A Marketing Centrum legutóbbi felmérése még a Simicska-ügy és az úgynevezett megfigyelési botrány előtt készült. Az adatfelvétel időszakában a választásokat, a kormányváltást és a búzafelvásárlás körüli gondokat tekintették a legtöbben az elmúlt hónapok legfontosabb belpolitikai eseményeinek.
Magát a kormányváltást bizakodással fogadta a közvélemény, ám június óta jelentősen csökkent az optimisták aránya, miközben a pesszimistáké számottevően növekedett. Ugyanakkor az ország és a saját gazdasági helyzetük alakulását illetően még mindig többen derűlátóak, mint ahányan a Horn-Kunce-kormány működése alatt bármikor is optimisták voltak (2. és 3. ábra). Egyelőre az Orbán-Torgyán-kormány munkájának megítélése is jobb, mint a rendszerváltás óta bármelyik más kormányé valaha is volt. Ha a 4. ábrán látható válaszmegoszlást százfokú skálára vetítjük, akkor 52 pontnak adódik az indexérték. A Horn-Kuncze-kormány hasonlóan képzett mutatója viszont sohasem került 45 pont fölé, az Antall-Boross-kormányoké pedig általában 30 pont körül ingadozott. Régebben a fiatalabbak kritikusabban ítélték meg a kormányok munkáját, mint az idősebbek; a Fidesz dominanciájú kormány esetében ez éppen fordítva van. Az viszont nem változott, hogy a budapestiek kritikusabbak, mint a vidékiek.
A mindenkori kormányok megítélése természetesen a válaszadók pártállásától függ a legjobban. Az Orbán-Torgyán-kormányt a kisebb jobboldali pártok támogatói érzik leginkább a magukénak. Az MDF, a MIÉP és a KDNP összevont szavazótáborában 76 pont a kabinet munkájával való elégedettség mutatója, az FKGP híveinek körében 70 pont, míg a Fidesz táborában 65 pont. A Horn-Kuncze-kormány tevékenységével a határozott pártpreferenciával nem rendelkező polgárok ugyanolyan elégedetlenek voltak, mint az akkori ellenzéki pártok hívei. Most viszont a bizonytalanok körében 42 pont az elégedettségi mutató értéke, míg az MSZP táborában 37 pont, az SZDSZ híveinek körében pedig 35 pont.
Furcsa dolog az emlékezet, sokakat megtréfál. A megkérdezettek 77 százaléka azt állította munkatársainknak, hogy május 10-én elment szavazni, miközben a tényleges részvételi arány csak 56 százalékos volt. A választások előtti közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy ha valóban 70 százalék fölötti lett volna a részvétel, akkor a Fidesz akár 5-6 százalékkal több listás szavazatot kaphatott volna a tényleges 28 százaléknál.
Ha viszont mindenki igazat mondott volna munkatársainknak május 10-i szavazatáról, akkor a Fidesz listájára a választásokon részt vevők 48 százaléka voksolt volna. Az MSZP esetében az emlékek pontosan fedik a tényeket, az összes többi párt esetében viszont sokkal kevesebben "vallották be", hogy rá szavaztak, mint ahányan ténylegesen támogatták őket május 10-én. Különösen nagy az eltérés az FKGP és a MIÉP esetében. Ennek nyilván az az egyik oka, hogy e pártok támogatói a második fordulóban a Fidesz jelöltjeit támogatták, és ez emlékeikben összemosódik az első fordulós listás szavazatukkal. Ez még nem lenne olyan nagy baj az érintett pártok számára, ám az már érzékenyen érintheti őket, hogy egykori híveik ott is ragadtak a Fidesz táborában. Ha most vasárnap lennének a választások, akkor a nagyobbik kormánypárt egyedül begyűjthetné a listás szavazatok felét, ami pedig azt eredményezné, hogy a kétharmadost is jóval meghaladó többsége lenne a parlamentben. Ugyanakkor adataink egyfajta elbizonytalanodást is jeleznek a Fidesszel kapcsolatban. Mindössze a megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne szavazni egy most vasárnapi választáson, és a megkérdezettek 36 százalékának most nincs kedvenc pártja. A részvételi elszántságot jelző 57 százalékot azzal kell egybevetnünk, hogy 77 százalék állította azt, hogy május 10-én elment szavazni, a bizonytalanok 36 százalékos arányát pedig azzal, hogy júniusban még a megkérdezettek 74 százalékának volt kedvenc pártja.
A választások után nagyon felértékelődött Orbán Viktor. Bizalom-indexe az április végén regisztrált 56 pontról június elejére 68 pontra ugrott. Ez a hatalmas bizalomnövekedés azonban kopni látszik, jelenleg mindössze 62 pont a kormányfő bizalomindexe. Ám még ezzel is jócskán megelőzi az összes többi pártpolitikust, és csak Göncz Árpád népszerűbb nála. Az előző ciklusban Kovács László büszkélkedhetett Orbán Viktor jelenlegi értékéhez hasonló népszerűségi mutatóval. A volt külügyminisztert azonban sokkal kevesebben ismerik, mint a kormányfőt, és az iránta táplált bizalom is csökkent egy kicsit, elsősorban a jobboldali pártok híveinek körében, aminek nyilván az a magyarázata, hogy a pártok fölött álló külpolitikáról a pártpolitizálásra helyeződött át tevékenységének súlypontja.
Az előző ciklusban Kuncze Gábor is a népszerű politikusok közé tartozott. A volt belügyminisztert azonban megbüntették a polgárok amiatt, hogy pártja rosszul szerepelt a választásokon. Április vége és június eleje között 54 pontról 41 pontra esett a bizalomindexe, most pedig 39 ponton áll a mutatója. A választási eredménytelenség miatt egyébként Horn Gyulát, Szabó Ivánt és Lezsák Sándort is megbüntette a közvélemény, mindhármuk bizalomindexe 6-8 ponttal csökkent április vége óta.
Marián Béla
A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1998. augusztus 11. és 21. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország 101 településén. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-4 százalék.
a lakosság a "biztos"
körében pártválasztók
körében
| Fidesz | 34% | 50% |
| MSZP | 20% | 34% |
| FKGP | 4% | 7% |
| SZDSZ | 2% | 4% |
| MIÉP | 2% | 3% |
| egyéb | 2% | 2% |
| n. t./n. m. | 34% |
lábjegyzet: "biztos" szavazó = 57%
Hogyan fog változni az ország gazdasági helyzete
a kormányváltás hatására?
| javul | nem változik | nem tudja | romlik | |
| ´98. 06. | 45% | 33% | 11% | 11% |
| ´98. 08. | 35% | 35% | 14% | 16% |
Hogyan fog változni az ön gazdasági helyzete
a kormányváltás hatására?
| javul | nem változik | nem tudja | romlik | |
| ´98. 06. | 34% | 43% | 8% | 15% |
| ´98. 08. | 25% | 40% | 10% | 25% |
Mennyire elégedett az Orbán-Torgyán-kormány
eddigi munkájával?
| Nagyon elégedett | 5% |
| Inkább elégedett | 38% |
| Inkább elégedetlen | 21% |
| Nagyon elégedetlen | 9% |
| Nem tudja | 27% |
