"Most kiderül, valóban arra használja-e a politikai vezetés a törvényt, amivel indokolta annak megalkotását - tehát, hogy biztosítsa a média sokszínűségét, és megóvja a gyermekeket a pornográf és erőszakos tartalmak terjedésétől. Vagy arra, amitől oly sokan tartottak, hogy elhallgattassa a neki nem kívánatos véleményeket" - fogalmazott a Narancsnak Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója, aki szerint a rádió által eddig használt 95,3-es frekvencia újrapályáztatása az új médiatörvény első igazi próbájának, egyfajta modellkísérletnek tekinthető. A Klubrádió körül május végén forrt fel a levegő, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvánosságra hozta a 95,3-es frekvencia - még tavaly, a néhai ORTT alkotta - pályázati feltételeinek módosításait. A Rádió 1, a Juventus Rádió és a Klubrádió frekvenciáira vonatkozó hét plusz öt éven keresztül érvényes szerződések ez év elején lejártak, és ezek újrapályáztatását már 2009 végén meg kellett volna kezdenie az azóta megszűnt ORTT-nek, tavaly ősz óta pedig jogutódjának, az NMHH-nak. Erre - az NMHH szerint - mindeddig azért nem került sor, mert 2010-ben a megfogyatkozott ORTT csak elvétve volt működőképes, így a hatóság tavaly 36 rádiófrekvencia-pályázatot örökölt jogelődjétől, ami az ideiekkel együtt egy év alatt közel száz eljárás lefolytatását teszi szükségessé. (Ennek eredményeként jelenleg az említett három nagy rádión túl további 49 rádió működik ideiglenes, újra és újra meghosz-szabbított 60 napos engedéllyel országszerte - egészen az érvényes pályáztatásig.)
A 95,3-es frekvenciára tavaly már született egy előzetes pályázati tervezet, amelyet azonban idén május végére a Médiatanács (MT) "az életbe lépő új rendelkezésekre, anyagi és eljárási szabályokra tekintettel" felülvizsgált és közzétett. Arató szerint valójában nem is módosításokról van szó: az MT majdnem a teljes dokumentációt újraírta, az új pályázati felhívás kritériumait pedig már nem egy, a Klubrádióhoz hasonló "talk and news" típusú, hanem egy alapvetően zenei tematikára építő műsorstruktúrára szabta át. A tervezet egy olyan rádió műsorstruktúrájához illeszkedik, amihez hasonlóból az elmúlt hat hónap alatt négy dőlt be - a Rise FM, a Radio Café, a Sztár FM és a Roxy. "A médiaszolgáltatás zenés, szórakoztató jellege mellett a vételkörzettel kapcsolatos helyi információk, értékek kifejezésre jussanak, bemutatásra kerüljenek, valamint a médiaszolgáltatás hozzájáruljon a rádiós piac sokszínűségének megteremtéséhez" - ez a pályázati felhívás célja, és ezek az elvárások tükröződnek a pontrendszerben is. Csak a 60 százalék felett garantált zenearányért jár maximális pont, míg a beszélgetős műsorokat "helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámként" képzeli el a kiíró. Hogy a "helyi" ebben a meghatározásban mit jelent, annak eldöntése az MT kompetenciája, de az országos politika aligha tuszkolható e fogalomkörbe. A tervezetről mindennél többet elárul, hogy míg a megszerezhető 72 pontból csupán 3 pont nyerhető el "médiaszolgáltatási tapasztalat" cím alatt, addig a "műsorterv szubjektív megítéléséért" 12 pont adható.
