Az állami fenntartású középiskolákban 2024-től választható tárgyként sem fogják tanítani a művészettörténetet, érettségizni sem lehet belőle. Amit azokon az órákon tanítottak, azt rövidítve a vizuális kultúra órákon fogják leadni, 9–10. évfolyamon.
Ez a változás a 2020-as új Nemzeti Alaptanterv alapján zajlik le jövőre. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottságának ez ügyben kiadott tiltakozó közleményét a 444 vette észre.
A testület „elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak” tartja a döntést, mondván, a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjának és kortárs alkotásainak ismerete szerves része az általános műveltségnek.
Az MTA azt is kifogásolja, hogy a művészettörténettel együtt a film- és médiaismeret oktatása sem lesz benne a tantervben, a középiskolások nem fogják tanulni a vizuális kultúra történetét, kortárs gyakorlatát és elméletét.
Holott, mint írja az akadémiai bizottság, „a képek és szavak története egyenrangúan fontos része az egyetemes kulturális tradíciónak. Az európai és magyar képzőművészet hagyománya és jelene semmivel sem alacsonyabb rendű, mint az irodalmi örökségünk.
Különösképp így van ez a 21. század képközpontú kultúrájában, amely képek és szavak szintetikus egységével kommunikál.”
A bizottság szerint a vizuális jelek, képi üzenetek értelmezéséhez szükséges a művészetek történetének ismerete. Ha ezt az ismeretanyagot mellőzi az oktatás, az a magyar diákok kulturális versenyképességének gyöngüléséhez vezet.
Az MTA ezt az észrevételét már a NAT 2018-as átalakításánál is hangoztatta, de a jelek szerint ennek nem volt foganatja.
