Milyen legyen a harmadik oltás? Kell-e valakinek negyedik is?

Belpol

Minél előbb el kell kezdeni azoknak az oltását, akiknek nincs, vagy alig kimutatható a védettségük. Duda Ernő virológust, a Szegedi Tudományegyetem tanárát kérdeztük.

magyarnarancs.hu: Lehetővé tette a kormány a harmadik oltás felvételét. Ám többekkel együtt ön is azt mondja: akinél nem mutatható ki antitest két oltás után, annak nem elég egy harmadik, hanem egy újabb sorozat vakcinát kellene kapnia egy másikból. Mint például a Sinopharmmal oltottak egy részének.

Duda Ernő: Akiknél legalább nyoma van ellenanyagnak, akármilyen alacsony szintű, túlnyomó többségüknek megbízható védelmet ad egy harmadik oltás, lehetőleg olyan, amely bizonyítottan nagyon hatásos. Azoknak azonban két adag kell, akiknek egyáltalán nincs antitestjük, függetlenül attól, hogy korábban milyen vakcinát kaptak. Ugyanis az azt jelenti, hogy a szervezetük egyáltalán nem reagált a vakcinára, tehát nincs mire emlékeztetni az immunrendszert. Ilyenkor természetesen másféle technológiával készült készítményre van szükség, nem arra, amelyik eddig sem tudott védettséget kiváltani bennük.

magyarnarancs.hu: Négy hónapi kivárás után kapható a harmadik oltás, hacsak a háziorvos másképp nem gondolja.

DE: Jó kompromisszum, bár én kevesebb időt javasolnék. Talán a két-három hónap lenne a legjobb. Úgy saccolom, hogy két hónap múlva már mindenképp emelkedni fognak az esetszámok. Ezért minél előbb el kellene kezdeni az újraoltásokat.

Én annak sem lennék ellene, ha már holnap elkezdenék oltani azokat, akinek nincs védettségük, vagy csak alig kimutatható. Tudniillik a világon semmi kockázatuk nem lenne így sem.

Tapasztalatból tudjuk, hogy aki átesett a betegségen, s ebből adódóan van valamennyi védettsége, majd néhány hét múlva beoltják Pfizerrel, azoknak az embereknek egy része ugyan megszenvedi, egy-két napra kiüti őket az oltás, de ennek a kockázata nem összehasonlítható a betegség fenyegetésével, esetleg végzetes következményével.

magyarnarancs.hu: A harmadik oltásnál megint el kell telnie több hétnek, hogy az kifejtse a hatását?

DE: Általánosságban egy fertőző betegségből azért szoktunk nagyjából hét-tíz nap után kijönni, mert addigra szaporodnak el a védő immunsejtek, és termelnek annyi ellenanyagot, amennyi képes védelmet biztosítani. Ennek a folyamatnak védőoltásnál is le kell játszódnia. Más kérdés, hogy azoknál, akiknek már eleve volt jelentősebb védettségük, ez a folyamat lényegesen rövidül.

magyarnarancs.hu: Mit szól ahhoz, hogy az egészségügyiek számára kötelező lesz az oltás?

DE: Nagyon helyeslem.

magyarnarancs.hu: Nem tartaná okos dolognak más területekre is kiterjeszteni?

DE: De igen, bár jobb lenne, ha az emberek önkéntesen vennék fel az oltást. Például a vendéglátásban dolgozók és a bolti eladók. Nyilvánvaló azonban, hogy a kormány a népszerűségvesztés kockázata miatt nem erőlteti a kötelező oltást.

magyarnarancs.hu: Ugyan a 60 év feletti, Sinopharmmal oltottakra koncentrálunk, illetve bizonyos más csoportokra, mint például egyes betegségben szenvedőkre, de egyébként is, általánosságban szükséges-e néhány hónap után feltétlen a harmadik oltás?

DE: Nem. Azt hangsúlyoznám, hogy a modern, 21. századi orvostudomány a precíziós, személyre szabott orvoslást tűzte ki célul. A sokak által feleslegesnek ítélt ellenanyagtesztek használata adna útmutatást arra nézvést, kinek mikor van szüksége az oltásra. Még az sem igaz, hogy akit Pfizerrel vagy Modernával oltottak, azt ekkor és ekkor kell vagy lehet újra oltani.

Van, akinek annyi antitestje képződik, hogy egy évig kitart, másnak pedig annyi, hogy már most kellene egy harmadikat kapnia.

magyarnarancs.hu: Vegyes oltást javasolnak többen. Minden esetben az a megfelelő?

