Kövér László nem nézte meg jól a térképet

  • narancs.hu
  • 2023. március 4.

Belpol

Azt mondta, Oroszországnak nincsen közvetlen határa a NATO-val. Pedig van.

A házelnök a Hír TV Napi aktuális című műsorában azt mondta, hogy a NATO-nak eddig Oroszországgal gyakorlatilag nem volt határa, most Finnország csatlakozásával 1340 kilométernyi közvetlen szárazföldi határ jön létre.

A téves állításra felkapta a fejét Rácz András Oroszország-szakértő. „A valóság ezzel szemben az, hogy a NATO-nak és Oroszországnak már egy ideje elég hosszú közvetlen határa van, még ha esetleg a házelnöki pulpitusról nem is látszik jól. Ha a tengeri határokat most figyelmen kívül hagyjuk, akkor is ilyen egészen konkrétan a norvég-orosz, az észt-orosz, a lett-orosz, valamint Kalinyingrádnál a litván-orosz és lengyel-orosz határ” - írta Rácz a Facebookon.

Majd fel is sorolta ezeket: a norvég-orosz határ 195,7 km, az észt-orosz 294 km, a lett-orosz 214 km, a litván-orosz 297,1 km, a lengyel-orosz határ 232 km.

„Ez összesen kicsit több, mint 1232 kilométernyi NATO-orosz határ. Ergo, a finn csatlakozással a NATO-orosz közvetlen határ nem létrejön, hanem lényegében megkétszereződik” - tette hozzá Rácz, aki nem érti, hogy egy vezető politikus hogyan nyilatkozhat ennyire dilettánsként, és miért nem végez a stábja jobb munkát egy interjú előtt.

A házelnök nyilatkozatba abba a narratívába illeszkedik, miszerint Oroszország kénytelen megvédeni magát a NATO terjeszkedése miatt. A NATO valójában védelmi szövetség, Oroszország határvonalai pedig mindössze 6%-ban érintkeznek a szövetség országaival.

 

Kövér ugyanebben az interjúban azt mondta, a brüsszeli kommunikáció a szovjet megszállásra emlékezteti, aminek idején ő egyébként KISZ-titkár és MSZMP-tag volt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.