Összeegyeztethető az EU alapszerződéseivel az "uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről" szóló rendelet, elterjedtebb nevén a jogállamisági mechanizmus - állapította meg szerdán kihirdetett ítéletével az Európai Unió Bírósága.
A luxembourgi székhelyű bíróság ezzel teljes egészében elutasította a magyar és a lengyel kormány tavaly márciusban benyújtott keresetét, amivel a két kormány azt kérte, hogy semmisítse meg a szerintük szerződésellenes jogszabályt.
A jogállamisági mechanizmus lehetővé teszi, hogy felfüggesszék az uniós támogatások kifizetését, ha egy tagállamban a jogállamiság elvének sérelme a pénzek tiszta felhasználását veszélyezteti.
A jogszabályt tavaly decemberben fogadták el, azonban a magyar és a lengyel kormány nem értett egyet vele, emiatt vétóval fenyegették az EU teljes, 2021-2027-es hétéves költségvetését. A vétófenyegetést csak azután oldották fel, hogy az állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács rávette az Európai Bizottságot, hogy megígérje, addig nem fogja alkalmazni a jogállamisági mechanizmust, amíg folyamatban van a jogszabály megsemmisítése iránt indított per a bíróságon.
Az uniós jogalkotóknak kedvező ítélet után tehát elvileg elhárult ez az akadály a mechanizmus megindítása elől. Az tudható, hogy a Bizottság Magyarország és Lengyelország esetében fontolgatja a mechanizmus bevetését, mert tavaly novemberben informális levélben tudatták a két tagállammal jogállamisági aggályaikat.
A jogállamisági mechanizmust a Bizottság csak elindítani tudja, illetve javaslatot tehet a szankciókra, ezeket azonban a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak is meg kell szavaznia. Az eljárás határidői miatt teljesen biztos, hogy a szankciók tényleges kivetésére már nem kerülhet sor az április 3-i választás előtt.
Az egyetlen lényeges kérdés az, hogy a Bizottság egyáltalán megindítja-e addig az eljárást Magyarország ellen, vagy inkább úgy dönt, hogy a választási kampány alatt tartózkodik ettől. Az Európai Parlament részéről komoly nyomás lesz a Bizottságon, a képviselők többsége már az eddigi késlekedést is hangosan kritizálta, sőt az EP be is perelte a Bizottságot a mechanizmus alkalmazásának szabotálása miatt.
Ugyanakkor ha akarja, megpróbálhatja tovább húzni az időt a Bizottság, korábban azt kommunikálták például, hogy a bírósági ítélet után véglegesítik a rendelet alkalmazására vonatkozó belső irányelveiket, ez valószínűleg némi időbe telik majd.
Bár politikai-szimbolikus értelemben nem mindegy, mikor indul el egy esetleges eljárás Magyarországgal szemben, a dolog gyakorlati jelentősége jelenleg nem túl nagy. Egyelőre ugyanis a mechanizmustól függetlenül sem érkezik uniós támogatás Magyarországra, sem a 2021-2027-es költségvetésből, sem a helyreállítási alapból, mert az ezek felhasználására vonatkozó magyar alapdokumentumokat még nem hagyta jóvá a Bizottság, jelentős részben a korrupciós aggályok miatt.
Az előző költségvetési ciklusból áthúzódó kifizetések még bőven jönnek a magyar költségvetésbe, de jogilag kétséges, hogy ezekre egyáltalán lehet-e alkalmazni a később elfogadott jogállamisági mechanizmust. Az állam- és kormányfők 2020 végi alkuja mindenesetre arról szólt, hogy nem lehet, és ezt az értelmezést azóta sem kérdőjelezte meg senki.
A bíróság döntése egyébként túl nagy meglepetést nem okozhatott, decemberben az úgynevezett főtanácsnoki indítvány már előrevetítette, hogy valószínűleg elutasítják majd a magyar-lengyel keresetet, és a magyar kormány közelmúltbeli kommunikációjából is azt lehetett leszűrni, hogy vereségre számítanak.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