Bedőlések
A pályázati tervezet meghirdetését követően előbb közmeghallgatásra kerül sor, ezt pedig 40 napon belül kell követnie a végleges pályázati felhívás kihirdetésének. A múlt héten esedékes közmeghallgatáson a rádió jogi képviselői 22 pontban emeltek kifogást a tervezettel szemben; mindenekelőtt azzal érveltek, hogy a Klubrádió jelentős társadalmi - és ezzel együtt intellektuális - igényt elégít ki. Érveik szerint ez indokolná, hogy a frekvenciahasználati pályázatot ne kereskedelmi, hanem közösségi médiaszolgáltatás nyújtásának céljából írják ki - így nem kellene médiaszolgáltatási díjat fizetniük. (Jóllehet a közösségi médiaszolgáltatás új kritériumainak a Klubrádió nem biztos, hogy meg tudna felelni. A közösségi és kereskedelmi szolgáltatás kategóriái közötti új különbségtételről lásd később.) Az MT a 95,3-as hullámhosszra 53 millió forintban határozta meg azt a médiaszolgáltatási díjat, amely a Klubrádió esetében eddig bő 20 millió forintot tett ki évente. Ez a frekvencia valóban az értékesebbek közül való: a 95,3 nagyjából 1,8 millió hallgató számára elérhető, és ennél csak a Juventus Rádió által használt 89,5 (3,3 millió) és az Info Rádiót sugárzó 95,8 (2 millió) jut el több potenciális hallgatóhoz. "Az MT félreértelmezi a fogalmakat, amikor visszatérően állami tulajdonú frekvenciákat emleget. Ez köztulajdon, és mint ilyen, a pályáztatónak figyelembe kellene vennie, hogy milyen műsorszolgáltatásra mutatkozik igény. A Klubrádió mellett tömegek fejezték és fejezik ki igényüket; eddig közel huszonötezren írták alá a megmaradásunkat támogató petíciót. Már ez több, mint ahány hallgatót egy új, 'helyi' eseményekkel foglalkozó, zenei rádió középtávon magához tudna kötni" - kommentálta a folyamatot a rádió vezérigazgatója. Kiricsi Karola, az NMHH szóvivője ugyanakkor a Ptk. 172. §-ára hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy a frekvenciák szó szerint állami tulajdonban vannak.
A Klubrádió - amely 200 és 300 ezer közötti hallgatóságával a leghallgatottabb, privát tulajdonban lévő közéleti rádió - hónapok óta forráshiánnyal küzd, és tavaly év vége óta a hallgatókhoz fordul adományokért. Eddig közel 120 millió forint gyűlt össze a megsegítésére. Ez persze nem az MT gondja, viszont igaz az is, hogy a válság eleve helybenhagyta a hirdetői piacot, ráadásul épp a rádiók jártak legrosszabbul; közülük is csak a legnagyobbak képesek kiperkálni évi több tízmilliós szolgáltatási díjat. Az mfor.hu statisztikái szerint a reklámtorta tavaly 6 százalékkal zsugorodott, legdurvábban pedig épp a rádiók hirdetési bevételei csökkentek: 22 százalékkal, 8,19 milliárdról 7,14 milliárd forintra. Ennek tükrében nem csoda, hogy a kimúlt négy kereskedelmi rádió közt volt olyan, amelyik százmilliós nagyságrendű hiányt hagyott maga után, de több, ma még működő zenerádió is tízmilliókban mérhető veszteséggel zárta 2010-et. A Klubrádiót - mint az egyetlen kormánykritikus kereskedelmi rádiót - különösen a kormányváltás érintette érzékenyen. Nemcsak a hirdetési piac legnagyobb állami költőjéről, a Szerencsejáték Zrt.-ről kellett lemondania, de a többi nagy állami cég - mint a Mol, a Magyar Villamos Művek vagy a Paksi Atomerőmű - is máshol keres magának hirdetési felületet: a rádiók piacán jelentős részben a korábban Fellegi Tamás vállalatkörébe tartozó, Advenio Zrt. által üzemeltetett Class FM-nél. Követték őket azok a magáncégek, amelyek igazodási pontként tekintenek a Szerencsejáték Zrt.-re és - "abból baj nem lehet" alapon - ott hirdetnek, ahol az államiak.
