Karácsony a Pride-ról: "Mindenféle forgatókönyveken gondolkodunk, de nem akarok ötleteket adni"

  • narancs.hu
  • 2025. március 6.

Belpol

Ha az állampolgárok fel akarnak vonulni, akkor fel fognak vonulni, mert nem lehet betiltani azt, hogy az emberek kimenjenek az utcára – fogalmazott Karácsony egy podcastban. 

Arról beszélt Karácsony Gergely budapesti főpolgármester a Budapest Pride Vedd vissza a hangod! című kulturális-közéleti podcastjában, hogy jogszerűen nem lehet betiltani a Pride-ot. 

Karácsony azt mondta, lehet ugyan olyan jogszabályokat hozni, hogy a rendőrség végül ne járuljon hozzá a felvonulás megtartásához, de ezeket nemzetközi jogorvoslati fórumokon akkor is meg lehetne támadni, és 100 százalék, hogy nem lenne védhető, mert a Pride ügye csak tágabb kontextusban értelmezhető, a gyülekezési szabadság szempontjából. Hangsúlyozta, hogy ez az ügy nem a meleg kisebbségekről szól, hanem minden magyar alapvető jogáról, és súlyos fenyegetést jelentene, ha korlátoznák, amitől felmerülne az a kérdés is, hogy érdemes-e még egyáltalán demokráciáról beszélni.  

Karácsony azt is mondta, hogy szerinte "a budapesti közvélemény messze túl van azon, hogy a Pride problémát jelentsen a valóságban", mert egy városban sokféle ember él, és bár lehet a Pride-ot nem szeretni, és közben a melegeket elfogadni, de egy városban muszáj elfogadni egy csomó mindent, olyan dolgokat is, amik nekünk esztétikai szempontból nem tetszenek.

Ellenpéldaként a kopasz, kigyúrt focidrukkereket hozta fel, mondván lehet, hogy ők meg másokban félelmet keltenek, de ettől még a honfitársaink, ezért túl kell lépni ezeken a dolgokat. Ahogy azon is túl kell lépni, ha valakit zavar az, hogy emberek zenét hallgatnak egy teherautón és harsány dolgokat csinálnak. Karácsony szerint a budapestiek többsége ezen már túl is lépett, csak most mégis megpróbálják visszatoloncolni a múltba az ügyet. Hangsúlyozta, hogy "a szabadság az, hogy az embereknek egyenlő emberi méltósága van, és ha ezt megkérdőjelzzük, akkor összeomlik az egész"

A Pride betiltásának konkrét kérdésével kapcsolatban azt mondta, minden jogorvoslati lehetőséget és jogvédő intézményt ki kell használni itthon és a szövetségi rendszeren, vagyis az Európai Unión belül is, mert mint hangsúlyozta, a Pride-ot amúgy nem lehet betiltani, de átmenetileg a rendőrséget lehet jogsértő módon arra kényszeríteni, hogy akadáloyzza ezt, viszont ebbe nem szabad beletörődni. Emellett pedig "mindenféle forgatókönyveken gondolkodunk, de nem akarok tippeket adni a jogi munkacsoportnak a Fideszben" – fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy a főváros mit kíván tenni annak érdekében, hogy a felvonulást megtartsák. Karácsony azt is mondta, hogy a főváros amúgy partner abban, hogy pótolják "azt a hiányt, amit adott esetben átmenetileg egy jogsértő módon, jogi eszközökkel a kormány elér". 

Karácsony azt is mondta, hogy amúgy "ha az állampolgárok fel akarnak vonulni, akkor fel fognak vonulni, nem lehet betiltani azt, hogy az emberek kimenjenek az utcára", bár a rendezvény biztosítása mindig fontos része volt a szervezésnek, igaz, az elmúlt években már nem voltak érdemi biztonsági kockázatok. A főpolgármester szerint ez is azt mutatja, hogy ezen a problémán már túl van a város, és "Novák Előd már el se lopja a szivárványos zászlót a városházáról". 

Karácsony Ivan Krastev politikatudós egy írását is idézte, mondván a politika ma a félelmekről szól, és ilyen félelem az identitás elvesztésétől való félelem is, amit a populista politika kihasznál, miközben szerinte a lokális identitás is egy válasz lenne erre a félelemre. Mint mondta, a budapestiség lényege, hogy van Szent Jobb körmenet és van Pride is, és ezeket nem hasonlítjuk össze egymássa.

Végül azt is mondta, Pride biztosan lesz, mert azt nem lehet megtiltani, hogy emberek jól érezzék magukat Budapest közterületein

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.