„Ez a Nemzeti alaptanterv nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert olyan anyagmennyiséget tartalmaz, amely az iskolába járó diákok nagy részét eleve kirekeszti a nemzetből, a szakközépiskolák (szakiskolák) diákjait eleve meg sem célozza. Nem alaptanterv, mert nem pusztán kereteket és alapelveket, műveltségterületenként követendő fejlesztési feladatokat tartalmaz, hanem részletekbe menően előírja a tananyagot” – fogalmaz Arató László a hvg.hu-n közölt publicisztikájában.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke problémásnak tartja, hogy a kopentenciafejlesztésnek, differenciálásnak, olvasóvá nevelésnek semmi teret nem ad a NAT, továbbá a tanárok nem vehetik figyelembe a diákok érdeklődését, szociokulturális hátterét, és alternatíva nélkül ír elő szerzőket és műveket.
„A tanórák legalább 80 százalékát a NAT-ban megadott törzsanyagra kell fordítani, azonban a törzsanyag akkora, hogy valójában 100 vagy annál jóval nagyobb százalékát tölti ki a tanóráknak. A populáris irodalom minimálisan, a kortárs irodalom semennyire sem szerepel a tantervben. Azaz az új NAT egész egyszerűen ellehetetleníti a nem csupán tanári szónoklatként felfogott magyartanítást” – írja Arató. Hozzáteszi, „a tanterv megformálásában, preferenciáiban világosan érzékelhető Takaró Mihály szemlélete”.
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=YWYxOTY3Zjg5MDc5MWI4OWFkYzVhNTdlNTA2NDM5YWM2YjI1NTIwZDljM2U2YjFlZDkzMDc3Zjk4MTUxOGYzMw==)
