A bölcsészképzés dilemmái

Prés alatt

Belpol

A kevés számú jelentkezőre hivatkozva több egyetem is úgy döntött, megszüntet egyes szakokat a bölcsészettudományi karokon. De tényleg eltűntek a diákok a bölcsészkarokról? És ha igen, hova lettek?

„Mit mond a jogász a bölcsésznek, miután lediplomáztak? Két sajtburgert és egy sült krumplit kérek” – szólt a vicc valamikor a kétezres évek elején azon ironizálva, hogy bölcsészdiplomával legfeljebb a McDonald’sban lehet majd állást szerezni. Bár ez a mondás akkor sem volt igaz, manapság mintha egyre inkább ez lenne az általános vélekedés a bölcsészettudományok hasznáról – egy mindent a pénzbeli értéke és a „hasznossága” szerint értékelő társadalomban pedig hol is lenne a helye a bölcsészképzésnek.

A diplomás utánkövetési statisztikák ugyanakkor semmilyen módon nem igazolják azt a feltételezést, hogy bölcsészdiplomával ne lehetne elhelyezkedni, vagy hogy a munkaerő­piacon kiugróan rossz helyzetben lennének a végzettek. „Számomra is meglepő volt – mondja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) egy oktatója –, de van kereslet a bölcsészdiplomára. Az ELTE-s bölcsészdiploma nagyon sokat ér egy csomó helyen, az egykori hallgatóink eredményesen vannak jelen a munkaerőpiacon, és nagyon keresettek is. A multicégek például bölcsészdiplomával keresnek HR-eseket, PR-osokat, tanácsadókat, még filozófia szakosok is dolgoznak multiknál. Van persze olyan is, aki művészeti alkotóként van jelen, míg mások nem alkotóként, de fontos beosztásokban.”

Bartus Dávid, az ELTE BTK dékánja a Narancsnak azt mondja, az ELTE bölcsészkara olyan brand, amely egyértelműen a magas minőséget képviseli, az itt szerzett diploma továbbra is a legelismertebbek között van. „Adataink szerint az ELTE BTK-n végzett diákok a legszélesebb körben helyezkednek el mindenféle munkakörben; nyilván nagyon sokan pedagógusként, kutatóként, egyetemi oktatóként, de sokan a szűk értelemben vett szakterületükön kívül is, a vállalati szférában, állami intézményekben, közigazgatásban stb.”

Az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszerének legutóbbi, 2023-as vizsgálata szerint a bölcsészképzésben végzett friss diplomások az átlagosnál némileg nagyobb arányban voltak ugyan önfoglalkoztatók (6,8 százalék), de csak 5,9 százalékuk volt munka nélkül, mely arány, ha az átlagos aránynál magasabb is, nem kiemelkedő – például az agrárvégzettségűek 5,2, az informatikusok 3,8 százaléka is munka nélküli volt. A nem a felsőfokú tanulmányaikhoz kötődő munkát vállalók aránya a sport- és az agrártudomány területén volt a legnagyobb (25,9 és 17,7 százalék), a friss diplomás bölcsészeknek pedig a 16,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs köze a munkájuknak a tanulmányaikhoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.