A világ leggazdagabb emberei közé is bekerült magyar jachtkirály, Mészáros Lőrinc (vagy az, akit képvisel) mindenhol jelen van, ahol állami pénzekhez lehet hozzájutni, így az orbánista világszemléletet formáló labdarúgásban is. Ez utóbbiban ráadásul nagyon ott van: jelenleg tizenötnél is több fociklub kötődik valamilyen formában az egykori felcsúti gázszerelőhöz.
A horvátok örömére
Például a horvátországi Eszék csapata, az NK Osijek. A leggazdagabb magyar ember 2016-ban döntött úgy, hogy megszerzi a csődközelbe került első osztályú klubot a felcsúti Puskás Akadémia mellé. A magyar állam és kitartottjai addig is támogatták a határon túli magyar érdekeltségű fociprojekteket (Dunaszerdahely, Sepsiszentgyörgy, Topolya), de Eszék a legkevésbé sem magyar érdekeltség. A 96 ezer lakosú városban a 2021-es népszámláláson 759 fő vallotta magyarnak magát, de egész Horvátországban alig tízezer magyar nemzetiségű polgár él. Ennek megfelelően az NK Osijek hivatalos honlapja is csak horvát nyelvű. A klub kötelékében a 2016 óta eltelt kilenc évben egy magyar játékos fordult meg (Kleinheisler László), igaz, ő Mészáros (illetve Orbán Viktor) legfontosabb magyarországi fociprojektjének, a felcsúti akadémiának az egyik legsikeresebb hazai növendéke, mellesleg a miniszterelnök korábbi nagy kedvence. A válogatott focista 2019-ben döntött a horvátországi kaland mellett, miután kazahsztáni klubja nem tartott rá igényt.
Magyar állami pénz viszont van a horvát klubban: az eszéki fociakadémia a 444.hu által megszerzett dokumentumok alapján a MOL – Új Európa Alapítványtól 2,4 milliárd forintot kapott 2021 óta, de landolt ott a Bethlen Gábor Alapon keresztül is pénz a magyar költségvetésből, és 2016–2020 során évi egymilliárd forint ment átlagban oda a „határon túli magyarok támogatása” címszó alatt.
A horvát liga nagyjából hasonló színvonalú, mint a magyar, de valamiben nagyon más: Horvátország évtizedek óta nevel ki a világelitbe kerülő focistákat, akik nagyon hamar eligazolnak az őket felfedező kluboktól. A két tradicionális és legnépszerűbb horvát klub, a Dinamo Zagreb és a Hajduk Split alapvetően a fiatal hazai tehetségek felépítésében érdekeltek, de az előbbi olyan jó tanulóhely, hogy az Európa-bajnok spanyol válogatott egyik alapembere, Dani Olmo is ott játszott néhány évet. A horvát államnak ugyanakkor nem kifejezetten szívügye a klubfoci, a nagy csapatok a minőségi utánpótlásból tartják fenn magukat amellett, hogy rendszeres szereplői valamelyik európai kupa csoportkörének. Bár a horvát válogatott 2018-ban világbajnoki döntőt játszott, az országban sehol nem látni a Puskás Arénához hasonló modern komplexumot. Ehhez képest a „magyar modell” egészen más: az állam két kézzel szórja a pénzt a focira, a kiemelt akadémiákra, a költségvetésből épült új stadionokra. Magyarországról komoly pénzért játékost csak nagyon ritkán adnak el külföldre, és akkor is többnyire valamelyik egy-két évet itt játszó külföldi labdarúgó áll tovább.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
