Káel Csaba szerint a különleges DNS-ünk teszi vonzóvá Magyarországot a filmipar számára

  • narancs.hu
  • 2023. november 6.

Belpol

Mi más? 

Évek óta egyre több külföldi filmes produkció forgatása zajlik Magyarországon, itt forgott egyebek mellett a Szárnyas fejvadás 2049, a Dűne és a Fekete Özvegy is. Itt készült a velencei filmfesztiválon debütáló és Oscar-esélyesnek tartott Szegény párák (Poor Things) is. 

A siker hátteréről Káel Csaba filmügyi kormánybiztos nyilatkozott a Varietynek. A Telex szemléje szerint Káel azt mondta, kiindulási pont a rendszerváltás volt, amikor olyan magánstúdiók kezdhettek el működni Magyarországon, amelyek nemzetközi partnerekkel is együtt dolgoztak.

„A partnerek német, majd amerikai, olasz, angol producerek voltak, mi pedig elkezdtük kiépíteni a nemzetközi produkciók szolgáltatási hátterét” – magyarázta Káel. Ennél is fontosabb viszont szerinte az a tudás, amit a magyar szakemberek tudnak kínálni.

„Azt szoktam mondani, hogy különleges DNS-ünk van. Ez a DNS nem a testünkben van, hanem az elménkben. Ez a filmkészítéssel kapcsolatos tudásunk. Ez 123 év, és ez tényleg valami” 

– fogalmazott a kormánybiztos. 

 
 
Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója a 13. Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár sajtótájékoztatóján a Bálna Budapestben 2023. október 18-án. 
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
 

Hozzátette, előnyt jelent az is, hogy Budapest sokoldalú város, kiváló forgatási helyszínekkel. De nemcsak a fővárosban, az egész országban változatos helyszínek – például felújított várak és erődök – állnak a filmkészítők rendelkezésére, ráadásul a helyi vezetőkkel is jók a kapcsolatok, „nagyon nyitottak arra, hogy teret adjanak a produkcióknak”.

Káel Csaba szerint szeretnék feljelszteni a kreatív oldalukat, mert „a mert a magyarok nagyon kreatívak, és erős kreativitásunk van az utómunka és a CGI területén is”. Továbbá „nagyon nehéz magyar filmként megjelenni egy amerikai vagy világpiacon, de ha vannak koprodukciós és forgalmazási partnereink, akkor egyre magasabb pozícióba juthatunk”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.