„Moszkvában minden irat megvan”

Keresztény Zoltán jogász, civil aktivista

Belpol

Társaival együtt azt akarja tisztázni, hogy az Oroszország véleményét szajkózó jobboldali megmondóemberek együttműködtek-e korábban a kommunista titkosszolgálatokkal. Az 1972 előtt született összes országgyűlési és európai parlamenti képviselőt is vizsgálnák ebből a szempontból.

Magyar Narancs: Mi alapján kezdtek el kutatni egyes közszereplők után?

Keresztény Zoltán: Nógrádi György­ről régen tartja magát a pletyka, sőt ő maga is sejteni engedte, hogy idegenvezetőként a rendszerváltás előtt kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal. Oroszország ukrajnai inváziója után vált teljes mértékben láthatóvá a számunkra, hogy ő mintha Putyin érdekeit képviselné. Magyarország nemzeti érdeke ebben a háborús helyzetben az erős NATO, az, hogy a keleti határainknál ne Oroszország állomásozzon. Nekünk úgy tűnt, Nógrádi ennek az ellenkezőjét mondja. Ekkor döntöttük el, hogy beadjuk a kérelmünket kutatási engedélyre az Állambiztonsági Szolgálatok Törté­neti Levéltárába (ÁBTL), a Nógrádi Györgyre vonatkozó dokumentumokra. A közszereplők adatai ugyanis szabadon kutathatók. Mert természetesen annak tartjuk őt, hiszen évek óta állandó szereplő a médiában. A kutatási engedélyhez azonban az kell, hogy ő is elismerje a közszereplői minőségét. Az ÁBTL nyilatkozatot kért tőle, és Nógrádi nem ismerte el, hogy közszereplő lenne. A bíróságon ezt megtámadtuk, és most kezünkben a végzés, amely közszereplőnek minősíti őt. Ezután beadtuk a kérelmünket ismét az ÁBTL-hez, de azóta is csönd van.

MN: Ez már jogerős bírósági döntés?

KZ: Igen.

MN: Mennyi időn belül kell erre reagálnia a levéltárnak?

KZ: A helyzet az, hogy erre sem időkorlát, sem szankció nem létezik a jogszabályban.

MN: Georg Spöttle nyugállományú katona, külpolitikai újságíró, biztonságpolitikai szakértő aktáit szintén kikérték. Az esetében sikerült előrébb jutni?

KZ: Spöttle a kérelmeink második körében van, Ómolnár Miklós és Stier Gábor újságírókkal, illetve Bogár László közgazdásszal együtt. Sem Spöttle, sem Ómolnár nem ismerte el a nyilatkozatában, hogy közszereplő, Bogár és Stier egyáltalán nem válaszolt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mentesülnének a nyilatkozattól, de most úgy kell számításba venni, hogy nem ismerik el közszereplőségüket. Az ő esetükben is bírósághoz fordultunk. Nemrég kaptunk egy végzést, amelyben a bíró felszólította Ómolnárt, nyilatkozzon arról, mi az oka, hogy nem tekinti magát a közvélemény alakítójának. (Ómolnár Miklós újságíró, hajdani kisgazda országgyűlési képviselő, a kormánypárti bulvármagazin Ripost alapítója, a KESMA holdingban a bulvárlapokért felel. Stier Gábor korábban a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója volt, jelenleg a Moszkvatér.com internetes portál főszerkesztője; egyedüli magyar újságíróként személyesen kérdezhette Vlagyimir Putyint – Zs. P.) Stefka István szintén nem nyilatkozott közszereplői státuszáról a levéltár többszöri megkeresésére sem. (Stefka évtizedeken át volt a Magyar Rádió és a Magyar Televízió munkatársa, a pártállami Kék Fény rendőrségi televíziós műsor munkatársa, 1990 után dolgozott a Magyar Nemzetnél, főszerkesztette a Fidesz-közelivé vált Magyar Hírlapot, a Pesti Srácok tiszteletbeli főszerkesztője – Zs. P.)

MN: Ha nem érkezik válasz a levéltárból, miért nem mennek be személyesen a jogerős végzéssel, hogy elkezdjék a kutatást?

KZ: Mi nem tudjuk érvényesítni a jogerős bíróság ítéletet, ha a levéltár nem válaszol. Jelen állás szerint a levéltáron múlik, mikorra gyűjti össze az adatokat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.