Mit rejteget oly nagyon az MKB? – Elképesztő módon próbálkoznak a bank ügyvédei

  • Böszörményi Jenő
  • 2017. március 25.

Belpol

Rossz helyre nyújtották be a fellebbezést, elmulasztották a határidőt: az MKB húzza az időt.

Első fokon tavaly októberben már megnyertük azt a pert, amelyet az MKB Bank bizonyos közérdekű adataiért indítottunk. Mint ilyenkor általában az adataikat az adófizető állampolgárok tekintete elől a mégoly egyértelmű törvényi előírások dacára is rejtegető intézményeknél általában szokás, az ítéletet az MKB ügyvédje megfellebbezte. Nem is lenne ezzel különösebb gond, hiszen ez a „bevett gyakorlat”. Ez esetben azonban az MKB-t képviselő ügyvédi Iroda rossz helyre címezte a fellebbezést, s mivel a határidő utolsó napján (december 27-én) adta postára az iratot, elmulasztotta a fellebbezésre nyitva álló határidőt is.

A Fővárosi Törvényszék azonmód elutasította a fellebbezést, az MKB (és ügyvédei) azonban nem adják föl. Egy hónap elteltével beterjesztett igazolási kérelmében az ügyvédi iroda azzal próbálta kimenteni mulasztását, hogy a fellebbezési határidő lejártakor pont mindenki szabadságon volt, így kénytelenek voltak keríteni valakit, aki viszont azért nem tudta beterjeszteni személyesen az iratot, mert december 27-én a Fővárosi Törvényszéken szünetelt az ügyfélfogadás. Hát persze, így már minden világos! Már csak azt nem értjük, ha mindenki szabadságon volt, ki írta meg a fellebbezést? S ha ezt korábban már megírta az ügyvédi iroda valamely jól képzett munkatársa, miért halogatták az utolsó napig a benyújtást, amikor nem volt ügyfélfogadás? E sok balfogás egyébként azért is rendkívül kínos, hiszen az MKB-t ebben a perben Magyarország egyik legnagyobb és legnevesebb, a szakmában széles körben nagyrabecsült ügyvédi irodája, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda képviseli, amelyet az állam is előszeretettel talál meg megbízásokkal, s amelynek 2014-es árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot, osztaléka pedig megközelítette a negyedmilliárdot.

A Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa tegnap meghozott végzésében a hatályos jogszabályok és a bírósági gyakorlat alapján alaptalannak minősítette az ügyvédi iroda igazolási kérelmét, és innen idézzük a bírák összegzését: „A bírói gyakorlat töretlen abban a kérdésben, hogy a hivatásszerűen, gazdasági tevékenységük körében, ellenérték fejében és magas fokú etikai elvárások szerint végző jogi képviselőkkel szemben magasabb elvárhatósági követelményt támaszt, és a mulasztás vétlenségét megalapozó okok és körülmények körét, valamint a méltányosság alkalmazhatóságának eseteit is szűkíti. A jogi képviselőnek kötelessége, hogy távolléte esetére megfelelő helyettesítésről gondoskodjon, ezáltal a törvényes határidőket betarthassa. Ennek elmulasztása esetén a késedelmesen előterjesztett fellebbezés kimentése végett az igazolási kérelem még méltányos elbírálás mellett sem tekinthető megalapozottnak.”

Az MKB-nak persze lehetősége van ezt a végzést is megfellebbezni, erre – most szólunk – 15 nap áll rendelkezésre. Vagyis lehet, lesz még egy kör a Kúrián. A Kúria azonban korábbi határozataiban már leszögezte, hogy a fellebbezési határidő elmulasztása nem igazolható azzal, hogy a fellebbezést arra nem illetékes bíróságnál terjesztették elő. Hogy ennek ellenére bepróbálkozik-e ezzel az MKB? Kíváncsian várjuk, ezúttal mivel állnak elő.

És hogy mit titkol az MKB?

Vezetőinek fizetését és juttatásait, no meg a bank által kötött megbízási, vállalkozási, támogatási, ingatlan- és műtárgy-adásvételi szerződések adatait. El sem tudjuk képzelni, mi minden derülhet ki ezekből az adatokból, ha azokat mindenáron védeni kell.

A pert a Transparency International közreműködésével indítottuk, jogi képviseletünket a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látja el.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.