Kövér Lászlót a szovjet megszállókra emlékezteti Brüsszel retorikája

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. március 4.

Belpol

Finnország és Svédország pedig olyan arcátlanul sértegetett minket, hogy ne csodálkozzanak, hogy most alig akarjuk megszavazni a NATO-csatlakozásukat.

Kövér László a Hír TV Napi aktuális című műsorában arról is beszélt, hogy számos kritika éri a magyar parlamentet, amiért csak most tűzte napirendre a két északi ország NATO-csatlakozását, illetve csak most utazik ki delegáció, azt mondta: Magyarország szuverén ország, a parlamentje a saját belátása szerint állapítja meg a napirendjét. Szerinte hecckampány zajlik, Svédország és Finnország addig nem lehet az észak-atlanti szövetség tagja, amíg ehhez Törökország nem járul hozzá. Erre valószínűleg a török választásokig nem fog sor kerülni – jegyezte meg, hozzátéve: a nyári NATO-csúcs lehet az, ahová a teljes körű ratifikáció után meghívhatják a két államot tagjaik közé.

Kövér szerint a delegációk látogatására azért van szükség, mert a kormánypárti frakciók tagjaiban aggodalom és kétely merült fel, nem tartják automatikusnak a kérdés eldöntését. Emellett olyan nemzetközi helyzet alakult ki Magyarország körül, amit nem árt tisztázni, és világossá tenni, hogy hazánk mind a NATO-nak, mind az uniónak szuverén tagja. Ezekbe a szervezetekbe a saját elhatározásából lépett be, s nem gondolják úgy, hogy az elmúlt évtizedek megváltoztatták volna pozícióját a szövetségi rendszeren belül.

„Olyan politikusok kérik most a támogatást – folytatta a házelnök –, akik úgy viselkedtek az elmúlt években Magyarországgal szemben, hogy az ellenségünktől is durva lett volna.”

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról azt mondta: ez nem jó modor vagy érzékenység kérdése, ezek az országok azontúl, hogy válogatott sértésekkel illették Magyarországot éveken keresztül, konkrét, nevesíthető károkat okoznak nemzeti érdekeinknek. Azért helyeznek nyomást európai intézményekre, hogy azok ne fizessék ki a magyaroknak járó uniós támogatásokat.

A házelnök közlése szerint a Magyarországról utazó „jószolgálati” delegáció kedden és szerdán találkozik a svéd, majd a finn házelnökkel, a két ország szakbizottságaival és mindkét állam külügyminiszterével. A delegációt Hende Csaba (Fidesz) vezeti, tagja Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke, továbbá csatlakozik hozzájuk Győri Enikő és Schaller-Baross Ernő kormánypárti EP-képviselő.

Kövér László kitért arra is, a két ország hadserege jól felkészült és jól felszerelt, csatlakozásukkal a NATO katonai, elrettentő ereje erősödik. Ugyanakkor a NATO-nak eddig Oroszországgal gyakorlatilag nem volt határa, most Finnország csatlakozásával 1340 kilométernyi közvetlen szárazföldi határ jön létre. (Ez egyébként nem igaz, ahogy arra Rácz András is rámutatott: több mint 1200 km-nyi közös határ van jelenleg.)

Az Európai Unió tagállamainak katonai költségvetése ötszöröse az oroszokénak, így a két ország csatlakozása elhanyagolható jelentőségű ahhoz képest, ami a biztonságérzet csökkenésében bekövetkezik. A NATO és az unió államai most már 60 milliárd dollárt meghaladó értékben küldtek halált okozó katonai eszközöket Ukrajnába. Ez azt jelenti, hogy a NATO és az unió egyes tagállamai, még nem harcoló félként, de részeseivé váltak a háborúnak.

A veszély felmérhetetlen, kísérteties hasonlóságot lehet felfedezni az első és a második világháború előtti időszakkal – mondta Kövér. Hozzátette, a béke a két harcoló félen múlik alapvetően, sem az unió, sem a NATO nem a béke irányába tesz lépéseket, hanem a háború eszkalációját növelik.

Arról, hogy Brüsszel folytatná a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, azt mondta: a tónus, a megfogalmazás, a hangsúlyok nagyon hasonlóak a szovjet megszállás utolsó éveihez, csak „a munkásmozgalmi értékek helyébe az európai értékek léptek, a Brezsnyev-doktrína helyébe a Jourová-doktrína.”

A gyermekvédelmi törvény várható szigorításáról közölte, komplex, higgadt megközelítésre van szükség. Ez a kérdés érinti a büntetőjog mellett a nevelési, oktatási intézményeket és a média területét is. Utóbbi kapcsán át kell tekinteni azon médiumok szabályozását, amelyeknek nem Magyarországon van a telephelyük, de itt sugároznak - jelezte.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a gyermekvédelmi törvény teljes átgondolására van szükség, és nem az utólagos szankciókra, hanem a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Kövér László a szuverenitás olyan területének nevezte ezt a kérdést, ahol nincs hová hátrálni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.