Novák Katalin: Nem fogjuk a férjeinket és a gyermekeinket az ukrán frontra küldeni!

Belpol

A szlovén köztársaság elnökkel folytatott találkozója során azt is mondta, Magyarország számára kiemelten fontos az orosz energiától való függés csökkentése, ebben is számítunk a Szlovéniával való együttműködésre.

Ápoljuk és tovább építjük Szlovénia és Magyarország jó kapcsolatát – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök Natasa Pirc Musar szlovén köztársaság elnökkel tartott sajtótájékoztatóján, szerdán Budapesten.

Novák Katalin emlékeztetett, mindkét országnak most van először női elnöke, és hogy Natasa Pirc Musar szlovén köztársaság elnök első hivatalos útja megválasztása után Magyarországra vezetett. A megbeszélés témái között említette az Oroszország és Ukrajna közti háborút, az Európai Unió nyugat-balkáni bővítését, a két ország közötti együttműködés fontosságát, a nemzeti kisebbségek ügyét és a demográfiai kérdéseket is.

 
Novak Katalin magyar és Natasa Pirc Musar szloven köztársasági elnök Budapesten.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az államfő hangsúlyozta, hogy a szlovén elnök és közte egyetértés van az orosz-ukrán háború ügyében, elítélik az orosz agressziót, s hogy mielőbb meg kell találni a béke felé vezető utat. Mindehhez szövetségeseket kell találni, hiszen a térség és egész Európa békéje a tét - tette hozzá. Kiemelte,

nem fogjuk a férjeinket és a gyermekeinket az ukrán frontra küldeni!

Emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján 150 ezer magyar él, akiknek korábbi jogaik visszaállításáért küzdenek. Mint mondta, Ukrajnának európai normák szerint kell működnie, ha az Európai Unió tagjává szeretne válni. Kitért arra is, hogy Magyarország 1,5 millió Ukrajnából menekült embernek nyújtott segítséget.

A nemzeti kisebbségek ügyével kapcsolatban elmondta, hogy példaértékű a helyzet Szlovéniában és Magyarországon is. Mindkét ország példásan megmutatja, hogyan kell a kisebbség tagjait megbecsülni, támogatni.

Novák Katalin a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban kifejtette, hogy egész Európa érdeke az integráció, ezért ezen országok EU-csatlakozását fel kell gyorsítani.

Az energiaellátásról szólva azt hangsúlyozta, hogy

Magyarország számára kiemelten fontos az orosz energiától való függés csökkentése, ezért ebben is számít országunk a Szlovéniával való együttműködésre.

A köztársasági elnök újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy jövő héten a Sándor-palotában fogadja Ferenc pápát és reményei szerint imádkoznak majd, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.