Ismét a fejük fölött egyezkedne a kormány az oktatásról, ezért összefogtak a pedagógusok

  • Gera Márton
  • 2017. szeptember 3.

Belpol

Indul az újabb látszatfórum, de vannak, akik nem kérnek belőle.

Az idei tanév kezdete előtt egy nappal, csütörtökön jelentette be hét pedagógus-szakszervezet, hogy az új köznevelési kerekasztal munkájában nem fognak részt venni, mert úgy látják, a kerekasztalnak továbbra sem lesznek valódi jogosítványai. A szakszervezetek, köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), azt írták, hogy csak partneri kapcsolatra épülő tárgyalásokon hajlandók megjelenni, és követelik, hogy a kormány semmilyen oktatáspolitikai döntést ne hozzon addig, amíg az oktatásban érdekelt szakszervezetekkel nem folytatott érdemi egyeztetést.

Bár a kijelentés az elmúlt évek intézkedéseinek fényében kifejezetten naivnak tűnik, arra jól rávilágít, hogy az immár kormányhatározat által szabályozott

köznevelési kerekasztal valójában továbbra sem tűnik másnak, mint szimpla porhintésnek.

A testületet még 2016 februárjában, a pedagógustiltakozások hatására hozta létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), de már akkor is furcsa volt, hogy tulajdonképpen azok vehettek részt a fórumon, akiknek a kormányt helyt adott.

Képünk illusztráció!

Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Olyan szervezetek, amelyeknek túl sok közük nem volt az oktatáshoz: ott volt például a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), de megjelent a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), és elment a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége is (KCSSZ). Nem véletlen, hogy a pedagógus-szakszervezetek már akkor is látszategyeztetésekről beszéltek, és a tiltakozásokban vezető szerepet vállaló Tanítanék Mozgalom sem ment el a kerekasztalhoz.

Bár a kormány később is úgy kommunikálta ezeket az egyeztetéseket, hogy azok rendkívül sikeresek, nem igazán lehetett tudni, hogy mit is sikerült elérni. Palkovics László oktatási államtitkársága

általában azzal szerelte le a pedagógus-szakszervezetek kritikáját, hogy menjenek el a kerekasztalra, ott lehet a problémákról beszélni.

Ugyanakkor jól jellemzi az egész helyzetet, hogy Lázár János kancelláriaminiszter korábban sokat sejtetően azt mondta: „a kerekasztal tárgyal, a kormány pedig dönt”. Vagyis a kerekasztal működése egészen az idei évig nem volt szabályozva, döntéseit, javaslatait a kormánynak nem is kellett figyelembe vennie.

Vitatkoznak” az oktatásról. A köznevelési kerekasztal résztvevői.

„Vitatkoznak” az oktatásról. A köznevelési kerekasztal résztvevői

Fotó: MTI/Marjai János

Azt már idén januárban jelentették be, hogy a köznevelési kerekasztal átalakul, és mostantól Köznevelés-stratégiai Kerekasztal lesz a neve. A kormányzati ügyekben általában igen jól értesült Magyar Idők akkor azt írta, a kormány garantáltan figyelembe veszi majd a fórum javaslatait, ám a nyár elején megjelent kormányhatározatból ezt nehezen lehetett leszűrni. Csak arról volt szó benne, hogy az új kerekasztal a közneveléssel kapcsolatos döntések előkészítésében javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző testület, de hogy a minisztériumnak kötelező volna elfogadni a javaslatait, azt már nem említi a kormányhatározat. Sőt,

még a kerekasztal ügyrendjét is Balog Zoltánnak kell jóváhagynia.

Hiába kérték tehát a pedagógusszervezetek, hogy a köznevelési kerekasztal működését törvényileg szabályozzák, ez nem történt meg, csupán a kormányhatározat készült el, így továbbra is látszatfórumnak tűnik a kerekasztal. Ráadásul júliusban Palkovics László írt egy levelet hat, az oktatásban érintett szakszervezetnek, hogy augusztus végéig küldjék meg az „államtitkárságára” annak a három főnek a nevét, akit delegálnának. Magyarán a hat pedagógusszervezetnek egyezkednie kellett volna, hogy melyik három szervezet fog képviselőket küldeni, többek között ezért döntöttek úgy, hogy nem vesznek részt a kerekasztal munkájában.

