Leszavazta a Fidesz, hogy lehetővé váljon Putyin letartóztatása Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2023. április 19.

Belpol

Vadai Ágnes javasolta az Országgyűlés külügyi bizottságában, hogy Magyarország hirdesse ki a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát.

Elutasították a kormánypártok az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetősget teremtett volna arra, hogy Magyarországon is érvényt lehessen szerezni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparancsnak – írja a hvg.hu.

A szakbizottság ellenzéki tagja, Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselőjének javaslata az volt, hogy a magyar parlament hirdesse ki hivatalosan a hágai büntetőbíróság statútumát. Jelenleg ugyanis ez a jogi aktus hiányzik, és bár Magyarország az ICC tagja, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban a statútum kihirdetésének elmaradásával indokolta azt, hogy

hiába adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság az orosz elnök ellen nemzetközi elfogatóparancsot, Putyint akkor sem tudnák letartóztatni és kiadni Hágának, ha Magyarországra jönne.

Mint ismert, a hágai bíróság március közepén közölte: alapos okkal feltételezhető, hogy Putyin büntetőjogi felelősséggel tartozik mind az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért, mind az ukrán gyermekek Oroszországba való deportálásáért. Az ICC ezért nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az orosz elnökre.

Ennek azonban a kormányzat szerint Magyarország nem tudna érvényt szerezni az említett hiányosság miatt. Gulyás a kihirdetés elmaradását azzal magyarázta, hogy annak idején Áder János korábbi köztársasági elnöki hivatala is többször jelezte, hogy az ICC statútuma ellentétes a magyar alkotmánnyal,

az Országgyűlés pedig nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy kihirdeti a statútumot, majd az az Alkotmánybíróság elé kerül, mely a köztársasági elnöknek ad igazat".

A lap szerint 2001-ben még nem volt alkotmányellenes az ICC-statútum. A magyar országgyűlési képviselők 2001. november 6-án nagy többséggel fogadták el a 72/2001. országgyűlési határozatot, amely kimondta, az Országgyűlés megerősíti a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát. A hvg.hu megjegyzi, bár Gulyásnak formailag igaza van, a szöveget nem iktatták be a magyar törvények közé, ezért nem alkalmazható. Arra azonban nem adott magyarázatot a miniszter, hogy 2001-ben pártjának akkori politikusai, köztük a később köztársasági elnökként állítólag alkotmányellenességet látó Áder János és a ma is aktív Németh Zsolt miért gondolták ezt másképp.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.