„Mit mond a jogász a bölcsésznek, miután lediplomáztak? Két sajtburgert és egy sült krumplit kérek” – szólt a vicc valamikor a kétezres évek elején azon ironizálva, hogy bölcsészdiplomával legfeljebb a McDonald’sban lehet majd állást szerezni. Bár ez a mondás akkor sem volt igaz, manapság mintha egyre inkább ez lenne az általános vélekedés a bölcsészettudományok hasznáról – egy mindent a pénzbeli értéke és a „hasznossága” szerint értékelő társadalomban pedig hol is lenne a helye a bölcsészképzésnek.
A diplomás utánkövetési statisztikák ugyanakkor semmilyen módon nem igazolják azt a feltételezést, hogy bölcsészdiplomával ne lehetne elhelyezkedni, vagy hogy a munkaerőpiacon kiugróan rossz helyzetben lennének a végzettek. „Számomra is meglepő volt – mondja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) egy oktatója –, de van kereslet a bölcsészdiplomára. Az ELTE-s bölcsészdiploma nagyon sokat ér egy csomó helyen, az egykori hallgatóink eredményesen vannak jelen a munkaerőpiacon, és nagyon keresettek is. A multicégek például bölcsészdiplomával keresnek HR-eseket, PR-osokat, tanácsadókat, még filozófia szakosok is dolgoznak multiknál. Van persze olyan is, aki művészeti alkotóként van jelen, míg mások nem alkotóként, de fontos beosztásokban.”
Bartus Dávid, az ELTE BTK dékánja a Narancsnak azt mondja, az ELTE bölcsészkara olyan brand, amely egyértelműen a magas minőséget képviseli, az itt szerzett diploma továbbra is a legelismertebbek között van. „Adataink szerint az ELTE BTK-n végzett diákok a legszélesebb körben helyezkednek el mindenféle munkakörben; nyilván nagyon sokan pedagógusként, kutatóként, egyetemi oktatóként, de sokan a szűk értelemben vett szakterületükön kívül is, a vállalati szférában, állami intézményekben, közigazgatásban stb.”
Az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszerének legutóbbi, 2023-as vizsgálata szerint a bölcsészképzésben végzett friss diplomások az átlagosnál némileg nagyobb arányban voltak ugyan önfoglalkoztatók (6,8 százalék), de csak 5,9 százalékuk volt munka nélkül, mely arány, ha az átlagos aránynál magasabb is, nem kiemelkedő – például az agrárvégzettségűek 5,2, az informatikusok 3,8 százaléka is munka nélküli volt. A nem a felsőfokú tanulmányaikhoz kötődő munkát vállalók aránya a sport- és az agrártudomány területén volt a legnagyobb (25,9 és 17,7 százalék), a friss diplomás bölcsészeknek pedig a 16,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs köze a munkájuknak a tanulmányaikhoz.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
