Kinek jó a rabszolgatörvény?

Magyar Narancs annak járt utána, hogy kinek állt érdekében szabadjára engedni a túlóráztatást és mi várható a javaslat életbe lépése után.

Ez nem lehet több üres blöffnél – állítja reménykedve Balczer Balázs, a Vasutasok Szakszervezetének jogtanácsosa a Munka törvénykönyvének „rabszolgatörvényként” elhíresült módosítási javaslatáról.

A Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők által benyújtott indítvány  értelmében a jelenlegi egy évről 3 évre húznák szét a munkaidőkeretet, másrészt 250 óráról 400 órára emelnék a maximálisan elrendelhető túlórák számát. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy akár minden héten berendelhetnék plusz szombati munkavégzésre a dolgozókat, összességében pedig egy év alatt akár 14 hónapot is dolgoztathatnák munkásaikat a cégek.

Képünk illusztráció

 

 

Ráadásul a túlórákkal nem kell azonnal elszámolni, sőt az is elképzelhető, hogy ki sem fizetik, hanem az üzem egy kevésbé pörgős időszakában „lepihentetik” a dolgozókkal. A törvényjavaslatban szereplő másik kitétel pedig arra adna lehetőséget, hogy ne túlóraként, hanem sima bérként számoljanak el, mivel  a munkavállaló hozzájárulhat ahhoz (sőt, kérheti is), hogy bármikor módosítsák a már közölt munkaidő beosztását. Ezzel gyakorlatilag lemondana a túlórapótlékról.

Balczer Balázs szerint ez nem illeszthető be a hazai jogba, mivel ellentétes az irányadó uniós irányelvvel, amelytől a tagállamok nem térhetnek el. Ha mégis megtennék, akkor kötelezettség szegési eljárás indulhat ellenük. Gulyás Gergely kancellária miniszter szerint az unóban 416 óra a túlóra maximum.

Ha más nem is nagyon, a Magyarországon több gyárat is gründoló német cégek legalább örülnek.  Hogy pontosan kiknek áll érdekében a törvénymódosítás, mit lép a kivételesen egységbe forrt ellenzék és mit tehetnek az ügyben a szakszervezetek, kiderül a Magyar Narancs legfrissebb számából

A lap már kapható az újságárusoknál vagy megrendelhető itt: