A Nyugat a vesztébe rohan, a megoldásért Kelet felé kell fordulnia minden józan döntéshozónak – állítja a magyar miniszterelnök. E heti nyomtatott kiadásunkban Orbán Viktor fennen hangoztatott tételének jártunk utána a számok, az adatok, a tények világában. Hát, ha egészen őszinték akarunk lenni: semmi sem stimmel. Figyeljék csak:
Orbán elméletének ellenőrzéséhez elég körbenézni
Nem Jürgen jön Debrecenbe dolgozni, hanem Péter megy Berlinbe, ráadásul nem egyedül. Mi azért megvizsgáltuk a gazdasági adatokat is.
Nyugat-Európa hanyatlásának emlegetése jó ideje visszatérő eleme Orbán Viktor beszédeinek. Most a népszavazási kampányban beszél arról a miniszterelnök, hogy az Európai Unió keleti országai mennyivel dinamikusabban fejlődnek a vesztükbe rohanó nyugatiaknál, akik immár gazdasági téren sem szolgálhatnak példaként Magyarországnak – menekültpolitikájukról már nem is beszélve.
A válságból máig kilábalni képtelen Görögország GDP-je még tavaly is csökkent (–0,2 százalék), de Olaszország (0,8 százalék), Franciaország (1,3 százalék), Belgium (1,4 százalék) vagy éppen Németország (1,7 százalék) növekedése is valóban elmarad a visegrádi országok, vagy Románia és Bulgária tavalyi bővülésétől. (Magyarország gazdasága 2,9, Lengyelországé 3,6, Csehországé 4,5, Szlovákiáé 3,6, Romániáé 3,8 Bulgáriáé pedig 3 százalékkal bővült 2015-ben.) A régióban csökken a munkanélküliség (Olaszország, Franciaország vagy éppen Spanyolország még mindig két számjegyű munkanélküliséggel küzd), viszont nő a fogyasztás, kedvezően alakulnak az adósságmutatók, nincs inflációs nyomás, míg Nyugaton változatlanul a deflációt próbálják elkerülni.
Noha mindig találni olyan mutatókat, amelyekre a miniszterelnök hivatkozni tud állításának alátámasztására, a fenti gondolatmenet
több sebből vérzik.
Míg Magyarországon vagy Lengyelországban az egy főre jutó GDP 11 ezer euró körül mozog, addig Németországban 37 ezer euró jut egy főre: alacsonyabb bázisról pedig könnyebb százalékos javulást elérni: „Ha én 15 másodperc alatt futom a száz métert, és javítok két másodpercet az időmön, akkor mondhatom, hogy mekkorát javultam. De még mindig messze lemaradok attól, aki 10 másodperc alatt futja a százat, és csak néhány századmásodpercet farag az idejéből” – érzékeltette a különbséget a Narancsnak egy banki elemző. Ráadásul ez sem feltétlenül érvényes mindenhol: Írország gazdasága 7,8 százalékkal (55 ezer eurós egy főre jutó GDP mellett), míg Luxemburgé 4,8 százalékkal bővült tavaly (91 ezer eurós GDP-vel). Magyarország pedig még a visegrádi országok között is le van maradva, hiszen míg Lengyelország tavaly már a válság előtti teljesítményének 120 százalékát érte el, addig mi a V4-ek közül a leggyengébb teljesítményt nyújtva alig 102 százalékot…
Folytatás a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő nyomtatott kiadásában.
