Karácsony a főváros-kormány játszmáról: "Csapdahelyzetbe nem fogok belegyalogolni"

Belpol

A főpolgármester nem akar arról elhíresülni, hogy állandóan csak nemet mond.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletes interjút olvashatnak Karácsony Gergellyel. A főpolgármestert Budapest és a kormány viszonyáról kérdeztük, miután egy múlt héten benyújtott törvényjavaslatból kiderült, hogy Orbánék megkötnék az önkormányzatok kezét a helyi iparűzési adó felhasználásában. Néhány részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Arra számít, hogy a kormány az új törvényszövegre hivatkozva nem ad majd több pénzt, mondván, maradt még a fővárosnál ráfordítható hipa-bevétel?

Karácsony Gergely: Ha dekódolni akarom az üzenetet, akkor elképzelhető egy ilyen forgatókönyv, de szerintem ez rossz irány. Borzasztóan avítt az a szemlélet, amely a közösségi közlekedés szervezésében éles vonalat húz Budapest határánál ahelyett, hogy regio­nális léptékben gondolkodna. (...)

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Elképzelhető egy olyan alku a kormánnyal, hogy a stadion támogatásáért több pénzt kérnek egészségügyre vagy közlekedésre?

KG: Atlétikai stadion abban az értelemben biztosan nem lesz, hogy csak egy olyan sportkomplexumot tudunk elképzelni, amely nemcsak a vb-re készül, hanem alkalmas a rekreációs tömegsport bázisának is. És igen, ez az ügy az idő szorítása miatt óhatatlanul részévé válik egy nagyobb csomagnak. Nem zsarolunk, nem feltételeket szabunk, de van egy politikai mandátumunk, és szeretnénk aszerint eljárni. (...)

MN: Hisz még annak a kormányzati ígéretnek, ami gyakorlatilag politikai vétójogot adott a Fővárosi Közgyűlésnek a budapesti beruházások felett?

KG: Nem akarok az a főpolgármester lenni, aki arról híresül el, hogy állandóan csak nemet mond, még akkor sem, ha egy csomó kormányzati tervet károsnak gondolok. A kormány úgy állítja be a dolgot, hogy ők hoznak Budapestre fejlesztéseket, ők megmondják, hogy nekik mi a fontos, és én ezek közül kiválaszthatom, mit nem támogatok. Ez egy csapdahelyzet, amibe nem fogok belegyalogolni. Én szeretnék ráírni erre a listára, például egy olyan programot, amivel a kerületek kezében lévő járóbeteg-ellátást öt év alatt radikálisan javítani tudjuk egy fél Nemzeti Galéria árából.

A Magyar Narancs november 21-i számában olvasható teljes cikkből kiderül, mit gondol a főpolgármester az Erdogan-látogatás okozta közlekedési káoszról, Tarlós István végkielégítéséről és Szöllősi György kitüntetéséről. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Archívum

Előző cikkemben (Európa, a mentőcsónak?, Magyar Narancs, 2019. október 17.) azt állítottam, hogy a bevándorlás szigorú korlátozása mellett szóló összes általam ismert és megfontolandónak tartott érv azonos struktúrát követ.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.