TASZ: a "kórházban hagyott" újszülöttek többségét hazavinnék a szülők, ha tehetnék

  • narancs.hu
  • 2025. március 6.

Belpol

Azért is akadozhat az "elhagyott" csecsemők örökbeadása, mert a szüleik valójában szeretnék hazavinni őket, csak ezt a gyámhatóság akadályozza. 

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint erős a gyanú, hogy a kórházban hagyott újszülöttek, kisgyerekek többségéről nem is mondtak le a szüleik – erről beszélt Boros Ilona, a civil szervezet Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője a Népszavának

Mint ismert, tavaly derült ki, hogy 280-300 olyan újszülött élhet Magyarországon, akit a szülei a kórházban hagytak, ezért az újszülöttosztályokon gondozák őket annak ellenére, hogy minél hamarabb átmeneti gondozást nyújtó befogadó szülőkhöz kellene kerülniük. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára egy korábbi írásbeli kérdésre azt válaszolta, hogy ők is ugyanolyan jó ellátást kapnak, mint más újszülöttek, múlt nyáron azonban a parlament új szabályokat fogadott el a  a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadási eljárásainak gyorsítása érdekében. Annak ellenére, hogy így több gyereket is örökbefogadhatónak nyilvánítottak, idén januárban is 260 elhagyott csecsemő élt a kórházakban

Boros Ilona szerint az, hogy a tavaly nyári, gyorsított örökbefogadási lehetőség után csak 59 újszülöttet, csecsemőt nyilvánítottak örökbefogadhatónak, azt feltételezi, hogy a többi 240, vagy még több kisbaba esetében ez azért nem történt meg, mert a szüleik valójában nem hagyták el, hanem szeretnék hazavinni őket, de ezt a gyámhatóság akadályozza. Álláspontja szerint a kisbabák legalább a felére igaz ez. 

Az új szabályok szerint az örökbeadáshoz nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a zárójelentés kézhezvételétől számított 6 héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik a csecsemőért. Ha viszont 6 hét után örökbeadhatóak lennének, akkor nem tudni, miért van a többségük mégis kórházban hosszú idő óta. Ezért merül fel a gyanú, hogy az újszülöttek többségét látogatja a családja, haza is szeretnék vinni a szüleik, de valami vagy valaki megakadályozza őket ebben

Boros Ilona elmondta: az utóbbi két hónapban hat esetben kértek segítséget kétségbeesett szülők a TASZ-tól. Egy féléves kisbaba esetében most a héten sikerült elérni, hogy hazavihessék a szülei a kórházból. A csecsemő azért élt fél évig kórházban, mert születése pillanatában a családnak csak átmeneti lakhatása volt, és ugyan két héttel később már átvették új otthonuk kulcsait, ez volt az egyik érv a kiemelése mellett; a másik érv az édesanya pszichés állapota volt, amit gyanúsnak találták a gyámhatóság emberei. Ugyan vizsgálatot nem végeztettek el sem a várandósság alatt, sem a szülés után, igazságügyi pszichológust sem rendeltek ki hozzá, mégis alkalmatlannak tartották a gyereknevelésre, mondván nem együttműködő, és – a véleményük szerint – minősíthetetlen stílusban beszélt a szakemberekkel.

Egy decemberben született kislány szülei ellen is hatósági eljárás indult, a kislány ezért nem kerülhetett haza születése után. Az anyánál a kisebb testi fogyatékosságát kifogásolta a gyámhatóság, ugyanis biceg, az apa pedig súlyos látássérült. A szülők lakása egyébként tiszta, mindkettejüknek van munkahelye, és nagyszülők, nagynénik, unokatestvérek is várták haza a kisbabát. A gyermeket ennek ellenére csak határozott ügyvédi fellépés után vihették haza szülei, miután a gyámhatóság végül visszavonta a már megindított gyermekkiemelési eljárást. 

A lap rákérdezett az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál, hogy hány újszülött, csecsemő él most kórházban azért, mert a gyámhatóság nem engedi őket haza; milyen kritériumok, szempontok alapján hoz meg egy ilyen döntést egy gyámügyi szakember; milyen feltáró munka alapján hoz ítéletet, és miként ellenőrzi, hogy a gyanúja megalapozott-e; milyen szakember, például pszichológus segítségét kérhetik és kérik döntésük meghozatalához, ám választ a cikk megjelenéséig nem kaptak. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.