Koncz Gábort tüntették ki a Kossuth-nagydíjjal

  • narancs.hu
  • 2025. március 14.

Belpol

Kossuth-díjas többek között Balogh Kálmán, Benkő Imre, Döbrentei Kornél, Ferencz Marcel,  Fried Péter, Kelemen László, Kókay Krisztina, Dr. Lajos Tamás, Mikulás Ferenc, Müller Péter Sziámi, Nemes Levente, Petrás Mária és Solymosi Tamás.

A nemzeti ünnep alkalmából pénteken az Országház kupolacsarnokában átadták a legmagasabb állami kitüntetéseket, így a Kossuth-díjakat is. Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az ünnepség előtt közzétette a Kossuth-díjasok névsorát. 

A Kossuth-nagydíjat idén Koncz Gábor színművész kapta.

Mezőkeresztesen született 1938. július 8-án, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Ádám Ottó osztályában szerzett színészi diplomát. Játszott vidéki színházakban, majd 1965-től a József Attila Színház, 1974-től a Vígszínház társulatához, 1981-től a Mafilméhez tartozott. 1984 után a Madách Színházban játszott, később, szabadfoglalkozású művészként több társulatnál. 2012-től az Újszínház tagja, rendezéssel is foglalkozik. 2009 óta tagja a Halhatatlanok Társulatának.

Kossuth-díjat kapott a mostani nemzeti ünnep alkalmából Balogh Kálmán cimbalomművész, Benkő Imre fotográfus, Döbrentei Kornél író, Ferencz Marcel DLA építész,  Fried Péter operaénekes, Kelemen László zeneszerző, Kókay Krisztina textilművész, Dr. Lajos Tamás operatőr, Mikulás Ferenc producer, Müller Péter Sziámi előadóművész, Nemes Levente színművész, Petrás Mária népdalénekes és Solymosi Tamás balettművész.

A Telex a díjjal kapcsolatban arról ír, hogy a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoport tagjai már csütörtökön megtudták a miniszterelnöktől, hogy Koncz Gábor kapja idén a Kossuth Nagydíjat.

A címlapkép pénteken készült az Országház kupolacsarnokában, a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend átadásán. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.