A faramuci helyzet tehát az, hogy hiába többszörözte meg hallgatótáborát a Klubrádió az elmúlt két év alatt, anyagilag ebből alig profitált. 2009-ben átlagos havi hallgatottsága országosan még 106 ezer volt, tavaly már 176 ezer, az elmúlt hónapokban pedig rendre 250 ezer körüli elérést produkált; ma Budapesten az átlagos napi hallgatószáma 120 ezer körüli. Ehhez képest a 2009-es 656 milliós árbevétel tavaly közel a kétharmadára, 447 millióra esett vissza, és szép lassan elfogynak a hirdetők is. Nem segítette új hirdetői szerződések létrejöttét, hogy a hatóság mulasztása miatt fél éve ideiglenes szerződések szerint működik csak a rádió; az ebből adódó károkat pedig az MT kedvezményesen megállapított szolgáltatási díj formájában egyetlen rádiónak sem hajlandó megtéríteni. Ismerve a piac állapotát, az előzetes pályázati kiírásban szerepeltetett éves médiaszolgáltatási díj - hét éven keresztül összesen több mint 360 millió forint - kiköhögése nem csak a Klubrádiónak jelentene nehézséget. Egy új rádióadó felépítése milliárdos nagyságrendű befektetést igényelne, és finoman szólva sem tűnik tuti üzletnek. Ezzel Arató is egyetértett, mielőtt sejtelmesen hozzátette: "Hallottunk már olyat, hogy valakinek eszébe juttatják, hogy neki most azonnal rádiót kell gründolnia egy milliós elérésű frekvencián."
Komolytalan
Az NMHH tájékoztatása szerint az 53 millió forintos díjat már az új díjszámítási rendszer jegyében állapították meg. Tény, hogy eddig meglehetősen kaotikus - értsd, jelentős részt egyedi alkuk kérdése - volt az egyes frekvenciák után fizetendő díjösszegek megállapítása. Kiricsi Karolának igaza van abban, hogy brutális aránytalanságokkal működött a rendszer. A nemrég kimúlt Sztár FM korábban 78 forintot volt kénytelen megfizetni minden egyes elérhető hallgató után, így noha az általa használt frekvencia alig 460 ezer potenciális fogyasztó számára volt hozzáférhető, éves szolgáltatási díja meghaladta a 36 millió forintot - csődbe is ment. "Ezzel szemben a Klubrádió eddig kiugróan alacsony díjat fizetett, mindössze 16 forintot minden egyes elérhető fogyasztó után. Az új díjszámítás rendszer egységesíti a kiszabható médiaszolgáltatás díjait. Az új médiatörvény előtt országosan átlagosan 30 forintot fizettek a rádiók egy-egy hallgató után; ezt, a piac állapotára tekintettel, 23 forintra szállítottuk le, és egységesítettük a díjszámítást. A 23 forintot előbb a vételkörzet méretével arányosan szorozzuk fel, a végösszeget pedig az elérhető régiókban ismert átlagos vásárlóerő-index figyelembevételével állapítjuk meg. Így lesz igazságos a rendszer" - fogalmazott a Narancsnak az NMHH munkatársa. Ebből is adódik, hogy a Klubrádióval ellentétben a Juventus Rádió nem hisztizett az új pályázati tervezetek megismerését követően. Egyfelől régóta sugárzó, országosan napi 400 ezer feletti hallgatót elérő rádióról van szó, amelynek abszolút fekszik a zenei műsorstruktúrát preferáló kiírás, piaci részesedése pedig a bedőlő konkurencia miatt csak nőni fog. Másrészt a Juventus jól jár az új díjszámítási rendszerrel is, mivel eddig 50 forintot fizettek minden egyes hallgató után; a kiugróan magas, 3,3 milliós elérést biztosító frekvenciáért mostantól évente "csak" 92,5 millió forint kell fizetniük, gyakorlatilag a felét annak, amennyit idáig. (A Rádió 1 sem reklamált, pedig ők többet fizetnek, mint eddig. A 103,9-es, 1,3 millió hallgató számára elérhető frekvencia éves díja 39 millió forint lesz.)
