„A menekülők elleni uszítás nem politikai kérdés”

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 28.

Belpol

Kőszeg Ferenc és a Helsinki Bizottság társelnökei válaszolnak Mészáros István Lászlónak, aki kilépett a szervezetből, és nemmel szavaz a kvótareferendumon.

Negyedszázad után kilép a Helsinki Bizottságból Mészáros István László, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának korábbi (1990–1998), szabad demokrata alelnöke. Döntését azzal indokolta, hogy a jogvédő szervezet véleménye szerint a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a népszavazás ellen kampányol, amivel a pártpolitika mezejére lépett, ráadásul a szervezet vezetése ki sem kérte a Bizottság tagságának a véleményét. Mészáros hozzáteszi, hogy keresztényként és magyar patriótaként nemmel szavaz majd október 2-án.

Pardavi Márta egy júliusi sajtótájékoztatón

Pardavi Márta egy júliusi sajtótájékoztatón

Fotó: MTI

Az érvénytelen népszavazás mellett kampányoló szervezet két társelnöke, Pardavi Márta és Kádár András Kristóf most reagált a kilépésre. Bár szerintük joggal feltételezték, hogy a tagságuk egyetért a döntésükkel, de elfogadják a kritikát, meg kellett volna kérdezni őket formálisan is. A bírálat többi részét azonban visszautasítják: „Mi nem a népszavazás ellen kampányolunk, hanem arra hívjuk fel a figyelmet: ez nem igazi népszavazás. Nem kérdőjelezzük meg a polgárok józan ítélőképességét, hanem arra kérjük őket: használják. Nyilvánítsák ki a véleményüket, és üzenjék meg a kormánynak: nem értenek egyet a gyűlöletre építő kampánnyal, és nem hagyják, hogy a kormány visszaéljen a népszavazás intézményével.”

A Helsinki blogján az alapító elnök, Kőszeg Ferenc személyesebb hangvételű válaszát is olvashatják. Többek között azt írja: „Politikai kérdésekben lehetnek nézetkülönbségek a Magyar Helsinki Bizottság tagjai között is. A menekülők elleni uszítás azonban nem politikai kérdés, sőt nem is csak emberi jogi kérdés. A háború elől menekülők védelme, túl a nemzetközi jogon, emberség kérdése. Akinek a számára ez nem kézenfekvő, annak valóban nincs helye a Magyar Helsinki Bizottságban. Ezt nem a bizottság egykori vezetőjeként írom, hiszen az ehhez szükséges jogkörrel nem rendelkezem, hanem személyes meggyőződésem alapján.”

Mészáros közleményét itt, a válaszokat pedig itt olvashatják teljes terjedelemben.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.