Told és az Igazgyöngy Alapítvány

Partnerként kezelve

Belpol

A román határhoz közeli 300 lelkes Toldon is segíti a mélyszegénységben élőket az Igazgyöngy Alapítvány. A rendszerkritikus álláspontjáról ismert alapítót sok támadás érte az elmúlt években, ennek ellenére sikerült elfogadtatnia magukat az állami intézményrendszerrel.

„A társadalmi leszakadást mi nem etnikai, hanem szociális aspektusból értelmezzük. A szegregátumokban élők generációkon átívelően építenek ki olyan túlélési stratégiát, amely nem »integrációbarát«. Mi nem az identitással, hanem a szocializációs mintákkal foglalkozunk” – mondja L. Ritók Nóra.

Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója Hajdú-Bihar megyében, Berettyószentmártonban született. Gyerekkorában voltak roma osztálytársai, még látott félig földbe ásott cigánysori kunyhót. Édesanyjának volt egy „cigány keresztfia”, egy helyi fiú, akinek segítette a boldogulását. Később pedagógusként olyan iskolába került, ahol magas volt a roma gyerekek aránya, és mint fogalmaz, „az elejétől késztetést éreztem arra, hogy keressem a legjobb fejlesztési lehetőségeket”.

A hátrányos helyzetűekkel foglalkozó civil szervezetek közül az egyik legismertebb az Igazgyöngy, amely 1999 óta dolgozik, és ma összesen 17 környező településen van jelen folyamatosan. Berettyóújfaluban működik a nemzetközi hírű, 600 tanulóval működő művészeti iskola. L. Ritók Nóra szerint intézménye lehetett volna a „tehetséggondozás fellegvára”, ha a jobb társadalmi státuszúakra fókuszál, de őt a mélyszegénységben élők fejlesztése jobban érdekelte.

Működése során az Igazgyöngy többször is kapott támogatást külföldi szervezetektől (például Soros György alapítványától), amivel kivívta a 2010 utáni hatalom ellenszenvét. Legutóbb tavaly májusban kerültek célkeresztbe, ugyanis elfogadták Magyar Péter hárommillió forintos adományát. Ezek után L. Ritók Nórára rászálltak a megafonos influenszerek, azt állítva, hogy „Sorosék (…) Magyar Péter alá tolták a mozgalmat, az alapítványt”.

Az ilyen hecckampányok miatt is kemény munkája van abban az Igazgyöngynek, hogy az állami rendszerrel elfogadtassa magát. A helyi tankerülettel tíz éve dolgoznak együtt, az Igazgyöngy módszertanát 47 iskola vette át. Mára jó az együttműködésük a család- és gyermekjóléti szolgálatok hálózatával is, amely pedig korábban csak ellenséget látott bennük. Sőt a nagy állami szegénységfelszámoló programban, a Felzárkózó Településekben (FeTe) is benne vannak: ahhoz a határ menti kis zsákfaluval, Tolddal kapcsolódnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.