Már kedden tárgyalják a multiáruházakat érintő törvényt

  • narancs.hu
  • 2021. december 13.

Belpol

Élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük.

Jövő május végéig kell benyújtaniuk a legnagyobb élelmiszer-áruházaknak az első élelmiszerhulladék-csökkentési tervüket – ezt a pontosítást fogadta el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfőn az aznap benyújtott, élelmiszerpazarlás csökkentését célzó törvényjavaslathoz.

A javaslat 2022. február 1-jétől lépne hatályba.

Az agrártárca előterjesztését, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a kiskereskedelmi adóról szóló törvények módosítását kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, így arról már kedden szavaznak a képviselők  – tette közzé az MTI.

A törvényjavaslat szerint a legnagyobb élelmiszer-áruházak kötelesek lesznek 48 órával a minőségmegőrzési idő lejárata előtt az élelmiszerárut felajánlani az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek. A változtatás azokat a cégeket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, vagyis – emlékeztet a Telex – az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Pennyt, a Spart és a Tescót. 

Az érintett üzletek arra is jogosultak lesznek, hogy ezt az élelmiszert karitatív szervezeteknek ajánlják fel. A jogszabály célja ugyanis az, hogy a lejáratközeli áru a rászorulókhoz, és ne a kukába kerüljön. Ezen üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is készíteniük kell, amit az Élelmiszermentő Központnak kell benyújtaniuk. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is. Bírsággal sújtható az, aki nem készít ilyen tervet vagy aki éves szinten több mint 2 százalékkal átlépi az élelmiszerhulladék tervezett mértékét.

Ezzel együtt a törvény arról is rendelkezik, hogy a legnagyobb élelmiszerüzletek kiskereskedelmi adója növekszik, az árbevétel 2,5 százalékáról annak 2,7 százalékára. 

 

A Telexhez a témát tárgyalva olvasói véleményekből idéz. Az egyik vélemény szerint a törvény hátrányos következménye lehet, hogy talán nem lehet majd a szokásos nagy kedvezménnyel megvenni azokat a szavatosságuk lejárta előtt álló élelmiszereket sem, amelyekkel a  rászorulók többsége nem tud mit kezdeni – mint a brokkolicsíra, vagy a portobello gomba – viszont az üzletben talán mégis elkelnének. Egy állattartó telep dolgozója viszont arról beszélt, hogy sűrűn jutott el hozzájuk egy külföldi élelmiszerlánc üzletéből a lejáratközeli élelmiszer, és sajnálta, hogy ezek az áruk – gyümölcs, péksütemények – nem emberekhez kerültek, és a hízók ananászt, rebarbarát, déli gyümölcsöt ettek. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.