Mit rejteget oly nagyon az MKB? – Elképesztő módon próbálkoznak a bank ügyvédei

  • Böszörményi Jenő
  • 2017. március 25.

Belpol

Rossz helyre nyújtották be a fellebbezést, elmulasztották a határidőt: az MKB húzza az időt.

Első fokon tavaly októberben már megnyertük azt a pert, amelyet az MKB Bank bizonyos közérdekű adataiért indítottunk. Mint ilyenkor általában az adataikat az adófizető állampolgárok tekintete elől a mégoly egyértelmű törvényi előírások dacára is rejtegető intézményeknél általában szokás, az ítéletet az MKB ügyvédje megfellebbezte. Nem is lenne ezzel különösebb gond, hiszen ez a „bevett gyakorlat”. Ez esetben azonban az MKB-t képviselő ügyvédi Iroda rossz helyre címezte a fellebbezést, s mivel a határidő utolsó napján (december 27-én) adta postára az iratot, elmulasztotta a fellebbezésre nyitva álló határidőt is.

A Fővárosi Törvényszék azonmód elutasította a fellebbezést, az MKB (és ügyvédei) azonban nem adják föl. Egy hónap elteltével beterjesztett igazolási kérelmében az ügyvédi iroda azzal próbálta kimenteni mulasztását, hogy a fellebbezési határidő lejártakor pont mindenki szabadságon volt, így kénytelenek voltak keríteni valakit, aki viszont azért nem tudta beterjeszteni személyesen az iratot, mert december 27-én a Fővárosi Törvényszéken szünetelt az ügyfélfogadás. Hát persze, így már minden világos! Már csak azt nem értjük, ha mindenki szabadságon volt, ki írta meg a fellebbezést? S ha ezt korábban már megírta az ügyvédi iroda valamely jól képzett munkatársa, miért halogatták az utolsó napig a benyújtást, amikor nem volt ügyfélfogadás? E sok balfogás egyébként azért is rendkívül kínos, hiszen az MKB-t ebben a perben Magyarország egyik legnagyobb és legnevesebb, a szakmában széles körben nagyrabecsült ügyvédi irodája, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda képviseli, amelyet az állam is előszeretettel talál meg megbízásokkal, s amelynek 2014-es árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot, osztaléka pedig megközelítette a negyedmilliárdot.

A Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa tegnap meghozott végzésében a hatályos jogszabályok és a bírósági gyakorlat alapján alaptalannak minősítette az ügyvédi iroda igazolási kérelmét, és innen idézzük a bírák összegzését: „A bírói gyakorlat töretlen abban a kérdésben, hogy a hivatásszerűen, gazdasági tevékenységük körében, ellenérték fejében és magas fokú etikai elvárások szerint végző jogi képviselőkkel szemben magasabb elvárhatósági követelményt támaszt, és a mulasztás vétlenségét megalapozó okok és körülmények körét, valamint a méltányosság alkalmazhatóságának eseteit is szűkíti. A jogi képviselőnek kötelessége, hogy távolléte esetére megfelelő helyettesítésről gondoskodjon, ezáltal a törvényes határidőket betarthassa. Ennek elmulasztása esetén a késedelmesen előterjesztett fellebbezés kimentése végett az igazolási kérelem még méltányos elbírálás mellett sem tekinthető megalapozottnak.”

Az MKB-nak persze lehetősége van ezt a végzést is megfellebbezni, erre – most szólunk – 15 nap áll rendelkezésre. Vagyis lehet, lesz még egy kör a Kúrián. A Kúria azonban korábbi határozataiban már leszögezte, hogy a fellebbezési határidő elmulasztása nem igazolható azzal, hogy a fellebbezést arra nem illetékes bíróságnál terjesztették elő. Hogy ennek ellenére bepróbálkozik-e ezzel az MKB? Kíváncsian várjuk, ezúttal mivel állnak elő.

És hogy mit titkol az MKB?

Vezetőinek fizetését és juttatásait, no meg a bank által kötött megbízási, vállalkozási, támogatási, ingatlan- és műtárgy-adásvételi szerződések adatait. El sem tudjuk képzelni, mi minden derülhet ki ezekből az adatokból, ha azokat mindenáron védeni kell.

A pert a Transparency International közreműködésével indítottuk, jogi képviseletünket a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látja el.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.