Orbán: Lehet harmadik oltást kérni és nem dolgozhatnak a be nem oltott egészségügyisek

  • narancs.hu
  • 2021. július 16.

Belpol

A harmadik oltás típusáról a háziorvos dönthet.

Ahogy azt már csütörtökön Gulyás Gergely belengette, Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádión egy sor új rendelkezést jelentett be. 

Ezek között elsőként derült ki: lehetővé teszik a harmadik oltást annak, aki kéri.

„A kormány lehetővé teszi a harmadik oltás felvételét, ez még máshol nincs így. De azt is mondjuk, hogy a második oltás után teljen el négy hónap, ezt mondják a szakemberek”

- tette hozzá.

A harmadik oltás augusztus 1-től lesz megkapható azoknak, akiknek már 4 hónap eltelt a második oltás óta, a vakcina típusáról pedig az oltást kérő háziorvosa dönt majd. Oltási sorrend a harmadik oltások esetén nem lesz.

Orbán arról beszélt, hogy ugyan megoszlanak a vélemények arról, kell-e harmadik oltás, a WHO is bizonytalanságot sugalló közleményt tett közzé, de a kormány szerint nem kell ettől félni, és így "nincs miért elzárni az embereket ennek a lehetőségétől".

Orbán közzé tett egy új szigorítást is, eszerint:

Az egészségügyben csak az dolgozhat, aki kapott oltást, tehát az egészségügyi dolgozóknak kötelező lesz a koronavírus elleni oltás.

A gyerekek oltásáról elmondta, hogy jelenleg a 16–18 év közöttiek 45 százaléka be van oltva, de a 12–15 éveseké még nem éri el a 20 százalékot, így szerinte lehetővé kell tenni, hogy az iskolakezdésig ez a korosztály teljes egészében megkapja az oltást, ha a szülő kéri.

 A 65 év felettiek 85 százaléka megkapta az oltást, aki nem, azt személyesen keresik fel a háziorvosok, a folyamatba a rezidenseket is bevonják. De az oltás maga továbbra sem kötelező.

Az utazásokra egyelőre nem vezetnek be szigorításokat, de azt javasolja, hogy csak az utazzon külföldre, aki mindkét oltást megkapta.

 A védettségi igazolványok "visszavezetéséről" elmondta, hogy jelenleg három rendezvénykategóriában szükséges védettségi igazolvánnyal rendelkezni, hogy mit hoz a jövő, és bővül-e ez a kör, azt azonban még nem tudni. Ha lesz Európában negyedik hullám és "az ideér Magyarországra", nem zárható ki, hogy további esetekben is újra kötelező lesz a védettségi igazolvány. 

Az EU helyreállítási alap kapcsán kifejtette, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy csak akkor részesüljön belőle Magyarország, ha érvényesül a jogállamiság elve. Szerinte értékalapú politikai szempontokkal nem lehet összekötni a kifizetést. Amíg nem érkezik meg a gazdaságvédelmi helyreállításra a pénz,  addig a költségvetésből fedezi majd a kormány Orbán elmondása szerint.

Orbán megemlítette a melegellenes törvénnyel kapcsolatos brüsszeli vitát és az emiatt indult kötelezettségszegési eljárást is. "Ez utóbbi jogi huliganizmus, randalírozás" - mondta el, és hozzátette, hogy szerinte az Európai Bizottság "rá akar minket kényszeríteni, hogy beengedjük az LMBTQ-aktivistákat az iskolákba". Kiemelte, hogy egyébként lehet az iskolákban szexuális felvilágosítást tartani, de csak olyat, amibe a szülő is beleegyezik. 

„Itt a gyerekeink szabadságáról van szó. A magyar ember olyan, hogy amikor a gyerekéről van szó, akkor valami ott a gyomortájékon megmozduk. Nem engedhetjük, hogy szexuális propagandisták grasszáljanak az iskolában” - mondta.

Hozzátette, hogy azért nem ment el a melegellenes törvényről tartott Európai Parlamenti vitára, mert "nem hívtak", és egyébként nem érezte úgy, hogy a vita olyan szintre jutott volna, hogy ott lett volna a helye.

(hvg.hu, Telex)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.