Kovács Zoltán szerint elfogadhatatlan a közös uniós határvédelem, amit korábban maga Orbán Viktor javasolt

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. október 21.

Belpol

Pár év alatt 180 fokot fordult a kormány álláspontja.

Elfogadhatatlan kezdeményezésnek nevezte Kovács Zoltán kormányszóvivő a közös uniós határvédelmet és az európai bevándorlási ügynökséget a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kovács Zoltán szerint államhatár nélkül államiság sem létezhet, így a határvédelem központosítása sértené a tagállamok szuverenitását, és az uniós vezetés nem vonhatja magához a döntés jogát a menekültek befogadásáról sem.

Orbán Viktor 2016 áprilisában kiadott 10 pontos akciótervében még azt kezdeményezte a kormány, hogy „amennyiben valamely tagállam nem tudja teljesíteni ezen kötelességét, úgy az Európai Határvédelmi Ügynökségnek kell beavatkoznia az érintett tagállammal történt megállapodás szerint. Megállapodás hiányában a tagállam schengeni tagsága felfüggesztésre kerülhet.”

Az Európai Bizottság javaslatai sem tartalmaznak mást, a Sargentini-jelentés elfogadása óta mégis az vált a kormány egyik fő üzenetévé, hogy Brüsszel a határvédelem „elvételére” és migránsok „beengedésére” készül.

A kormányszóvivő most – némileg önmagának is ellentmondva – úgy fogalmazott, „az ilyen kezdeményezésekkel a brüsszeli bürokrácia újra és újra a migránsok befogadására kötelező és azt állandósító rendszereket javasol, miközben ezekre nem lenne szükség, ha az EU képes lenne a külső határok ellenőrzésére”.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.