A Klubrádió vezetését alaposan felbosszantotta, hogy Kiricsi Karola alig néhány órával a közmeghallgatás után komolytalannak nevezte módosító felvetéseiket; a szóvivő szerint egyenesen törvénytelen lenne, ha az MT elfogadná a Klubrádió 22 pontos módosító csomagját. Ez - figyelembe véve a szolgáltatás iránti kiugró társadalmi igényt - a médiaszolgáltatási díjat jelképes évi 6 millió forintban állapítaná meg. Húsz ponttal díjazná a beszélgetős műsorok 70 százalék feletti arányát, maximális 24 pontot adna a műsor-szolgáltatói tapasztalatra, és szintén 20 pontos bónusszal jutalmazná a frekvenciát jelenleg hallgató közönség magas létszámát. "Az MT szerint a Klubrádió észrevételei láthatóan arra irányulnak, hogy a pályázat olyan tartalommal bírjon, amit a Klubrádió megnyerhet. Ez miért baj? Hogy lehet komolytalannak minősíteni azt, ha valaki folytatni akarja azt a szolgáltatói tevékenységét, melynek fennmaradása mellett tömegek fejezték ki igényüket? Nem azt mondjuk, hogy ránk írják ki a pályázatot, csak azt, hogy ismerjék fel és ismerjék el azt a társadalmi igényt, ami egy ilyen kritikus, 'talk and news' típusú közéleti rádió iránt mutatkozik. Nyerjen az, aki jobb 'klubrádiót' tud csinálni!" - kommentálta a szóvivő szavait Arató; és abban nehéz vitatkozni vele, hogy a piaci igények aligha egy újabb könnyűzenei adót követelnek.
De további, kevésbé látványos passzusok sem adnak okot a rádióvezetésnek optimizmusra. Ilyen például, hogy a frekvencia elnyerője két évig nem kapcsolódhat hálózatba, és nem köthet hálózatba más rádiókat. Ez azt jelentené, hogy a Klubrádió (vagy bármely más, országos lefedettségű szolgáltató) nem köthetné a budapesti hálózatához a vele párhuzamosan működő regionális rádiófrekvenciáit - a Klubrádiónál például a debreceni vagy kecskeméti hullámhosszokat -, ami pedig ellehetetlenítené a működést. Nem épp bizalomgerjesztő az a bekezdés sem, miszerint a pályáztató még a pályázat benyújtásának határideje előtt 15 nappal is módosíthatja a feltételeket. Egyébként sem újdonság, hogy a rádióvezetés bizalmatlan a pályázati anyaggal szemben, hiszen a Klubrádió jelenleg is perben áll a Médiahatósággal a 92,9-es frekvenciával kapcsolatos visszásságok miatt (a 92,9-es frekvenciára kiírt pályázatról lásd Visszamenőleges hatály című keretes írásunkat). Egyelőre csak az biztos, hogy az MT-nek legkésőbb 40 napon belül nyilvánosságra kell hoznia a végleges pályázati anyagot.
A nonprofit vége
Az NMHH vasárnapi közleménye szerint - az új díjszabási rendszer bevezetésével - megújulás előtt áll a rádiós piac. Valójában a piac teljes átrendeződését nem csupán ez idézi elő. Mint azt az NMHH szóvivője lapunknak is hangsúlyozta, ma a budapesti rádiók térképe különösen torz. Míg helyi és körzeti szinten a közműsor-szolgáltatók, illetve nonprofit rádiók a kereskedelmi rádiókkal öszszevetve hozzávetőlegesen fele-fele arányban oszlanak el, addig a Budapesten elérhető 19 rádió közül csupán 4 (!) minősül kereskedelmi rádiónak. Így a most pályáztatás előtt álló három fővárosi frekvencián kívül egyedül az Info Rádió fizet szolgáltatási díjat az általa használt hullámhossz után. (Az MT részint a fővárosi piac "torzulásával" indokolja, hogy a 95,3-es frekvenciát miért nem közösségi médiaszolgáltatás céljából írta ki.) A további 15 - részben állami, részben egyházi, részben magánkézben lévő nonprofit - budapesti rádió a hatályon kívül került médiatörvény (Rttv.) értelmében eddig mind közműsor-szolgáltatóként vagy nonprofit rádióként volt bejegyezve. E kategóriák helyett az új médiatörvény a közösségi médiaszolgáltatás fogalmát vezeti be. Rövidesen minden, korábban közműsor-szolgáltatóként vagy nonprofit