 ezer forintos áron találtak gazdára.

Ángyán szerint mindez annak is tulajdonítható, hogy a területek zömét olyan nagyméretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. De a jelentést összeállító egykori Fidesz-frakciótag úgy véli, akár csak az ország más megyéiben, Borsodban sem vette a bátorságot sok, kiszolgáltatott helyzetben lévő helyi gazdacsalád, hogy a politikaközeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó „nagyurak” érdekeit keresztezve, ezzel a meglévő, kis gazdaságaikat is végveszélybe sodorva próbáljon földhöz jutni. Ángyán József arra is felfigyelt, hogy Borsodban is jelentős számban bukkantak föl a nyertesek között a nagy helyi agrárholdingok vezetői, valamint politika-, leginkább Fidesz-közeli rokoni, baráti, gazdasági érdekkörök. A nagy agrárcégek, vállalatcsoportok által bérelt állami földekből jószerivel csak azokat a területeket bocsátották árverésre, amelyek zömére azután e cégek (például a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. és az Abaúji Charolais Zrt., a Karmopol-Agro Kft. vagy éppen a Puszta Agro 2010 Kft.) vezetői, munkatársai és/vagy azok rokonai, illetve strómanjai tettek nyertes árajánlatot.

false

Ráadásul a birtoktestek többsége esetében kikiáltási áron, licit és árverseny nélkül jutottak bérleményeik tulajdonjogához. „Nincsenek véletlenek” – összegez az államtitkár, aki 2012-ben mondott le államtitkári pozíciójáról, majd 2013-ban a Fidesz-frakcióból is kilépett. „Ez is pontosan mutatja a föld- és birtokpolitika alapelvét: előbb bérbe, majd tulajdonba adni a földeket, márpedig ez a stratégia nem más, mint feudális jellegű klientúraépítés.”

Ángyán József az utóbbi időben visszavonult a politizálástól, vidéki fórumokat sem tart, mint a lemondását követő időszakban, de a magyarnarancs.hu-nak elmondta: a földjelentések közreadását folytatja, Pest lesz a hatodik megye, és nem adja föl, hogy ezeknek az adatoknak a segítségével is szembesítse a kormánypropagandát a valósággal, és töretlenül bízik „egy igazi nép- és vidékpárti fordulatban”.

Ángyán József legfrissebb jelentését itt olvashatja.

A többi megye

Az olasz multimilliárdos divatdiktátor, Benetton helytartói, német bankárcsalád helyi intézői, belga–magyar nagygazda – Somogyban ilyeneket talált a sokat nyerők között az egykori agrárállamtitkár, ott (ahogyan a magyarnarancs.hu is megírta) a helyben élő családok a dobra vert földek egyharmadához jutottak hozzá, a földek kétharmadát harminchat nagy érdekeltség szerezte meg. Győr-Sopron megyében is a legpénzesebb egyharmad vitte el a földek négyötödét, úgy, hogy a meghirdetett területek 13 százaléka külföldi érdekeltség kezébe került. A 20 hektár alatti nyertesek a földek 5,5 (!) százalékához jutottak. Messze a legtöbb állami földet a miniszterelnökhöz „közeli” Fejér megyében verték dobra (erről itt írtunk bővebben), ott a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezetésének és érdekkörének még Mészáros Lőrinc rokonságát is sikerült megelőzni az Ángyán-összesítés alapján, míg Tiborczék „csak” a 12. helyre voltak jók megszerzett földjeik nagyságát összeadva.

És persze Szolnok megye sem lóg ki a sorból: a legtöbb területet két olasz tulajdonú cég, a Palotási Mezőgazdasági Zrt. és a Tiszamenti Agrár Kft. jelenlegi és korábbi vezetői alkotta érdekkör szerezte meg. De a legnagyobb árverési nyertesek között Fidesz-közeli multimilliárdos nagyvállalkozók, vagy éppen Fazekas Sándor és Varga Mihály miniszterek számos patronáltja, rokonsága, s az Orbán család szűkebb baráti köréhez tartozó volt párizsi magyar nagykövet közvetlen családtagjai is megtalálhatók.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.