DE: Akiknek az egyik oltás nem adott védettséget, mindenképp. Roppant kicsi az esélye annak, hogy valakinek az immunrendszere se egyikre, se másikra nem reagál. Egyéb esetekben csak a vektorvakcináknál fontos, hogy lehetőleg ne olyannal oltsák újra azt, aki már ilyet kapott, hanem lehetőleg másmilyennel. A mRNS alapú vakcinával oltottaknál nincs gond, ott bátran lehet ismételni.

magyarnarancs.hu: Ha valaki szeretné tudni, hogy kellően védett-e egy adott időpontban, hova forduljon? A Semmelweis Egyetem (SE) rektora, Merkely Béla szerint az a legmodernebb teszt, amivel ott végzik a vizsgálatot.

DE: Ez a reklám helye.

magyarnarancs.hu: Na de hova menjen a delikvens? És ha másnap kiderül, hogy a negatív tesztek 88 százaléka egy másik helyen pozitívra fordul? Láttunk már ilyen csodát.

DE: Oda kell menni, ahol azt mondják, hogy a neutralizáló ellenanyagot tudják mérni. Ezek általában nemzetközileg jóváhagyott, mindenütt használt, megbízható tesztek.

magyarnarancs.hu: Szóba is került már itt-ott, hogy valamely teszt mér ugyan ellenanyagszintet, de nem feltétlen a neutralizálókét.

DE: Vannak olyan tesztek, amelyeket arra fejlesztettek ki, hogy megállapítsák, valaki átesett-e már a betegségen. Ezek a tesztek a vírus bármilyen fehérjéjével szemben termelődő ellenanyagot mérik. Mert bármelyik ellen termelődött ellenanyag, az azt jelenti, hogy az illető átesett a betegségen. Egy másik teszt viszont a neutralizáló ellenanyagok szintjét méri (és csak az S-fehérjével, pontosabban a receptorkötő doménnel – RBD – szemben képződött ellenanyagokat nézi). Ezek a molekulák képesek hatástalanítani a vírust, ezek jelenléte jelent védelmet.

 
Duda Ernő

magyarnarancs.hu: A klinikán melyik típust használták? Melyiktől fordult pozitívba a negatív leletek 88 százaléka?

DE: Nem tudom, de ha egy csöpp becsület van bennük, akkor a neutralizálót mérik.

magyarnarancs.hu: A többi labor nem azt mérte, ezért válhatott ennyi negatív teszteredmény a klinikán pozitívvá?

DE: Nem, ez a kamufaktor. Tisztázzuk:

mást jelent az, hogy pozitív, van kimutatható ellenanyag, és mást jelent az, hogy van védettsége.

Egy vízbefúlt ember vérében is kimutatható az oxigén, csak nem elég a túléléshez. Igazából nem tudjuk, milyen magas szint véd meg a fertőzéstől. Valószínűleg kevesebb is megvéd a súlyos betegségtől vagy a haláltól. De ha ki sem mutatható, akkor az semmitől sem véd. Ha egy tesztnél például egytől százig terjed a skála, és valahol azt mondják, tíz fölött védett, alatta védtelen, egy rendes labor azt írja a vizsgált személynek, hogy „védtelen, mert csak öt”. Erre Merkely professzor mondhatja, hogy pozitív, „ott van az öt egység, tehát van ellenanyag”. Roppantul kicsi szintet is pozítívnak lehet értékelni. Lehet, hogy a kimutatási határérték fölött van, mégsem jelent védettséget, és – mint minden ellenanyag szintje – idővel ez is csökken, idősebbeknél gyorsabban. Tehát más az, hogy pozitív, és megint más, hogy hónapokra szóló védelmet adó mennyiségű ellenanyag van jelen.

magyarnarancs.hu: Bejelentették azt is, hogy a tanévkezdést közvetlenül megelőző napokban kezdenék szervezetten, az iskolákban oltani a még nem oltott 12 és 15 év közöttieket.

DE: Remek ötletnek tartom, de ezen is lehetne javítani. Már a nyári táborokban is elkezdhetnék az oltásukat. Ott van orvosi felügyelet, oltani is lehetne. Mert tudjuk, hogy csak a második oltás után hetekkel alakul ki a teljes védettség. Bár a gyerekek különösen jól reagálnak már az első az oltásra is, és ez azt jelentené, hogy szeptemberben már valamekkora védettséggel mennének iskolába. Ez a korosztály nagyon fontos a járvány terjedése szempontjából: a tinédzserek és fiatal felnőttek, akik rengeteg emberrel kerülnek kapcsolatba mindennap – és általában tünetmentesen fertőződnek –, ők terjesztik leghatásosabban a vírust. Abból a szempontból viszont meglepően jól állunk, és ez örömre ad okot, hogy a 15 évnél idősebb fiatalok oltottsági aránya 45 százalék körül van, szinte megegyezik a lakosság átlagáéval. Ez kiváló eredmény, ezt kellene még egy kicsit tupírozni.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.