Karácsony Gergely és Ujhelyi István levélben fordult Ursula von der Leyenhez

  • MTI
  • 2021. február 13.

Belpol

Aggódnak, amiért a kormány nem konzultál senkivel arról, hogy mire költené az uniós újjáépítési forrásokat.

Közös levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Karácsony Gergely főpolgármester és Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője az európai újjáépítési források védelmében.

  Ujhelyi István szombaton a Facebookon tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta, az EP és a tanács a napokban fogadta el azt a rendeletet, amely az unió történelmi újjáépítési csomagjának létrehozásáról szól, és amely Magyarország számára mintegy 5472 milliárd forintnyi támogatást jelent.

    Az MSZP politikusa jelezte, hogy a rendelkezés konkrét feltételekhez köti a pénzek lehívását: a kormánynak a következő hetekben be kell nyújtania egy úgynevezett nemzeti reformtervet, Magyarország újjáépítésének programját, de ehhez a dokumentumhoz csatolnia kell egy mellékletben a társadalmi partnerek - például az önkormányzatoknak, szakszervezeteknek és civil szervezeteknek - véleményét.

    "A magyar kormány ezt a tervet még a saját 133 bátor országgyűlési képviselőjének sem mutatta be a parlamentben; nem hozták be parlamenti vitára" - hívta fel a figyelmet Ujhelyi István, hozzátéve, hogy a kormány nem küldte meg a részletes programjavaslatokat és a "költési tervet" sem.

    Eközben az Európai Uniónak is azt nyilatkozták, hogy széleskörű társadalmi párbeszéd zajlik Magyarországon, "mert a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy konzultájon" - mondta a szocialista politikus.

    Ezért, vagyis, hogy a kormány ne tudja "elbábozni" a szakmai egyeztetéseket és ne hazudhasson, Brüsszelnek fogalmazták meg a levelüket, a bizottság elnökének - emelte ki a képviselő.

    Hozzátette: azt kérik az bizottság elnökétől, részletesen vizsgáltassa ki, folytatott-e társadalmi párbeszédet a kormány, s azt is, hogy valóban a legfontosabb célokra fordítják-e a forrást.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.