Lázár: Sem a kormány, sem Orbán Viktor nem tudott a kegyelmi ügyről

  • narancs.hu
  • 2024. április 29.

Belpol

Rogán Antalnak az a dolga, hogy a háttérben legyen. Ha beigazolódna, hogy belenyúltak a nyomozati iratokba, akkor távoznia kellene. 

A kormány nem tudott a kegyelmi ügyről, ahogyan Orbán Viktor sem, állítja Lázár János a Jelennek adott interjújában. Annnak hátterét sem ismerik, hogy Novák Katalin miért adott kegyelmet a pedofíliáért elítélt igazgató segítőjének, K. Endrének. Novák a mai napig nem magyarázta ezt meg. A miniszter szerint az ügybe belebukott köztársasági elnök a saját politikai pályáját építette, önmagát akarta megvalósítani, és korai valakit a negyvenes éveiben államfőnek megtenni. 

Varga Judit „jó nagy butaságot csinált” azzal, hogy aláírta a kegyelmi döntést, amit előtte meg kellett volna beszélnie a kormányfővel. Az ominózus nyilvánosságra került hangfelvétellel kapcsolatban úgy látja, értelmetlen dolgokat mondott Varga – arról, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a Völner-Schadl-ügy nyomozati anyagaiból –, a lépései pedig cáfolták, hogy alkalmas volt miniszternek és a Fidesz EP-listája vezetésére.

Lázár nem tud rosszat mondani Magyar Péter munkájára, aki több állami cégben is kapott tőle megbízást. Megbeszélték a kereteket, ezeket pedig teljesítette. A politikai szerepvállalását illetően egyelőre nem látszik, hogy megvannak-e a vezetői kvalitásai. 

Rogán Antalnak az a dolga, hogy a háttérben legyen, a kegyelmi botrányhoz neki semmi köze. A távozása indokolatlan Lázár szerint. Ha beigazolódnának azok az állítások, amelyeket Varga mondott a hangfelvételen, akkor távoznia kellene a posztjáról, hiszen bűncselekményt követett volna el. 

A miniszter Orbán Viktorról is elmondta véleményét: „Aki annyi ideje van a politikában és annyi ideje kormányoz, mint Orbán Viktor, természetes, hogy nem hiba nélküli.” Úgy látja, 14 év alatt a Fidesz vezetői közül a valóságérzékelése sok mindenkinek sérült, ám ez épp Orbán Viktorra jellemző a legkevésbé. Ezért alkalmas arra, hogy még jó néhány évig miniszterelnök legyen.

Lázár elmondta, hogy 2026-ban nem indul egyéni mandátumért, és talán még a politikában sem kellene lennie. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.