TASZ: a "kórházban hagyott" újszülöttek többségét hazavinnék a szülők, ha tehetnék

  • narancs.hu
  • 2025. március 6.

Belpol

Azért is akadozhat az "elhagyott" csecsemők örökbeadása, mert a szüleik valójában szeretnék hazavinni őket, csak ezt a gyámhatóság akadályozza. 

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint erős a gyanú, hogy a kórházban hagyott újszülöttek, kisgyerekek többségéről nem is mondtak le a szüleik – erről beszélt Boros Ilona, a civil szervezet Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője a Népszavának

Mint ismert, tavaly derült ki, hogy 280-300 olyan újszülött élhet Magyarországon, akit a szülei a kórházban hagytak, ezért az újszülöttosztályokon gondozák őket annak ellenére, hogy minél hamarabb átmeneti gondozást nyújtó befogadó szülőkhöz kellene kerülniük. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára egy korábbi írásbeli kérdésre azt válaszolta, hogy ők is ugyanolyan jó ellátást kapnak, mint más újszülöttek, múlt nyáron azonban a parlament új szabályokat fogadott el a  a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadási eljárásainak gyorsítása érdekében. Annak ellenére, hogy így több gyereket is örökbefogadhatónak nyilvánítottak, idén januárban is 260 elhagyott csecsemő élt a kórházakban

Boros Ilona szerint az, hogy a tavaly nyári, gyorsított örökbefogadási lehetőség után csak 59 újszülöttet, csecsemőt nyilvánítottak örökbefogadhatónak, azt feltételezi, hogy a többi 240, vagy még több kisbaba esetében ez azért nem történt meg, mert a szüleik valójában nem hagyták el, hanem szeretnék hazavinni őket, de ezt a gyámhatóság akadályozza. Álláspontja szerint a kisbabák legalább a felére igaz ez. 

Az új szabályok szerint az örökbeadáshoz nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a zárójelentés kézhezvételétől számított 6 héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik a csecsemőért. Ha viszont 6 hét után örökbeadhatóak lennének, akkor nem tudni, miért van a többségük mégis kórházban hosszú idő óta. Ezért merül fel a gyanú, hogy az újszülöttek többségét látogatja a családja, haza is szeretnék vinni a szüleik, de valami vagy valaki megakadályozza őket ebben

Boros Ilona elmondta: az utóbbi két hónapban hat esetben kértek segítséget kétségbeesett szülők a TASZ-tól. Egy féléves kisbaba esetében most a héten sikerült elérni, hogy hazavihessék a szülei a kórházból. A csecsemő azért élt fél évig kórházban, mert születése pillanatában a családnak csak átmeneti lakhatása volt, és ugyan két héttel később már átvették új otthonuk kulcsait, ez volt az egyik érv a kiemelése mellett; a másik érv az édesanya pszichés állapota volt, amit gyanúsnak találták a gyámhatóság emberei. Ugyan vizsgálatot nem végeztettek el sem a várandósság alatt, sem a szülés után, igazságügyi pszichológust sem rendeltek ki hozzá, mégis alkalmatlannak tartották a gyereknevelésre, mondván nem együttműködő, és – a véleményük szerint – minősíthetetlen stílusban beszélt a szakemberekkel.

Egy decemberben született kislány szülei ellen is hatósági eljárás indult, a kislány ezért nem kerülhetett haza születése után. Az anyánál a kisebb testi fogyatékosságát kifogásolta a gyámhatóság, ugyanis biceg, az apa pedig súlyos látássérült. A szülők lakása egyébként tiszta, mindkettejüknek van munkahelye, és nagyszülők, nagynénik, unokatestvérek is várták haza a kisbabát. A gyermeket ennek ellenére csak határozott ügyvédi fellépés után vihették haza szülei, miután a gyámhatóság végül visszavonta a már megindított gyermekkiemelési eljárást. 

