„A zuhanórepülést sikerülhet megállítani” – egy leszakadt település, ahol jól működik a Máltai Szeretetszolgálat programja

Belpol

Az állam sokáig sorsára hagyta a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőt, ahol a szegénység tetemes méreteket öltött. Aztán 2016-ban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat életet lehelt a községbe: óvodát, iskolát, tanodát működtet, valamint a járásban több száz embert foglalkoztat. Fiatalokat állít pályára, segít nekik kitörni hátrányos helyzetükből. Egy dologgal szemben viszont szinte teljesen tehetetlen: a drogok mintegy egy év alatt képesek egy család sorsát megpecsételni. 

Tiszabő és Tiszabura: két hasonló, szerencsétlen sorsú település Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Tiszaburát mintegy 3100-an lakják, a rendszerváltás környékén indult hanyatlásnak. Korábban az ország egyik legnagyobb termelőszövetkezete működött a településen, mely az emberek nagyrészének adott munkát. Tiszabő története és problémái viszont korábbra nyúlnak vissza: itt már a rendszerváltás előtt is súlyos volt a helyzet. A holokauszt komoly sebeket ejtett a környező települések, így Tiszabő nagy számú zsidóságán is. A szocializmus alatt a kulákságot megpróbálták az itteni tsz-be terelni, az ellenállásukat pedig úgy törték meg, hogy a lakosság egy részét kitelepítették, a helyükre pedig cigány családokat költöztettek.

A 2000-es tiszai árvíz tovább rontotta a környék sorsát: a módos lakosság elköltözött, a kevésbé tehetős romák pedig az itteni ingatlanok felújításának lehetőségét választották. Így fordulhatott elő, hogy ma gyakorlatilag csak cigányok laknak a két településen. Az állam pedig sokáig tétlenül nézte az elszegényedést. A Magyar Máltai Szetetetszolgálattól (MMSZ) kaptunk pár képet, melyek a 2016 előtti állapotokat mutatják. A látvány letaglózó, már-már disztópikus. Földutak, romos házak, mélyre ásott gödrök a szobákban. Egy iskola, ami rozsdaövezeti gyárra hasonlít, annyira leromlott a külseje: ablakai be vannak törve, falai omladoznak. Kóbor kutya iszik a földúton elterülő pocsolyából, gyerekek fociznak a kietlen, rozsdás focipályán. Kisfiú néz ránk a feltehetőleg fűtetlen, alig bútorozott házban nagykabátban és sapkában. 

2016 fordulópont volt Tiszabő életében, ugyanis ekkor jelent meg itt az MMSZ, és indította el a Jelenlét programot, melynek keretében az iskolát is átvették az állami fenntartótól. Az épület lassan megtelt élettel: kifestették, lecserélték az ablakokat, nyílászárókat, felújították a focipályát.

Az évek során a Jelenlétpont mosodával, fürdővel, Biztos Kezdet Gyerekházzal és tanodával bővült. A foglalkoztatási programhoz kapcsolódva az MMSZ közkonyhát indított, létrehozott egy mézüzemet és a Máltai Majort, ahol különböző mezőgazdasági programok és képzések folynak. Átvette az óvodát is, majd nemrég bölcsődét indított. Az iskolában részben a település növendékei tanítanak, ugyanis a szervezet felkarol fiatalokat, akiket pedagógiai asszisztensként, majd pedagógusként foglalkoztat, mialatt ők egyetemre járnak. (Az erről készült riportunk a nyomtatott Magyar Narancsban olvasható.)

Máltai komplexum

Lapunk részletesen foglalkozik az állami szegénységfelszámoló programmal, a Felzárkózó Településekkel (FeTe), melynek a koordinátora az MMSZ, de több más civil szervezet is közreműködik benne. Jártunk Nógrád megyében Beer Miklós nyugalmazott váci püspök alapítványánál, a Szent Ferenc SzegényeinélBorsodban a Regionális Civil Központ Alapítványnál, valamint Hajdú-Biharban, az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítványnál.

Nem hagyhattuk ki cikksorozatunkból a FeTe főszereplőjét sem: a program jelenleg az Európai Bizottság 70 milliárdos támogatásából, 238 településen fut. A cél, hogy ez a számot feltornázzák 300-ra. Bátki Márton tizenöt éve van az MMSZ kötelékében: Monoron, Tiszaburán is dolgozott, majd átmenetileg a tiszabői Jelenlét program irányítása is hozzákerült.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.