Mészárosék hétfőn túladnak a Mátrai Erőművön

  • narancs.hu
  • 2020. február 7.

Belpol

Az állam hatmilliárdos veszteséggel veszi át a Mátrai Erőművet.

A Magyar Villamos Művek Zrt. veszi át a jelenlegi formájában bezárásra ítélt Mátrai Erőmű Zrt.-t – aminek következtében lemondanak az igazgatóság és a felügyelőbizottság korábban delegált tagjai, köztük az elnök, Mészáros Beatrix. Eddig az MVM 26 százalékos birtokosa volt az ország egyetlen szénerőművének, a többséget pedig a Mészáros család érdekeltsége, a Mátra Energy Holding Zrt. szerezte meg két évvel ezelőtt – számol be a 24.hu.

Az alaperőmű Magyarország áramtermelésének közel egyötödét adja, és 2018-ban (az adózás utáni 817 millió forint mínusz ellenére) 11,2 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle a tulajdonosok. Akkoriban ugyanis az előző tulajdonos, a német RWE idején felgyülemlett 57 milliárd forintos eredménytartalékot tudták dézsmálni. Meg hát abban bíztak, idővel felível a biznisz. 2019 nyarára viszont a megdrágult szén-dioxid kvóták olyan szintű válságba döntötték a céget, hogy felmerült, a bérek kifizetése is gondot jelenthet a vezetésnek.

Mészárosék azóta próbálnak szabadulni a befektetéstől.

Mivel az erőmű engedélyeinek meghosszabbításához az is kellett volna, hogy  tulajdonosa több száz milliárd forintért korszerűsítse, kifejezetten sürgető lett a felcsúti családnak, hogy megszabaduljanak tőle. Az MVM pedig bejelentette, hogy megveszi a cég többségi tulajdonrészét.

Az ügyletet Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta.

Mészáros tehát megszabadult a veszteséges cégétől, a jövőbeli befektetésekkel pedig innentől már nem nekik kell bajlódniuk. A 24.hu megpróbálta megtudakolni, hogy mibe kerül majd ez az ügylet az adófizetőknek, de nem kapott választ. Ugyanakkor egy közel hatrmilliárd forintos veszteség már most biztos, hiszen a közgyűlésre beterjesztett mérleg szerint 5,899 milliárd forint mínusszal zárta az évet az erőmű.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.