A Közgáz Vizuális Brigád tervezete az alacsony költségvetésű filmek támogatási rendszeréről
Csakhogy a kifejezés a tengerentúlról származik, ahol az alacsony költségvetés nagyjából megfelel a mi átlagos nagyjátékfilmjeinkre fordított pénzösszegnek. Ráadásul ott a film ipar - ennek minden velejárójával. Vagyis kis pénzből az forgat, aki ennek sikerével kívánja bebizonyítani, hogy nagyobb összegeket is rá lehet bízni, mert azt haszonnal forgatja.
Magyarországon
sem ismeretlen a kis költségvetésű film, elég, ha Szőke András, Grunwalsky Ferenc, a Balázs Béla Stúdió, Ács Miklós munkáira gondolunk. Most mégis ismét előtérbe került ez a kérdés. A KVB nevében Czabán György és Pálos György készített el egy olyan szakmai anyagot, amellyel a frissiben újjáalakuló játékfilmes kuratóriumot akarják meggyőzni. Azaz szeretnék elérni, hogy az új kuratórium bizonyos összeget - egy átlagos játékfilm költségét, azaz mondjuk ötvenmillió forintot - különítsen el, és ebből öt alacsony költségvetésű filmet támogasson.
Érveik
meggyőzők, hiszen kétségtelen tény, hogy ma akkor kezdenek hozzá a forgatáshoz a stúdiók, ha - döntően állami forrásból - rendelkezésre áll a szükséges pénz. A kész mű utóélete viszonylag ritkán foglalkoztatja az alkotókat, producereket. Bukás esetén nincs etikai, esztétikai felelősség. Különösen ritka az anyagi következmény, a stúdiók jelentős része a következő terveihez is megkapja a lehetőségekhez mért támogatást.
Az alacsony költségvetés másfajta szemléletet hozna, hiszen sok fiatal vagy kevésbé ismert színész, rendező - akár a kiugrás reményében, akár azért, mert mondanivalója van - minimális összegért, netán ingyen dolgozna. Ilyen csökkentett keretből nem lehetne történelmi, kosztümös játékfilmeket forgatni, nem lenne lehetőség jelentős díszletekre. Czabán György szerint nem is ártana, ha a most dolgozó alkotók jobban figyelnének a jelen pillanatra. Érzése szerint sok rendező már a kérdésfeltevésnél hibázik, a magyar film ezért is vesztette el az utóbbi időben a közönségét.
A másik terület, ahol spórolni lehet, a nyersanyag.
Ha a film videóra készül,
vitathatatlanul olcsóbb. A célzott közönséget viszont így is eléri, hiszen az artmozik általában rendelkeznek jó minőségű videókivetítőkkel, egyébként a közönséghez pedig elsősorban a televízión keresztül lehet eljutni. Az alacsony költségvetésű film arra is reményt ad, hogy visszahozza a befektetést, akár nyereséges is lehet. Természetesen fennáll annak a veszélye, hogy "gettósítják a rendezőket", és lesz, aki mindig csak kis pénzt kap, elvégre abból is tud produkálni. Jelen pillanatban is van olyan rendező, aki többször bizonyította, hogy ért a szakmájához, még sincs reménye jóformán még a kis költségvetésre sem. (Ács Miklósnak a filmszemlén bemutatott munkái - V.onderfull H.ome S.ystem, Handmovie - a csupaszítás végleteit mutatják be. Író, szereplő, operatőr egy kézikamerával a rendező.)
Az is problémát okozhat, hogy az átlagos tízmilliós támogatással nem a produceri munka színvonala emelkedik, hanem relatíve a kis költségvetéssel dolgozók kerülnek jobb helyzetbe, hiszen így államilag nagyobb hányadát fedezik munkájuknak, mint az egyéb játékfilmeknek. Ennek ellenére első olvasatban mindenki támogatója az elképzelésnek. Csakhogy, amint azt a röpirat szerzői is megfogalmazták, az egyetértés mértéke a döntési pillanatokban mérhető csupán.
Sz. Z.
