Told és az Igazgyöngy Alapítvány

Partnerként kezelve

Belpol

A román határhoz közeli 300 lelkes Toldon is segíti a mélyszegénységben élőket az Igazgyöngy Alapítvány. A rendszerkritikus álláspontjáról ismert alapítót sok támadás érte az elmúlt években, ennek ellenére sikerült elfogadtatnia magukat az állami intézményrendszerrel.

„A társadalmi leszakadást mi nem etnikai, hanem szociális aspektusból értelmezzük. A szegregátumokban élők generációkon átívelően építenek ki olyan túlélési stratégiát, amely nem »integrációbarát«. Mi nem az identitással, hanem a szocializációs mintákkal foglalkozunk” – mondja L. Ritók Nóra.

Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója Hajdú-Bihar megyében, Berettyószentmártonban született. Gyerekkorában voltak roma osztálytársai, még látott félig földbe ásott cigánysori kunyhót. Édesanyjának volt egy „cigány keresztfia”, egy helyi fiú, akinek segítette a boldogulását. Később pedagógusként olyan iskolába került, ahol magas volt a roma gyerekek aránya, és mint fogalmaz, „az elejétől késztetést éreztem arra, hogy keressem a legjobb fejlesztési lehetőségeket”.

A hátrányos helyzetűekkel foglalkozó civil szervezetek közül az egyik legismertebb az Igazgyöngy, amely 1999 óta dolgozik, és ma összesen 17 környező településen van jelen folyamatosan. Berettyóújfaluban működik a nemzetközi hírű, 600 tanulóval működő művészeti iskola. L. Ritók Nóra szerint intézménye lehetett volna a „tehetséggondozás fellegvára”, ha a jobb társadalmi státuszúakra fókuszál, de őt a mélyszegénységben élők fejlesztése jobban érdekelte.

Működése során az Igazgyöngy többször is kapott támogatást külföldi szervezetektől (például Soros György alapítványától), amivel kivívta a 2010 utáni hatalom ellenszenvét. Legutóbb tavaly májusban kerültek célkeresztbe, ugyanis elfogadták Magyar Péter hárommillió forintos adományát. Ezek után L. Ritók Nórára rászálltak a megafonos influenszerek, azt állítva, hogy „Sorosék (…) Magyar Péter alá tolták a mozgalmat, az alapítványt”.

Az ilyen hecckampányok miatt is kemény munkája van abban az Igazgyöngynek, hogy az állami rendszerrel elfogadtassa magát. A helyi tankerülettel tíz éve dolgoznak együtt, az Igazgyöngy módszertanát 47 iskola vette át. Mára jó az együttműködésük a család- és gyermekjóléti szolgálatok hálózatával is, amely pedig korábban csak ellenséget látott bennük. Sőt a nagy állami szegénységfelszámoló programban, a Felzárkózó Településekben (FeTe) is benne vannak: ahhoz a határ menti kis zsákfaluval, Tolddal kapcsolódnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.