Jó minőségű, állami egészségügyi ellátás ígéretével kampányol az ellenzék

Belpol

A leendő kormány feladata, hogy egy tisztességes, mindenki számára elérhető rendszert hozzon létre.

Az ellenzéki pártok azt ígérik, hogy egy kormányváltás után mindenki hozzáférést kap a jó minőségű, állami egészségügyi ellátáshoz.

Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció szakértője hétfőn – a Párbeszéd és a Momentum politikusaival közösen tartott – online sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fizetőssé tette a magyar egészségügyet, és ezt a „lopakodó átalakítást a szemünk láttára végezte”.

A magánegészségügyi ellátás egyre inkább „az oligarchák és a NER-lovagok fennhatósága alá kerül”, egy leendő kormánynak azonban az a feladata, hogy egy tisztességes, mindenki számára elérhető, államilag finanszírozott egészségügyi rendszert „hozzon létre, alakítson át vagy működtessen” –fogalmazott.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta, hogy a „lopakodó egészségügyi privatizáció” akkor kezdődött, amikor Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter vezetésével „megszüntették” a tb-járulék járulékjellegét, és átalakították azt egy adóvá. Hangsúlyozta, hogy a járulékot a kormánynak vissza kell forgatnia arra a területre, ahová befizették, az adót azonban arra költheti, amire akarja.

Orbán Viktor, Rogán Antal és „bűnszervezetük” az egészségügyben befizetett járulékból stadionokat épített – állította a képviselő. Szerinte a döntéshozók azért tartják alacsonyan a szakdolgozói béreket, hogy ezek az emberek átmenjenek dolgozni a magánegészségügyi ellátásba.

Felemelik a szakdolgozók bérét és megbecsültté teszik az egészségügyi szakmát – ígérte.

Havasi Gábor, a Momentum szakpolitikusa azt mondta, a kormányon lévők az elmúlt 12 évet arra használták, hogy „tudatosan lerohasszák az állami egészségügyet és közben megerősítsék a magánegészségügyi ellátást". Szerinte ma már alig van olyan magánegészségügyi ellátás, amit "ne hálózna be az Orbán-rendszer", az állami egészségügyi ellátás pedig átláthatatlan, széttöredezett, a koronavírus-járvány előtt és alatt a betegek nem tudták, hogy hova kell fordulniuk a problémájukkal.

Az ellenzék egészségügyi programjáról Fülöp Zsófia írt terjedelmes cikket e heti lapszámunkban. Hány milliárdból lehet megújítani az egészségügyet? A pluszforrások biztosítása mellett milyen változtatásokra van szükség? Politikusokkal és szakértőkkel beszélgetett az ellenzék egészségügyi programjáról. A teljes interjút keressék a nyomtatott Magyar Narancsban, vagy digitális előfizetéssel olvassák el a weben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.