Így szorította sarokba a CNN sztárja Matolcsyt

  • narancs.hu
  • 2017. november 2.

Belpol

Legfrissebb lapszámunkban interjút olvashatnak Richard Questtel, a CNN sztárjával, a naponta élőben jelentkező Quest Means Business műsorvezetőjével. Ízelítő Köves Gábor interjújából:

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Magyar Narancs: Ugyanúgy készül fel, amikor a dalai lámát vagy mondjuk Matolcsy Györgyöt kell meginterjúvolnia?

Richard Quest: Igen. A különbség csak abból ered, hogy mennyit tudok az aktuális helyzetről. Ami az önök egykori nemzetgazdasági miniszterét illeti (az interjú 2012-ben készült – a szerk.): nagy vonalakban tisztában voltam vele, hogy mi a helyzet Magyarországon, de néhány órát még rá kellett szánnom a felkészülésre, megnézni, hogy ki mit nyilatkozott, mit mondott az Európai Bizottság, milyen állapotban van a gazdaság. A helyzet tulajdonképpen ugyanaz, mint tegnap a fegyverlobbis fickóval. Olyan nincs, hogy az interjúalany hirtelen a fejéhez kap, hogy ó, Richard, neked igazad van, hát, én erre az érvre még sosem gondoltam, akkor most hazamegyek, és haladéktalanul megszabadulok az összes fegyveremtől. Ilyen nincs. Az önök volt nemzetgazdasági minisztere sem fogja azt mondani, hogy nahát, sosem hallottam még ezt az érvet a jegybankkal kapcsolatban, menten revideálom az álláspontomat. Ilyen sincs. Ehelyett a következőket kell tenni ilyen helyzetben: kipréseled belőle, hogy fejtse ki az álláspontját, majd arra kényszeríted, hogy védje meg azt a vele ellentétes állásponttal szemben. Ehhez az ellenkező álláspont legjobb érveit használod. A magyar jegybank esetében megemlíted, hogy miniszter úr, a kormánya kivételével senki sem helyesli, amit tettek, nézze, mit mond az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, nézze, mit mondanak a független közgazdászok. A végén pedig megforgatod a kést: Miniszter úr, mégis miért van az, hogy önökön kívül mindenki téved, miért van, hogy csak önöknek van igazuk? És hagyod. Aztán újra visszatérsz rá: De miniszter úr, mindenki azt mondja, hogy ez így helytelen. És utána megint visszatérsz rá. Mindebből kialakul a kép a nézőben, hogy az Orbán-kormány tekintélyelvű, antidemokratikus és jogköröket vesz magához. Biztosra veszem, hogy ilyen helyzetben minden miniszter azonnal az alkotmánybíróságra fog hivatkozni, meg mindenféle bizottságra, ezt szépen mind el fogja mondani, úgyhogy a végén elég csak megkérdezni: De jól van ez így, miniszter úr, hogy a kormány a saját embereit ülteti a jegybank élé­re?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.