„A társadalmi leszakadást mi nem etnikai, hanem szociális aspektusból értelmezzük. A szegregátumokban élők generációkon átívelően építenek ki olyan túlélési stratégiát, amely nem »integrációbarát«. Mi nem az identitással, hanem a szocializációs mintákkal foglalkozunk” – mondja L. Ritók Nóra.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója Hajdú-Bihar megyében, Berettyószentmártonban született. Gyerekkorában voltak roma osztálytársai, még látott félig földbe ásott cigánysori kunyhót. Édesanyjának volt egy „cigány keresztfia”, egy helyi fiú, akinek segítette a boldogulását. Később pedagógusként olyan iskolába került, ahol magas volt a roma gyerekek aránya, és mint fogalmaz, „az elejétől késztetést éreztem arra, hogy keressem a legjobb fejlesztési lehetőségeket”.
A hátrányos helyzetűekkel foglalkozó civil szervezetek közül az egyik legismertebb az Igazgyöngy, amely 1999 óta dolgozik, és ma összesen 17 környező településen van jelen folyamatosan. Berettyóújfaluban működik a nemzetközi hírű, 600 tanulóval működő művészeti iskola. L. Ritók Nóra szerint intézménye lehetett volna a „tehetséggondozás fellegvára”, ha a jobb társadalmi státuszúakra fókuszál, de őt a mélyszegénységben élők fejlesztése jobban érdekelte.
Működése során az Igazgyöngy többször is kapott támogatást külföldi szervezetektől (például Soros György alapítványától), amivel kivívta a 2010 utáni hatalom ellenszenvét. Legutóbb tavaly májusban kerültek célkeresztbe, ugyanis elfogadták Magyar Péter hárommillió forintos adományát. Ezek után L. Ritók Nórára rászálltak a megafonos influenszerek, azt állítva, hogy „Sorosék (…) Magyar Péter alá tolták a mozgalmat, az alapítványt”.
Az ilyen hecckampányok miatt is kemény munkája van abban az Igazgyöngynek, hogy az állami rendszerrel elfogadtassa magát. A helyi tankerülettel tíz éve dolgoznak együtt, az Igazgyöngy módszertanát 47 iskola vette át. Mára jó az együttműködésük a család- és gyermekjóléti szolgálatok hálózatával is, amely pedig korábban csak ellenséget látott bennük. Sőt a nagy állami szegénységfelszámoló programban, a Felzárkózó Településekben (FeTe) is benne vannak: ahhoz a határ menti kis zsákfaluval, Tolddal kapcsolódnak.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