A lap rákérdezett az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál, hogy hány újszülött, csecsemő él most kórházban azért, mert a gyámhatóság nem engedi őket haza; milyen kritériumok, szempontok alapján hoz meg egy ilyen döntést egy gyámügyi szakember; milyen feltáró munka alapján hoz ítéletet, és miként ellenőrzi, hogy a gyanúja megalapozott-e; milyen szakember, például pszichológus segítségét kérhetik és kérik döntésük meghozatalához, ám választ a cikk megjelenéséig nem kaptak. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Második gyermekkor

Sean Mathias az izgalmasabb utat választotta, amikor filmre vitte saját 2021-es Hamlet-előadását, melyet a Covid-járvány lezárásai és néhány kulcsszínész viharos távozása tett próbára.

Üzenet

Brazíliáról mindenki a mesés tengerpartra, a karneválra meg a focira asszociál, pedig valaha (50–60 évvel ezelőtt) ott is pontosan olyan embertelen katonai diktatúra volt, mint Dél-Amerika legtöbb országában.

Vele a szégyen

Amikor a miniszteri kinevezése után Szalay-Bobrovniczky Kristóftól megkérdezték, nem zavarja-e, hogy elődje, Benkő Tibor hivatásos katonatiszt volt, ezzel vágott vissza: a magyar haderő a kormány fejlesztéseinek köszönhetően magától is „tudja, hogy mit kell csinálnia”. Neki pedig az a feladata, hogy a katonaságot vonzóvá tegye, elsősorban az ifjúság körében.

Üldözik Matolcsyt!

Hol tűnt el és mennyi pénz a jegybank alapítványából? Most azon kell izgulnia sok jó embernek, hogy közülük az ÁSZ feljelentése nyomán ki megy majd, vagy nem megy, mikor és mennyi időre börtönbe.

Minden határon túl

A világháborúról szóló művek sora végeláthatatlan, ám a téma lefedettsége igencsak aránytalan, az erdélyi zsidók soája például meglehetősen alultárgyalt volt korábban.

Az Infláció Réme

  • Király Júlia

Valamikor réges-régen, amikor a közpénz még nem vesztette el közpénz jellegét, a Magyar Nemzeti Bank még nem magántőkealapok gazdagításán szorgoskodott, az euróért még nem adtak többet 260–270 forintnál, és még működtek Magyarországon a fékek és az ellensúlyok, szóval abban az időben, amire már a legeslegöregebb magyar ember sem emlékszik, akkoriban történt.

Felejtsük el!

Önkormányzati szociális bérlakás miatt áll a bál Szarvason. Az ellenzék szerint jogosulatlan volt a kiutalás, a nyertes pályázatot az egyik városi fideszes képviselő „menedzselte”. A kedvezményezett az egyik nemzetiségi önkormányzat alelnöke.

Elveszik, hogy osztogathassanak

Az önkormányzatoktól elvett pénzből indította el a kormány a Versenyképes Járások Programot, és ettől várja azt, hogy még a 2026-os választások előtt mindenütt épül valami. A lebonyolítás láthatóvá teszi az országgyűlési képviselők, fideszes választókerületi elnökök meghatározta hierarchiát.

Zsákutca

A szerencsén is múlt, hogy a XI. kerületi önkormányzat meg tudja akadályozni egy böhöm társasház felépí­tését a Sas-hegy oldalában, a tájvédelmi körzet szomszédságában. Más esetekben hiába derülnek ki a korábbi stiklik és összeférhetetlenségek, sokszor nem lehetséges a kármentés.

Lakásból utcára

Mivel a hivatalos procedúra rendszerint nagyon elhúzódik, olykor szélsőjobboldali formációkat bíznak meg az érintettek az ingatlanjaikban jogosulatlanul lakók eltávolítására. Az akciókról beszámolók készülnek a YouTube-ra. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László több alkalommal is megjelent ilyen akciókon.