Megállt a jogállamisági mechanizmus az EU Bírósága előtt

Belpol

Elutasították a magyar és a lengyel kormány keresetét, innentől elvben bármikor elindulhat az uniós támogatások felfüggesztésével fenyegető eljárás.

Összeegyeztethető az EU alapszerződéseivel az "uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről" szóló rendelet, elterjedtebb nevén a jogállamisági mechanizmus - állapította meg szerdán kihirdetett ítéletével az Európai Unió Bírósága.

A luxembourgi székhelyű bíróság ezzel teljes egészében elutasította a magyar és a lengyel kormány tavaly márciusban benyújtott keresetét, amivel a két kormány azt kérte, hogy semmisítse meg a szerintük szerződésellenes jogszabályt.

A jogállamisági mechanizmus lehetővé teszi, hogy felfüggesszék az uniós támogatások kifizetését, ha egy tagállamban a jogállamiság elvének sérelme a pénzek tiszta felhasználását veszélyezteti.

A jogszabályt tavaly decemberben fogadták el, azonban a magyar és a lengyel kormány nem értett egyet vele, emiatt vétóval fenyegették az EU teljes, 2021-2027-es hétéves költségvetését. A vétófenyegetést csak azután oldották fel, hogy az állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács rávette az Európai Bizottságot, hogy megígérje, addig nem fogja alkalmazni a jogállamisági mechanizmust, amíg folyamatban van a jogszabály megsemmisítése iránt indított per a bíróságon.

Az uniós jogalkotóknak kedvező ítélet után tehát elvileg elhárult ez az akadály a mechanizmus megindítása elől. Az tudható, hogy a Bizottság Magyarország és Lengyelország esetében fontolgatja a mechanizmus bevetését, mert tavaly novemberben informális levélben tudatták a két tagállammal jogállamisági aggályaikat.

A jogállamisági mechanizmust a Bizottság csak elindítani tudja, illetve javaslatot tehet a szankciókra, ezeket azonban a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak is meg kell szavaznia. Az eljárás határidői miatt teljesen biztos, hogy a szankciók tényleges kivetésére már nem kerülhet sor az április 3-i választás előtt.

Az egyetlen lényeges kérdés az, hogy a Bizottság egyáltalán megindítja-e addig az eljárást Magyarország ellen, vagy inkább úgy dönt, hogy a választási kampány alatt tartózkodik ettől. Az Európai Parlament részéről komoly nyomás lesz a Bizottságon, a képviselők többsége már az eddigi késlekedést is hangosan kritizálta, sőt az EP be is perelte a Bizottságot a mechanizmus alkalmazásának szabotálása miatt.

Ugyanakkor ha akarja, megpróbálhatja tovább húzni az időt a Bizottság, korábban azt kommunikálták például, hogy a bírósági ítélet után véglegesítik a rendelet alkalmazására vonatkozó belső irányelveiket, ez valószínűleg némi időbe telik majd.

Bár politikai-szimbolikus értelemben nem mindegy, mikor indul el egy esetleges eljárás Magyarországgal szemben, a dolog gyakorlati jelentősége jelenleg nem túl nagy. Egyelőre ugyanis a mechanizmustól függetlenül sem érkezik uniós támogatás Magyarországra, sem a 2021-2027-es költségvetésből, sem a helyreállítási alapból, mert az ezek felhasználására vonatkozó magyar alapdokumentumokat még nem hagyta jóvá a Bizottság, jelentős részben a korrupciós aggályok miatt.

Az előző költségvetési ciklusból áthúzódó kifizetések még bőven jönnek a magyar költségvetésbe, de jogilag kétséges, hogy ezekre egyáltalán lehet-e alkalmazni a később elfogadott jogállamisági mechanizmust. Az állam- és kormányfők 2020 végi alkuja mindenesetre arról szólt, hogy nem lehet, és ezt az értelmezést azóta sem kérdőjelezte meg senki. 

A bíróság döntése egyébként túl nagy meglepetést nem okozhatott, decemberben az úgynevezett főtanácsnoki indítvány már előrevetítette, hogy valószínűleg elutasítják majd a magyar-lengyel keresetet, és a magyar kormány közelmúltbeli kommunikációjából is azt lehetett leszűrni, hogy vereségre számítanak. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Nem, nem ad 850 forintért egy doboz ruhát a Zara

A netes átverések egyik nagy csoportja, amikor elhitetik veled, hogy jól jársz, és talán úgy tűnik egy ideig, hogy tényleg. Valójában olyan módszerrel vernek át, ami ellen utólag már nem lehet tenni semmit. Mert valójában te döntöttél úgy, hogy hülye leszel. Ilyen a Zara fantasztikus akciója is. Ami nyilván nem a Zara akciója.

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.