Mészárosék hétfőn túladnak a Mátrai Erőművön

  • narancs.hu
  • 2020. február 7.

Belpol

Az állam hatmilliárdos veszteséggel veszi át a Mátrai Erőművet.

A Magyar Villamos Művek Zrt. veszi át a jelenlegi formájában bezárásra ítélt Mátrai Erőmű Zrt.-t – aminek következtében lemondanak az igazgatóság és a felügyelőbizottság korábban delegált tagjai, köztük az elnök, Mészáros Beatrix. Eddig az MVM 26 százalékos birtokosa volt az ország egyetlen szénerőművének, a többséget pedig a Mészáros család érdekeltsége, a Mátra Energy Holding Zrt. szerezte meg két évvel ezelőtt – számol be a 24.hu.

Az alaperőmű Magyarország áramtermelésének közel egyötödét adja, és 2018-ban (az adózás utáni 817 millió forint mínusz ellenére) 11,2 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle a tulajdonosok. Akkoriban ugyanis az előző tulajdonos, a német RWE idején felgyülemlett 57 milliárd forintos eredménytartalékot tudták dézsmálni. Meg hát abban bíztak, idővel felível a biznisz. 2019 nyarára viszont a megdrágult szén-dioxid kvóták olyan szintű válságba döntötték a céget, hogy felmerült, a bérek kifizetése is gondot jelenthet a vezetésnek.

Mészárosék azóta próbálnak szabadulni a befektetéstől.

Mivel az erőmű engedélyeinek meghosszabbításához az is kellett volna, hogy  tulajdonosa több száz milliárd forintért korszerűsítse, kifejezetten sürgető lett a felcsúti családnak, hogy megszabaduljanak tőle. Az MVM pedig bejelentette, hogy megveszi a cég többségi tulajdonrészét.

Az ügyletet Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta.

Mészáros tehát megszabadult a veszteséges cégétől, a jövőbeli befektetésekkel pedig innentől már nem nekik kell bajlódniuk. A 24.hu megpróbálta megtudakolni, hogy mibe kerül majd ez az ügylet az adófizetőknek, de nem kapott választ. Ugyanakkor egy közel hatrmilliárd forintos veszteség már most biztos, hiszen a közgyűlésre beterjesztett mérleg szerint 5,899 milliárd forint mínusszal zárta az évet az erőmű.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.