Arató László: „Az új Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv”

  • narancs.hu
  • 2020. február 1.

Belpol

„Világosan érzékelhető Takaró Mihály szemlélete” – állítja a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

„Ez a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert olyan anyagmennyiséget tartalmaz, amely az iskolába járó diákok nagy részét eleve kirekeszti a nemzetből, a szakközépiskolák (szakiskolák) diákjait eleve meg sem célozza. Nem alaptanterv, mert nem pusztán kereteket és alapelveket, műveltségterületenként követendő fejlesztési feladatokat tartalmaz, hanem részletekbe menően előírja a tananyagot” – fogalmaz Arató László a hvg.hu-n közölt publicisztikájában.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke problémásnak tartja, hogy a kopentenciafejlesztésnek, differenciálásnak, olvasóvá nevelésnek semmi teret nem ad a NAT, továbbá a tanárok nem vehetik figyelembe a diákok érdeklődését, szociokulturális hátterét, és alternatíva nélkül ír elő szerzőket és műveket.

„A tanórák legalább 80 százalékát a NAT-ban megadott törzsanyagra kell fordítani, azonban a törzsanyag akkora, hogy valójában 100 vagy annál jóval nagyobb százalékát tölti ki a tanóráknak. A populáris irodalom minimálisan, a kortárs irodalom semennyire sem szerepel a tantervben. Azaz az új NAT egész egyszerűen ellehetetleníti a nem csupán tanári szónoklatként felfogott magyartanítást” – írja Arató. Hozzáteszi, „a tanterv megformálásában, preferenciáiban világosan érzékelhető Takaró Mihály szemlélete”.

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.