„Moszkvában minden irat megvan”

Keresztény Zoltán jogász, civil aktivista

Társaival együtt azt akarja tisztázni, hogy az Oroszország véleményét szajkózó jobboldali megmondóemberek együttműködtek-e korábban a kommunista titkosszolgálatokkal. Az 1972 előtt született összes országgyűlési és európai parlamenti képviselőt is vizsgálnák ebből a szempontból.

Magyar Narancs: Mi alapján kezdtek el kutatni egyes közszereplők után?

Keresztény Zoltán: Nógrádi György­ről régen tartja magát a pletyka, sőt ő maga is sejteni engedte, hogy idegenvezetőként a rendszerváltás előtt kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal. Oroszország ukrajnai inváziója után vált teljes mértékben láthatóvá a számunkra, hogy ő mintha Putyin érdekeit képviselné. Magyarország nemzeti érdeke ebben a háborús helyzetben az erős NATO, az, hogy a keleti határainknál ne Oroszország állomásozzon. Nekünk úgy tűnt, Nógrádi ennek az ellenkezőjét mondja. Ekkor döntöttük el, hogy beadjuk a kérelmünket kutatási engedélyre az Állambiztonsági Szolgálatok Törté­neti Levéltárába (ÁBTL), a Nógrádi Györgyre vonatkozó dokumentumokra. A közszereplők adatai ugyanis szabadon kutathatók. Mert természetesen annak tartjuk őt, hiszen évek óta állandó szereplő a médiában. A kutatási engedélyhez azonban az kell, hogy ő is elismerje a közszereplői minőségét. Az ÁBTL nyilatkozatot kért tőle, és Nógrádi nem ismerte el, hogy közszereplő lenne. A bíróságon ezt megtámadtuk, és most kezünkben a végzés, amely közszereplőnek minősíti őt. Ezután beadtuk a kérelmünket ismét az ÁBTL-hez, de azóta is csönd van.

MN: Ez már jogerős bírósági döntés?

KZ: Igen.

MN: Mennyi időn belül kell erre reagálnia a levéltárnak?

KZ: A helyzet az, hogy erre sem időkorlát, sem szankció nem létezik a jogszabályban.

MN: Georg Spöttle nyugállományú katona, külpolitikai újságíró, biztonságpolitikai szakértő aktáit szintén kikérték. Az esetében sikerült előrébb jutni?

KZ: Spöttle a kérelmeink második körében van, Ómolnár Miklós és Stier Gábor újságírókkal, illetve Bogár László közgazdásszal együtt. Sem Spöttle, sem Ómolnár nem ismerte el a nyilatkozatában, hogy közszereplő, Bogár és Stier egyáltalán nem válaszolt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mentesülnének a nyilatkozattól, de most úgy kell számításba venni, hogy nem ismerik el közszereplőségüket. Az ő esetükben is bírósághoz fordultunk. Nemrég kaptunk egy végzést, amelyben a bíró felszólította Ómolnárt, nyilatkozzon arról, mi az oka, hogy nem tekinti magát a közvélemény alakítójának. (Ómolnár Miklós újságíró, hajdani kisgazda országgyűlési képviselő, a kormánypárti bulvármagazin Ripost alapítója, a KESMA holdingban a bulvárlapokért felel. Stier Gábor korábban a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója volt, jelenleg a Moszkvatér.com internetes portál főszerkesztője; egyedüli magyar újságíróként személyesen kérdezhette Vlagyimir Putyint – Zs. P.) Stefka István szintén nem nyilatkozott közszereplői státuszáról a levéltár többszöri megkeresésére sem. (Stefka évtizedeken át volt a Magyar Rádió és a Magyar Televízió munkatársa, a pártállami Kék Fény rendőrségi televíziós műsor munkatársa, 1990 után dolgozott a Magyar Nemzetnél, főszerkesztette a Fidesz-közelivé vált Magyar Hírlapot, a Pesti Srácok tiszteletbeli főszerkesztője – Zs. P.)

MN: Ha nem érkezik válasz a levéltárból, miért nem mennek be személyesen a jogerős végzéssel, hogy elkezdjék a kutatást?

KZ: Mi nem tudjuk érvényesítni a jogerős bíróság ítéletet, ha a levéltár nem válaszol. Jelen állás szerint a levéltáron múlik, mikorra gyűjti össze az adatokat.