Huszonöt méterre álltam tőle, de nem hallottam egy szavát sem: ilyen volt közelről Orbán kifütyülése

  • Gera Márton
  • 2017. március 15.

Belpol

Zengett nagyon az „Orbán, takarodj!” – Helyszíni beszámoló.

„Na, kíváncsi leszek, megsértődtek-e rá a lengyelek!” – mondta a társainak egy idősebb férfi, amikor a Ferenciek terénél jöttünk fel a metróból. Nos, a lezárt Astoriánál tényleg lehetett látni néhány lengyel fiatalt, és akivel sikerült beszélnem, azt mondta,

haragszanak ugyan Orbánra, amiért szembement velük az EU-ban,

de mégis „itt vannak”. Volt olyan fiú is, aki inkább a vodka előnyeiről kezdett el beszélni, majd lőtt egy szelfit lobogós háttérrel. Egy szemüveges férfi lengyel zászlóval s angol feliratos táblával jelent meg, amelyen azt kérte számon, miért bántotta meg „lengyel testvéreit Orbán úr”.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Mindezt nem sokkal 10 óra után tapasztaltam, amikor az Astoria felől szerettem volna bejutni a Múzeum körútra, ami elsőre nem tűnt olyan egyszerűnek, mivel egy hosszú kordon volt felhúzva, s a Valton Security őrei csak lassan engedték be az embereket. Mondjuk, azt nem lehetett megmondani, mi alapján döntötték el, hogy kinek a zsebét vizsgálják át, mert volt olyan lengyel srác, akinek még a belső zsebéből is kivetettek mindent, s volt, aki meg simán átsétált.

Juhász Péter és az Együtt tüntetői az Astoriánál

gyülekeztek, és nem sokkal fél 11 előtt „szivárogtak be” a Múzeumkerthez. Egy nő azt mesélte, hogy a bejáratnál alaposan átvizsgálták a csoportosan érkező férfiak zsebeit, de némi leleménnyel sikerült behozni a sípokat.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

false

Fotó: Sióréti Gábor

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Már Orbán beszéde előtt is láttam kisebb összezördüléseket; valakinek a kezéből kiverték a sípot, majd a tettes a földön rá is taposott. Ebből kisebb inzultus kerekedett, de mindenki a másikat próbálta nyugtatni, így nem fajult tettlegességig az incidens.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Szóváltások azonban szép számmal akadtak, pedig a tüntetők Tarlós István beszéde előtt egyszer sem fütyültek, a Himnusz alatt pedig nemhogy füttyöt, de egyetlen bekiabálást sem lehetett hallani. Ez ugyanakkor nem zavarta a miniszterelnök beszéde miatt érkezőket, akik közül néhányan

már akkor nekimentek a sípolóknak, amikor még el sem kezdődött semmi.

„Hülye gecik, miért nem jönnek már a szervezők?” – mondta egy férfi, akit láthatólag zavart, hogy néhány fiatal megjelent egy molinóval, melyen korruptnak nevezték a kormánypárti politikusokat. Volt olyan Orbán-rajongó, aki próbálta csitítani, de láthatólag annyira belelovalta magát, hogy hosszú perceken át magyarázta, miért nincs itt semmiféle probléma a kormánnyal.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

„Hazaárulók, hitvány emberek vagytok!” – ezt már egy zászlóval a kezében álldogáló férfi kiabálta oda a Juhász Péter mellett álló tiltakozóknak, akik erre rögtön kikérték maguknak, hogy miért lennének hitványak, hiszen azért jöttek ide, hogy kifejezzék az ellenérzésüket. Volt sorosozás is (az kötelező), s amikor a tiltakozók felvetették, hogy maga Orbán is Soros-ösztöndíjas volt, hát, akkor jött a kormány kedvenc panelje, hogy tudniillik „az egykor volt, Orbán ma már nem Soros embere”.

Amikor a Múzeumkert szélénél, a színpadtól úgy harminc méterre álló tüntetők elkezdték egymás között kritizálni Orbánt, egy nyugdíjas nő annyira felhúzta magát, hogy nekiiramodott, és a kabátomba belekapaszkodva akart nekimenni a tiltakozóknak, de a társai leállították.

Már Tarlós beszédéből sem lehetett sokat hallani a színpadtól nem olyan távolról sem, mert szóltak a sípok meg egy-két kereplő is, ám az igazi hangzavar akkor keletkezett, amikor Orbán kisétált az emelvényre, s nekikezdett. Mindebből én, aki ekkor úgy huszonöt méterre állhattam Orbántól, az égvilágon semmit nem hallottam, olykor elkaptam egy-egy „Brüsszelt, nemzetit és szuverenitást”, ám ennyi.

false

Fotó: Sióréti Gábor

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Azt azonban mindennél hangosabban lehetett hallani, ahogy zengett az „Orbán, takarodj!”, nem sokkal később pedig „Diktátor!” és „Börtönbe!” kiáltásokkal fejezték ki tiltakozásukat a tüntetők. Volt, ahol a valtonosok megpróbáltak beavatkozni, de úgy tűnt, mintha maguk is feladták volna a harcot, mert egyszerűen az volt a helyzet, hogy elemi erővel szólt az Orbán elleni tiltakozás, igaz, olykor a „Viktor, Viktor!” is erőre kapott. Aztán megint jöttek a sípok.

„Hazamegyek, ebédelek, majd megnézem a tévében a beszédét, mert ebből tényleg nem lehetett semmit sem hallani” – mondta egy férfi, amikor az Astoria felé indultam haza.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.