rádióként sugárzó rádió köteles lesz megfelelni a közösségi rádió sokkalta szigorúbb kritériumainak, ellenkező esetben - szerződésük lejártával - csak kereskedelmi szolgáltatóként pályázhatnak, és épp úgy a vételkörzet mérete és a vásárlóerő-index alapján kiszámolt szolgáltatási díj ellenében sugározhatnak, mint a sok százmilliós költségvetéssel üzemelő országos kereskedelmi rádiók. Hogy mitől válhat egy nonprofit rádió - mondjuk a Tilos, a Civil Rádió, a Rádió C vagy a Rádió Q - közösségi médiaszolgáltatóvá, azt az új médiatörvény 83. §-a részletezi. Eszerint a közösségi médiaszolgáltatás óránként összesen hat perc reklámot sugározhat - szemben a kereskedelmi adók számára engedélyezett tizenkettővel -, a zenei műsorok felében magyar zenét kell szolgáltatni, míg óránként két percet fenn kell tartani a közérdekű közlemények közzétételére. A legsúlyosabb kritérium azonban az, hogy "a műsoridő több mint 2/3-ában köteles közszolgálati céloknak megfelelő műsort szolgáltatni". Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a törvény megköveteli az eddig önkéntesen, közösségi alapon működő rádióktól is, hogy a továbbiakban a közszolgálati médiumok számára előírt kritériumoknak feleljenek meg. (A közműsor-szolgáltatókra ez eddig is vonatkozott, ám csak a műsoridő felére, és még az Rttv. fogalmainak megfelelően. Ilyen volt korábban a Gazdasági Rádió, a Mária Rádió vagy a Magyar Katolikus Rádió.) A médiapolitika ezzel gyakorlatilag azt mondja ki, hogy vagy fizess a frekvenciáért, vagy nyújts a politikai vezetés fogalmai szerint értelmezett közszolgáltatást. A közösségi médiaszolgáltatásnak célja kell, hogy legyen "a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, (...) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása, (...) az alkotmányos jogoknak, az alkotmányos rend alapértékeinek és a demokratikus társadalmi rend szabályainak megismertetése, támogatása, (...) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorszámok közzététele", továbbá "Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása". Ugyanígy elvárás a közösségi médiaszolgáltatással szemben a "kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás" és "az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás". Arról, hogy mely szolgáltatás minősülhet közösséginek, az MT a hozzá benyújtott műsortervet - így az összes sugárzott műsor szinopszisát is - tartalmazó kérelem alapján, saját fogalomértelmezése szerint dönt. S noha az átminősítési kérelem benyújtásának határideje június 30-án lejár, az NMHH nem hivatalos tájékoztatása szerint az érintett szolgáltatók alig egytizede kezdeményezte státuszának megváltoztatását.
Úgy tudjuk, a hagyományosan közösségi típusú rádiókat tömörítő Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete e hét pénteken tart kupaktanácsot a hogyan továbbról. Az önkéntes rádiósokat sürgeti az idő, ugyanis a médiatörvény 209. §-a szerint "amennyiben e határidőig nem kezdeményezi az elismerést, vagy a Médiatanács azt hatósági határozatával elutasítja, a korábbi közműsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatói státuszból adódó kedvezmények a továbbiakban nem illetik meg". Ezzel azok a nonprofit rádiók, melyek eddig a (néhai) Műsor-szolgáltatási Alaphoz benyújtott pályázataik alapján jutottak műsor-szolgáltatási hozzájáruláshoz, minden támogatástól eleshetnek. Nem kell médiaszakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk: ezzel a médiapolitika minden egyes független, nonprofit rádiót - több száz ilyen is lehet - az ellenőrzése alá von; az igazodást megtagadó szolgáltatók pedig jobb, ha szponzor után néznek. Mert ellenkező esetben kezdhetnek csomagolni.
