Átalakítaná az orvosi ügyeleti rendszert a kormány, a Belügyminisztérium egy erről szóló jogszabály-módosítás-tervezetet küldött el véleményeztetésre a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetőségének – derül ki abból a hvg.hu-hoz eljuttatott levélből, amelyet a MOK elnöksége a kamarai tagoknak írt a tervezetről.
A MOK szerint bár a Belügyminisztérium levelében arról írt, hogy az átalakítás célja egy olyan jogszabályi környezet, amelyben „minden egészségügyi dolgozó elégedetten végezheti munkáját”, a tervezet ezzel éppen ellentétes, mivel jelentősen növelné az ügyeletre beosztott orvosok terhelését.
A Kamara 8 pontban szedte össze, hogyan módosulna a dolgozó helyzete a tervezet elfogadása esetén:
- az eddigi 2 helyett akár havi 6 ügyeletet is elrendelhetnének az adott munkavállaló beleegyezése nélkül,
- kiüresedik az önként vállalt többletmunka,
- az ügyeleti idő nem fogja érdemben gyarapítani a nyugdíjhoz számított időt,
- a munkáltató javasolhatja terhes, gyermekét egyedül nevelő vagy nyugdíjas munkavállalók részvételét az ügyeletben szemben a mostani helyzettel, amikor az érintettek csak saját kifejezett kérésükre ügyelhettek,
- az ügyelet utáni, kötelezően pihenőidővel töltött rendes munkaidőre nem jár bér,
- a 11 órás előírt kötelező pihenőidő 8 órára csökken, így akár egymás utáni napokra is előírható ügyelet,
- a jogszabályból kikerülnének a túlmunka korlátozására vonatkozó garanciák,
- le kell dolgozni az ebédidőt, így legalább fél órával nő a munkahelyen töltött idő a bérek emelkedése nélkül.
„Az állam (és a mindenkori kormány) az elmúlt évtizedekben nem megfelelően gondoskodott az egészségügyről, az utánpótlásról, az egészségügyi dolgozók generációit elhasználta” – írja a MOK elnökségének levele a tervezetről, amely szerintük a hangoztatott célok helyett a dolgozók további terhelésével biztosítaná a kórházak működését. A javaslat a levél szerint nem csak az egyéni, hanem a kollektív munkavállalói jogokat is sérti az önként vállalt többletmunka kiüresítésével, mivel így nem tudnak majd hatékonyan fellépni sem a számukra hátrányos intézkedések ellen, sem a bérek értéktartása mellett.
A szervezet jogász szakértőinek szakvéleménye alapján ráadásul a javaslat ellentétes az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Európai Unió bíróságainak korábbi döntéseivel, iránymutatásával is. Az egészségügyi államtitkárság a MOK elnöksége szerint „nem méri fel reálisan, hogy milyen károkat okozna a terve elfogadása a teljes magyar ellátórendszernek, ezáltal a magyar állampolgároknak”.
