Kinek jó a rabszolgatörvény?

  • Szalai Anna
  • 2018. december 7.

Belpol

Magyar Narancs annak járt utána, hogy kinek állt érdekében szabadjára engedni a túlóráztatást és mi várható a javaslat életbe lépése után.

Ez nem lehet több üres blöffnél – állítja reménykedve Balczer Balázs, a Vasutasok Szakszervezetének jogtanácsosa a Munka törvénykönyvének „rabszolgatörvényként” elhíresült módosítási javaslatáról.

A Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők által benyújtott indítvány  értelmében a jelenlegi egy évről 3 évre húznák szét a munkaidőkeretet, másrészt 250 óráról 400 órára emelnék a maximálisan elrendelhető túlórák számát. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy akár minden héten berendelhetnék plusz szombati munkavégzésre a dolgozókat, összességében pedig egy év alatt akár 14 hónapot is dolgoztathatnák munkásaikat a cégek.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

 

Ráadásul a túlórákkal nem kell azonnal elszámolni, sőt az is elképzelhető, hogy ki sem fizetik, hanem az üzem egy kevésbé pörgős időszakában „lepihentetik” a dolgozókkal. A törvényjavaslatban szereplő másik kitétel pedig arra adna lehetőséget, hogy ne túlóraként, hanem sima bérként számoljanak el, mivel  a munkavállaló hozzájárulhat ahhoz (sőt, kérheti is), hogy bármikor módosítsák a már közölt munkaidő beosztását. Ezzel gyakorlatilag lemondana a túlórapótlékról.

Balczer Balázs szerint ez nem illeszthető be a hazai jogba, mivel ellentétes az irányadó uniós irányelvvel, amelytől a tagállamok nem térhetnek el. Ha mégis megtennék, akkor kötelezettség szegési eljárás indulhat ellenük. Gulyás Gergely kancellária miniszter szerint az unóban 416 óra a túlóra maximum.

Ha más nem is nagyon, a Magyarországon több gyárat is gründoló német cégek legalább örülnek.  Hogy pontosan kiknek áll érdekében a törvénymódosítás, mit lép a kivételesen egységbe forrt ellenzék és mit tehetnek az ügyben a szakszervezetek, kiderül a Magyar Narancs legfrissebb számából

A lap már kapható az újságárusoknál vagy megrendelhető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.