Visszamenőleges hatály
Az ORTT működésképtelenségéből, majd az NMHH túlterheltségéből adódó sorozatos mulasztások különösen kellemetlenül érintették a Klubrádiót. Az ORTT-ben tavaly uralkodó káosz miatt 2010 eleje óta bizonytalan, mikor írják ki a pályázatot a 95,3-es frekvenciára. Ezért a múlt év tavaszán a rádió vezetése megpályázta az épp akkoriban kiírt 92,9-es budapesti frekvenciát, és a Katolikus Rádiót maga mögé utasítva elnyerte a használati jogokat. Ezt akkoriban Szalai Annamária is elismerte, noha többször megjegyezte, hogy a nyilvánosan meghirdetett jogosultságot "másnak szánták" - a Katolikus Rádiónak. A pályázat eredményét kihirdették, ám az akkor illetékes Nemzeti Hírközlési Hatóság - rossz nyelvek szerint tartva a közelgő hatalmi átrendeződéstől - végül nem szignálta a médiaszolgáltatási szerződést, és így nem adta ki a működés megkezdéséhez szükséges rádióengedélyt. Ennek tavaly év végén lett különös jelentősége, amikor a Médiatanács visszamenőlegesen érvénytelennek minősítette a pályázat eredményét. A döntés egyik hivatkozása sem tűnik teljesen megalapozottnak. Az egyik érv szerint nem született érvényes szerződés a pályázat kihirdetését követő 45 napon belül. A Klubrádió viszont szignálta és megküldte a testületnek a Kulturális Közlönyben megjelent szerződésszöveget, ami szerintük az ORTT írásos jóváhagyása nélkül is érvényesnek tekintendő. A másik indok szerint e szerződéssel a Klubrádió két budapesti frekvencián lenne jogosult sugározni, ami nem lehetséges. Csakhogy a Klubrádió a pályázati anyagában előre világossá tette: azonnal megszünteti a sugárzást a 95,3-es frekvencián, amennyiben megkapja a 92,9-es működéshez szükséges engedélyeket. A rádióvezetés polgári peres eljárás keretén belül folyamodott jogorvoslathoz, és a szerződés érvényének visszaállítását követelik - ha a jogszolgáltatás működik, igazuk nehezen tagadható. Ráadásul precedens is van. Mint emlékezetes, 2009-ben a Danubius helyett a Class FM, a Sláger Rádió helyett az FM1 konzorcium által üzemeltetett Neo FM köthetett műsor-szolgáltatási szerződést hét évre. A Danubius perre ment az ORTT és az Advenio ellen, míg a Sláger az ORTT mellett az FM1-et perelte szabálytalan pályáztatás miatt. A per alapja mindkét esetben az volt, hogy a végül győztes pályázó egy másik budapesti frekvencián is sugároz. A Sláger végül elbukta a pert a Legfelsőbb Bíróságon (LB), ugyanis a Neo FM-et működtető FM1 konzorcium pályázati anyagában - győzelme esetére - előre lemondott a másik általa tulajdonolt frekvencia (a Rádió Café) sugárzási jogairól. A Danubius esetében viszont az LB most februárban kimondta, hogy az ORTT jogsértést követett el, amikor nem zárta ki a pályázatból az Adveniót - az ugyanis nem mondott le előre a Lánchíd Rádióhoz kapcsolódó jogosultságairól. Ettől még a Danubius sem vált jogosulttá arra, hogy visszaszerezze a tőle elbitorolt frekvenciát, viszont lehet, hogy horribilis kártérítést perel majd az ORTT jogutódjától.
A Klubrádió esetében más a helyzet: a 92,9-es frekvencia azóta is csak lóg az éterben. Az ügy még nincs napirenden, de egy jogállamban az illetékes bíróság jóváhagyó döntését követően a Klubrádió jogosult kellene, hogy legyen a 92,9-en a sugárzásra. Más kérdés, hogy a 92,9-es frekvenciát az MT jelenleg közösségi médiaszolgáltatás számára fenntartott frekvenciaként tartja számon, és a Klubrádió a kategória új kitételeinek nem valószínű, hogy meg tudna felelni. Sejthetik ezt a hatóságnál is: honlapja szerint az NMHH már tervezi a 92,9-es frekvencián nyújtandó közösségi médiaszolgáltatás újbóli megpályáztatását.
