„A menekülők elleni uszítás nem politikai kérdés”

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 28.

Belpol

Kőszeg Ferenc és a Helsinki Bizottság társelnökei válaszolnak Mészáros István Lászlónak, aki kilépett a szervezetből, és nemmel szavaz a kvótareferendumon.

Negyedszázad után kilép a Helsinki Bizottságból Mészáros István László, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának korábbi (1990–1998), szabad demokrata alelnöke. Döntését azzal indokolta, hogy a jogvédő szervezet véleménye szerint a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a népszavazás ellen kampányol, amivel a pártpolitika mezejére lépett, ráadásul a szervezet vezetése ki sem kérte a Bizottság tagságának a véleményét. Mészáros hozzáteszi, hogy keresztényként és magyar patriótaként nemmel szavaz majd október 2-án.

Pardavi Márta egy júliusi sajtótájékoztatón

Pardavi Márta egy júliusi sajtótájékoztatón

Fotó: MTI

Az érvénytelen népszavazás mellett kampányoló szervezet két társelnöke, Pardavi Márta és Kádár András Kristóf most reagált a kilépésre. Bár szerintük joggal feltételezték, hogy a tagságuk egyetért a döntésükkel, de elfogadják a kritikát, meg kellett volna kérdezni őket formálisan is. A bírálat többi részét azonban visszautasítják: „Mi nem a népszavazás ellen kampányolunk, hanem arra hívjuk fel a figyelmet: ez nem igazi népszavazás. Nem kérdőjelezzük meg a polgárok józan ítélőképességét, hanem arra kérjük őket: használják. Nyilvánítsák ki a véleményüket, és üzenjék meg a kormánynak: nem értenek egyet a gyűlöletre építő kampánnyal, és nem hagyják, hogy a kormány visszaéljen a népszavazás intézményével.”

A Helsinki blogján az alapító elnök, Kőszeg Ferenc személyesebb hangvételű válaszát is olvashatják. Többek között azt írja: „Politikai kérdésekben lehetnek nézetkülönbségek a Magyar Helsinki Bizottság tagjai között is. A menekülők elleni uszítás azonban nem politikai kérdés, sőt nem is csak emberi jogi kérdés. A háború elől menekülők védelme, túl a nemzetközi jogon, emberség kérdése. Akinek a számára ez nem kézenfekvő, annak valóban nincs helye a Magyar Helsinki Bizottságban. Ezt nem a bizottság egykori vezetőjeként írom, hiszen az ehhez szükséges jogkörrel nem rendelkezem, hanem személyes meggyőződésem alapján.”

Mészáros közleményét itt, a válaszokat pedig itt olvashatják teljes terjedelemben.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.