Első fokon tavaly októberben már megnyertük azt a pert, amelyet az MKB Bank bizonyos közérdekű adataiért indítottunk. Mint ilyenkor általában az adataikat az adófizető állampolgárok tekintete elől a mégoly egyértelmű törvényi előírások dacára is rejtegető intézményeknél általában szokás, az ítéletet az MKB ügyvédje megfellebbezte. Nem is lenne ezzel különösebb gond, hiszen ez a „bevett gyakorlat”. Ez esetben azonban az MKB-t képviselő ügyvédi Iroda rossz helyre címezte a fellebbezést, s mivel a határidő utolsó napján (december 27-én) adta postára az iratot, elmulasztotta a fellebbezésre nyitva álló határidőt is.
A Fővárosi Törvényszék azonmód elutasította a fellebbezést, az MKB (és ügyvédei) azonban nem adják föl. Egy hónap elteltével beterjesztett igazolási kérelmében az ügyvédi iroda azzal próbálta kimenteni mulasztását, hogy a fellebbezési határidő lejártakor pont mindenki szabadságon volt, így kénytelenek voltak keríteni valakit, aki viszont azért nem tudta beterjeszteni személyesen az iratot, mert december 27-én a Fővárosi Törvényszéken szünetelt az ügyfélfogadás. Hát persze, így már minden világos! Már csak azt nem értjük, ha mindenki szabadságon volt, ki írta meg a fellebbezést? S ha ezt korábban már megírta az ügyvédi iroda valamely jól képzett munkatársa, miért halogatták az utolsó napig a benyújtást, amikor nem volt ügyfélfogadás? E sok balfogás egyébként azért is rendkívül kínos, hiszen az MKB-t ebben a perben Magyarország egyik legnagyobb és legnevesebb, a szakmában széles körben nagyrabecsült ügyvédi irodája, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda képviseli, amelyet az állam is előszeretettel talál meg megbízásokkal, s amelynek 2014-es árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot, osztaléka pedig megközelítette a negyedmilliárdot.
A Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa tegnap meghozott végzésében a hatályos jogszabályok és a bírósági gyakorlat alapján alaptalannak minősítette az ügyvédi iroda igazolási kérelmét, és innen idézzük a bírák összegzését: „A bírói gyakorlat töretlen abban a kérdésben, hogy a hivatásszerűen, gazdasági tevékenységük körében, ellenérték fejében és magas fokú etikai elvárások szerint végző jogi képviselőkkel szemben magasabb elvárhatósági követelményt támaszt, és a mulasztás vétlenségét megalapozó okok és körülmények körét, valamint a méltányosság alkalmazhatóságának eseteit is szűkíti. A jogi képviselőnek kötelessége, hogy távolléte esetére megfelelő helyettesítésről gondoskodjon, ezáltal a törvényes határidőket betarthassa. Ennek elmulasztása esetén a késedelmesen előterjesztett fellebbezés kimentése végett az igazolási kérelem még méltányos elbírálás mellett sem tekinthető megalapozottnak.”
Az MKB-nak persze lehetősége van ezt a végzést is megfellebbezni, erre – most szólunk – 15 nap áll rendelkezésre. Vagyis lehet, lesz még egy kör a Kúrián. A Kúria azonban korábbi határozataiban már leszögezte, hogy a fellebbezési határidő elmulasztása nem igazolható azzal, hogy a fellebbezést arra nem illetékes bíróságnál terjesztették elő. Hogy ennek ellenére bepróbálkozik-e ezzel az MKB? Kíváncsian várjuk, ezúttal mivel állnak elő.
És hogy mit titkol az MKB?
Vezetőinek fizetését és juttatásait, no meg a bank által kötött megbízási, vállalkozási, támogatási, ingatlan- és műtárgy-adásvételi szerződések adatait. El sem tudjuk képzelni, mi minden derülhet ki ezekből az adatokból, ha azokat mindenáron védeni kell.
A pert a Transparency International közreműködésével indítottuk, jogi képviseletünket a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látja el.