Az új kerekasztaltól távol maradó PDSZ elnöke, Mendrey László azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hiába az új név,

a testületnek továbbra sem lesz érdemi szerepe.

„Továbbra is csak konzultatív, véleményalkotó szerepe lesz ennek a fórumnak, a résztvevők kiválasztásánál ismét a miniszter, az államtitkár szempontjai érvényesültek, így olyan szakmai szervezetek nem kaptak meghívást, akiknek igen fontos lenne, hogy a hangjukat tudják hallatni” – magyarázza Mendrey, aki szerint semmi sem fogja garantálni, hogy a kerekasztal véleményét figyelembe veszik, ők pedig ilyen „álságos” testület működésében nem akarnak részt venni, mivel az csupán arról szól, hogy legitimálja a kormány oktatáspolitikai döntéseit.

Egy újabb kerekasztal

Egy újabb kerekasztal

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Hasonlóan látja Tóth József, a kerekasztalt szintén bojkottáló Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke is, aki azt mondja, a kormány nem felkérte a szakszervezeteket, hanem eleve meghatározta számukra, hogy hány képviselővel lehetnek jelen a kerekasztalnál: „Úgy érezzük, hogy ez

nem egy hatékony, sokkal inkább egy formális fórum.

A kerekasztal tevékenységével kapcsolatban a kormány semmilyen kötelezettséget nem ír elő a miniszter számára. Én azt gondolom, hogy a kerekasztal összetétele már eleve egy erőfölényt rajzol ki: négy-öt helyet kapnak a minisztérium képviselői, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) kap öt helyet, gyakorlatilag a három szakszervezeti képviselő súlytalanná vált volna.”

A pedagógus-szakszervezetek azonban tárgyalni akarnak a kormánnyal az oktatás kérdéseiről, de olyan keretek között, hogy valóban számítson a szavuk. Ezért kezdeményezték az Országos Egyeztető Fórum (a határozatokat, amiket itt elfogadnak, érvényesíteni kell, ellentétben a kerekasztal állásfoglalásaival) létrehozását, amit elvileg Balog Zoltán miniszternek kötelessége lesz összehívni, mivel a szakszervezeteknek joguk van ilyen fórumot kezdeményezni. „Ha mégis elutasítás lesz a válasz, jöhetnek azok a jogi eszközök, amelyekkel a kormányt rákényszeríthetjük a fórum összehívására” – mondja Mendrey.

Megkérdeztük az államtitkárságtól, hogy mikorra hívják össze az Országos Egyeztető Fórumot, és mit szólnak ahhoz, hogy a szakszervezetek távol maradnak a Köznevelés-stratégiai Kerekasztaltól. Ha kapunk választ, jelezni fogjuk.

Frissítés:

Közben válaszolt az oktatásért felelős államtitkárság, és levelükben azt írták, sajnálják, hogy a szakszervezetek úgy döntöttek, nem vesznek részt a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkájában, mert „őszinte szándékunk volt, hogy a szakszervezetekkel való együttműködést egy újabb fórumra terjesszük ki, tudomásul vesszük azonban, ha a szakszervezetek a stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület munkájában nem kívánnak részt venni”.

Szerintük ha szakszervezetek tárgyalni akarnak, a kormány össze fogja hívni az ún. sztrájktárgyalást, de azt írják, szakértői szinten is állnak rendelkezésre. „A kormány stratégiai döntésnek tekinti a szakszervezetek állásfoglalását, és megfontolja az 1382/2017. (VI.16.) Korm. határozatnak a résztvevőkre vonatkozó módosítását, a szakszervezetek delegálási jogának törlését” – szól a válasz, amelyből azt lehet kihámozni, hogy a jövőben talán nem csupán három képviselőt delegálhat a hat érintett szakszervezet.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.