Karácsony a főváros-kormány játszmáról: "Csapdahelyzetbe nem fogok belegyalogolni"

Belpol

A főpolgármester nem akar arról elhíresülni, hogy állandóan csak nemet mond.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletes interjút olvashatnak Karácsony Gergellyel. A főpolgármestert Budapest és a kormány viszonyáról kérdeztük, miután egy múlt héten benyújtott törvényjavaslatból kiderült, hogy Orbánék megkötnék az önkormányzatok kezét a helyi iparűzési adó felhasználásában. Néhány részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Arra számít, hogy a kormány az új törvényszövegre hivatkozva nem ad majd több pénzt, mondván, maradt még a fővárosnál ráfordítható hipa-bevétel?

Karácsony Gergely: Ha dekódolni akarom az üzenetet, akkor elképzelhető egy ilyen forgatókönyv, de szerintem ez rossz irány. Borzasztóan avítt az a szemlélet, amely a közösségi közlekedés szervezésében éles vonalat húz Budapest határánál ahelyett, hogy regio­nális léptékben gondolkodna. (...)

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Elképzelhető egy olyan alku a kormánnyal, hogy a stadion támogatásáért több pénzt kérnek egészségügyre vagy közlekedésre?

KG: Atlétikai stadion abban az értelemben biztosan nem lesz, hogy csak egy olyan sportkomplexumot tudunk elképzelni, amely nemcsak a vb-re készül, hanem alkalmas a rekreációs tömegsport bázisának is. És igen, ez az ügy az idő szorítása miatt óhatatlanul részévé válik egy nagyobb csomagnak. Nem zsarolunk, nem feltételeket szabunk, de van egy politikai mandátumunk, és szeretnénk aszerint eljárni. (...)

MN: Hisz még annak a kormányzati ígéretnek, ami gyakorlatilag politikai vétójogot adott a Fővárosi Közgyűlésnek a budapesti beruházások felett?

KG: Nem akarok az a főpolgármester lenni, aki arról híresül el, hogy állandóan csak nemet mond, még akkor sem, ha egy csomó kormányzati tervet károsnak gondolok. A kormány úgy állítja be a dolgot, hogy ők hoznak Budapestre fejlesztéseket, ők megmondják, hogy nekik mi a fontos, és én ezek közül kiválaszthatom, mit nem támogatok. Ez egy csapdahelyzet, amibe nem fogok belegyalogolni. Én szeretnék ráírni erre a listára, például egy olyan programot, amivel a kerületek kezében lévő járóbeteg-ellátást öt év alatt radikálisan javítani tudjuk egy fél Nemzeti Galéria árából.

A Magyar Narancs november 21-i számában olvasható teljes cikkből kiderül, mit gondol a főpolgármester az Erdogan-látogatás okozta közlekedési káoszról, Tarlós István végkielégítéséről és Szöllősi György kitüntetéséről. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Archívum

Előző cikkemben (Európa, a mentőcsónak?, Magyar Narancs, 2019. október 17.) azt állítottam, hogy a bevándorlás szigorú korlátozása mellett szóló összes általam ismert és megfontolandónak tartott érv azonos struktúrát követ.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.