Menekültenként 15 millióért védték meg Orbánék az országot

  • narancs.hu
  • 2019. január 4.

Belpol

Komoly fenyegetettséget jelent a menekültválság, hiába, valamire költeni kell.

Ki hitte volna, nem igazolja a migrációs válságra megítélt és elköltött összegek nagyságát az országba érkező menekült emberek száma. Az mfor.hu összesítése szerint 2018-ban összesen 99 milliárd forintos előirányzatot határoztak meg Orbánék a migrációval összefüggésben. Hogy ebből végül mennyit fognak elkölteni, az majd csak hónapok múlva derülhet ki a zárszámadási törvényből.

Ehhez képest a rendőrség hivatalos honlapjának közlése szerint tavaly összesen 6361 illegális migráns akart Magyarországra jutni. Ez az utóbbi évek legkisebb száma:  2017-ben még 21 396, 2016-ban 18 207, 2015-ben pedig 391 ezren próbálták vagy lépték is át a magyar határt.

Tavaly eszerint az előző évhez képest 70 százalékkal csökkent ez a szám, miközben a helyzet kezelésére szánt összeget csupán 36 százalékkal vágta meg a kormány.

Míg 2017-ben a kormány menekültenként 7,2 millió forintból védte meg az országot, tavaly ez a fajlagos költség a lap számítása szerint 15,5 millióra, a korábbi év több mint duplájára nőtt.

 

A menekült emberek Európába jutásának csökkenését igazolja az EU part- és határvédelmi ügynöksége, a Frontex friss adatközlése is, mely szerint 92 százalékkal alacsonyabb volt 2017-ben a menekültek száma, mint 2015-ben a migrációs válság csúcspontján.

Ötéves mélypontra csökkent tavaly az illegálisan Európába érkezők száma

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.