A magyar politikusok, közjogi méltóságok évről-évre kötelesek beszámolni vagyoni helyzetükről, le kell adniuk egy vagyonnyilatkozatot, amely elvileg tartalmazza a velük kapcsolatos, jogszabályban előírt adatokat. Azt már számos botrány során láthattuk, hogy az egész rendszer úgy rossz, ahogy van, mivel a családtagok vagyona nem nyilvános, így az élelmesebb politikusok egyszerűen megoldják, hogy ne kelljen bevallaniuk túl sok mindent, de olyanra is sokszor volt már példa, hogy simán kihagytak valamit. Utóbbit megtehetik, hiszen gyakorlatilag semmilyen következménye nincs annak, ha egy-egy honatya „véletlenül” elfelejt valamit jelezni a külön az erre a célra készült nyomtatványon, amelyet a legtöbben máig kézzel töltenek ki.
Ha a kormány komolyan ellenőrizni akarná a közpénzzel kapcsolatba kerülők és a közhatalmat gyakorlók vagyonosodását, akkor minimum összevetné az adóbevallásukat a vagyonnyilatkozatukkal, és az eltéréseket alaposan kivizsgálná – ezt már a Transparency International Magyarország jogi vezetője hangsúlyozta a magyarnarancs.hu-nak. Ligeti Miklós szerint is probléma, hogy a nyilatkozatok tartalmát a kutya se ellenőrzi, így bárki nyugodtan beleírhat bármilyen mesét a vagyonnyilatkozatába, sosem derül ki a turpisság, vagy csak nagyon ritkán.
Van baj bőven
A vagyonnyilatkozati eljárással persze nem csak az a probléma, hogy szinte senkit sem csípnek nyakon, ha eltitkolja a valós anyagi helyzetét. A szerteágazó jogi szabályozás miatt nem egységes rendszer alapján történnek a bevallások. Más előírások vonatkoznak a közjogi méltóságok, a miniszterek és államtitkárok, illetve a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételére, és más például a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre. Így lehet az, hogy, míg a honatyák vagyonnyilatkozata – még ha egy átlagember számára kicsit nehezen is – mindenféle adatigénylés nélkül, a parlament honlapjáról megismerhető, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők nem kötelesek semmilyen nyilvános oldalra feltölteni a dokumentumokat; aki bele akar nézni a vagyonnyilatkozatokba, annak külön kérni kell ezt az illetékes önkormányzattól, ahonnan jobb esetben megkapja a másolatot, rosszabb esetben – és általában ez történik – kijelölnek egy időpontot, amikor meg lehet nézni a vagyonnyilatkozatot, amit fotózni nem, maximum kijegyzetelni lehet.
Korábban Mészáros Lőrinc magától feltöltötte a vagyonnyilatkozatát az önkormányzat honlapjára, de manapság a papírokat már csak személyesen lehet megnézni a felcsúti polgármesteri hivatalban. Külön kell jelentkezni az erre kijelölt személynél, akitől kapunk egy időpontot, és akkor mehetünk. Egy évvel ezelőtt ez ennél bonyolultabb volt, mert egy postai úton elküldött levélben kellett kérni a betekintést, amelyet megtárgyalt egy bizottság, majd értesítettek a döntésről, aztán arról, hogy mikor lehet megnézni a vagyonnyilatkozatot.
Amikor idén átfésültem a felcsúti polgármester vaskos vagyonnyilatkozatát, feltűnt, hogy nincs feltüntetve a temérdek földje után járó állami és uniós területalapú vagy egyéb mezőgazdasági, vidékfejlesztési támogatás, mint ahogy a résztulajdonában lévő mezőgazdasági cégéé sem. Pedig akinek földbirtoka van, az több jogcímen is kaphat pénzt, ezek visszakereshetők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatbázisából is. Az országgyűlési képviselőknek fel kell tüntetniük, ha a földjeik után támogatást kapnak, de még azt is, ha a vállalkozásaik – legyenek azok teljesen vagy csak részben a tulajdonuk – uniós, illetve állami pénzhez jutnak. Joggal felmerül a kérdés, hogy a polgármestereknek és az önkormányzati képviselőknek ez miért nem kötelező. Mert mint kiderült, nem az.
A polgármesterek könnyebben titkolózhatnak
Miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem volt hajlandó érdemi válaszokat adni a kérdéseimre, a Belügyminisztériumtól ezt a tájékoztatást kaptam: mivel az erre vonatkozó törvény nem nevesíti az állami, uniós és a földalapú támogatások feltüntetését, ezért azt nem is kell beírni a polgármestereknek és az önkormányzati képviselőknek. Többek között a honatyáknak azért kell(ene) mindezt bevallani, mert az ő vagyonnyilatkozat-tételüket egy másik jogszabály írja elő, amelyben szerepel az említett előírás.
Gyakorlatilag tehát az egész egy agyrém, hiszen az átláthatóság szempontjából semmi különbség nincs egy önkormányzati választott politikus és egy parlamenti szereplő között, nálunk mégis simán el lehet kenni az állami és uniós támogatásokat, mert erre a törvény lehetőséget is ad.
Például a Mészáros Lőrinc résztulajdonában lévő Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. csak 2016-ban közel 130 millió forint mezőgazdasági támogatást kapott, ez az összeg 2015-ben 318 millió forint volt. Ezen kívül pedig ott vannak azok a területalapú támogatások, amelyeket a saját földjei után kaphatott, ám ennek a pontos összegét nehéz kiszámolni, hiszen a fiát is Mészáros Lőrincnek hívják, és az adatbázis szerint nem lehet eldönteni, melyikük éppen a kedvezményezett. Aztán ott van a botrányhős izsáki polgármester, Mondok József: ő és a cége csak tavaly majdnem 22 millió forintot kapott mezőgazdasági támogatási alapokból, 2015-ben ez a szám 40 millió volt, ekkor jutott hozzá azokhoz a tízmilliókhoz, amelyből építette azt a vadászházat, amelyet nem turisztikai szállásként, hanem saját házaként használ, holott a pénzt nem erre kapta.
