Megállt a jogállamisági mechanizmus az EU Bírósága előtt

Belpol

Elutasították a magyar és a lengyel kormány keresetét, innentől elvben bármikor elindulhat az uniós támogatások felfüggesztésével fenyegető eljárás.

Összeegyeztethető az EU alapszerződéseivel az "uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről" szóló rendelet, elterjedtebb nevén a jogállamisági mechanizmus - állapította meg szerdán kihirdetett ítéletével az Európai Unió Bírósága.

A luxembourgi székhelyű bíróság ezzel teljes egészében elutasította a magyar és a lengyel kormány tavaly márciusban benyújtott keresetét, amivel a két kormány azt kérte, hogy semmisítse meg a szerintük szerződésellenes jogszabályt.

A jogállamisági mechanizmus lehetővé teszi, hogy felfüggesszék az uniós támogatások kifizetését, ha egy tagállamban a jogállamiság elvének sérelme a pénzek tiszta felhasználását veszélyezteti.

A jogszabályt tavaly decemberben fogadták el, azonban a magyar és a lengyel kormány nem értett egyet vele, emiatt vétóval fenyegették az EU teljes, 2021-2027-es hétéves költségvetését. A vétófenyegetést csak azután oldották fel, hogy az állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács rávette az Európai Bizottságot, hogy megígérje, addig nem fogja alkalmazni a jogállamisági mechanizmust, amíg folyamatban van a jogszabály megsemmisítése iránt indított per a bíróságon.

Az uniós jogalkotóknak kedvező ítélet után tehát elvileg elhárult ez az akadály a mechanizmus megindítása elől. Az tudható, hogy a Bizottság Magyarország és Lengyelország esetében fontolgatja a mechanizmus bevetését, mert tavaly novemberben informális levélben tudatták a két tagállammal jogállamisági aggályaikat.

A jogállamisági mechanizmust a Bizottság csak elindítani tudja, illetve javaslatot tehet a szankciókra, ezeket azonban a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak is meg kell szavaznia. Az eljárás határidői miatt teljesen biztos, hogy a szankciók tényleges kivetésére már nem kerülhet sor az április 3-i választás előtt.

Az egyetlen lényeges kérdés az, hogy a Bizottság egyáltalán megindítja-e addig az eljárást Magyarország ellen, vagy inkább úgy dönt, hogy a választási kampány alatt tartózkodik ettől. Az Európai Parlament részéről komoly nyomás lesz a Bizottságon, a képviselők többsége már az eddigi késlekedést is hangosan kritizálta, sőt az EP be is perelte a Bizottságot a mechanizmus alkalmazásának szabotálása miatt.

Ugyanakkor ha akarja, megpróbálhatja tovább húzni az időt a Bizottság, korábban azt kommunikálták például, hogy a bírósági ítélet után véglegesítik a rendelet alkalmazására vonatkozó belső irányelveiket, ez valószínűleg némi időbe telik majd.

Bár politikai-szimbolikus értelemben nem mindegy, mikor indul el egy esetleges eljárás Magyarországgal szemben, a dolog gyakorlati jelentősége jelenleg nem túl nagy. Egyelőre ugyanis a mechanizmustól függetlenül sem érkezik uniós támogatás Magyarországra, sem a 2021-2027-es költségvetésből, sem a helyreállítási alapból, mert az ezek felhasználására vonatkozó magyar alapdokumentumokat még nem hagyta jóvá a Bizottság, jelentős részben a korrupciós aggályok miatt.

Az előző költségvetési ciklusból áthúzódó kifizetések még bőven jönnek a magyar költségvetésbe, de jogilag kétséges, hogy ezekre egyáltalán lehet-e alkalmazni a később elfogadott jogállamisági mechanizmust. Az állam- és kormányfők 2020 végi alkuja mindenesetre arról szólt, hogy nem lehet, és ezt az értelmezést azóta sem kérdőjelezte meg senki. 

A bíróság döntése egyébként túl nagy meglepetést nem okozhatott, decemberben az úgynevezett főtanácsnoki indítvány már előrevetítette, hogy valószínűleg elutasítják majd a magyar-lengyel keresetet, és a magyar kormány közelmúltbeli kommunikációjából is azt lehetett leszűrni, hogy vereségre számítanak. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.