Köves Slomó: a zsidó vallási közösség szempontjából Orbán ideális vezető

  • narancs.hu
  • 2019. március 8.

Belpol

Heisler és Köves Slomó párhuzamosan adtak interjút, mert egymással nem beszélnek.

Heisler Andrással, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője a Magyar Hangnak adott interjút. A lap szerint, mivel egymással nem állnak szóba, ezért páros interjút nem készíthettek velük, de külön-külön elmondták a véleményüket. Például azt, hogy nem ismerik el egymást a zsidóság legitim érdekképviseleteként, és bár egyaránt jó viszont ápolnak Orbán Viktorral, másképp vélekednek a kormány emlékezetpolitikájáról és szélsőséges közbeszéd jelentette veszélyekről is.

Heisler szerint Köves Slomó szervezete még a hazai zsidóságba sem integrálódott, lényegében elkülönült közösség, szerinte az EMIH átlépett egy határt, és úgy tesz, mintha az egész magyar zsidóságot képviselné.

A Mazsihisz és a kormány kapcsolatát jónak tartja. Azonban elmondja, hogy míg egy tanulmány szerint jegyzett, verbális antiszemita incidensek száma csökkent, mégis erősebbnek érzik a kutatásban részt vevők az antiszemitizmus intenzitását. Ennek okát a gyűlöletbeszéd intenzitásában látja, amely ugyan a legritkább esetben éri a zsidókat, de "történelmi tapasztalatainknál fogva ne mtudjuk ezt tolerálni, bárki is legyen a célkeresztben".

A Mazsihisz vezetője azt is kiemeli, hogy a jelenleg népszerű történelemszemléletet is hibásnak tartja, mert az a Horthy-korszakot relativizálja és elmossa a felelősséget.

A kormánnyal való kommunikációt is nehézkesnek tartja: "nem érjük el az illetékeseket, vagy nem kapunk választ leveleinkre".

Köves Slomó azzal indít, hogy sajnálja, hogy a páros interjú és a párbeszéd helyett Heisler inkább "a személye elleni uszítást választja". Azt fejti ki, hogy ő nem gondolja szervezetüket, az EMIH-et a zsidóság képviseletének, ilyenről eleve nem beszélne, szerinte egyik szervezet sem jelentheti ezt, hanem "legfeljebb a szidó vallás képviseletét jelentheti, nem pedig a zsidó emberek reprezentatív képviseletét".

A két szervezet "vetélkedését" még hasznosnak is tartja: "A szabad verseny eleve a szellem világában és a spiritualitás dolgokban is csak hasznos lehet."

A Sorsok Háza projektről szerinte várhatóan jövőre készül el, az emlékezetpolitikát tekintve pedig szerinte nincs vita a felelősség kérdésében: "Csak a hangsúlyok körül tapasztalok vitát."

"Rabbiként és egyébként úgy gondolom, a zsidó vallási közösség szempontjából Orbán Viktor ideális vezető" - mondta Köves Slomó. Hozzátette azért: "Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy az elmúlt harminc évben nem volt olyan vezetője hazánknak, aki ne lett volna ideális."

Szerinte a migráció elleni agitáció és a zsidók elleni gyűlöletbeszéd nem kezelhető egy lapon: "Az, ahogy a kormány agitál az ellenőrizetlen migráció ellen - amivel szintén szólva még egyet is tudok érteni -, időnként kifogásolható stílusban, ez azért más kategória."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.