Van magyar tanterem, ahol 39 fokot mértek

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 4.

Belpol

Brutális a forróság az iskolában, a Klebelsberg Központ a reggeli szellőztetésben hisz.

Pokoli hőségben, ájuldozva telt az első tanítási nap az iskolákban a szeptemberi hőhullámnak köszönhetően - állítja hozzá érkező információk alapján a Blikk. A lap szerint klíma csak elvétve működik az iskolákban, jellemzően azok is inkább a tetőtéri tantermekben. A kitartó forróságnak köszönhetően a régi, belvárosi iskolaépületek vastag kőfalai is átmelegedtek, az alapvetően hűvösebb épületek ontják magukból a hőt.

Mint írják,  30 fok alatt gyakorlatilag nincs is tanterem, a termekben, folyosókon nem ritka a 34-35 fok sem. Egy olvasói fotó alapján pedig van olyan tanterem, ahol a hőmérséklet elérte a 39 fokot.

Egy budapesti szülő arról számolt be, hogy a gyereke osztályában az utolsó órában a hőmérő szerint 34,5 fok volt, ezért a szaktanár inkább nem tartotta meg az órát, hanem elengedte a gyerekeket.

Megszólaltattak név nélkül egy pedagógust is: „Klíma nincs, nem is ígértek. A kollégák nagy számban 50-60 év felettiek, aggódunk az egészségükért. Ezt a poklot fiatalon, egészségesen sem lehet bírni.”

Az iskolákat fenntartó Klebelsberg Központ a Telexnek küldött levelet, ami alapján nem tartják nagy problémának a dolgot, hiszen reggelente szellőztetnek. „Ahol az iskolán belül nem lehet ellensúlyozni kellőképpen az extrém meleget, azt javasoltuk, hogy hajnali átszellőztetéssel, esetenként rövidített órákkal oldják meg a napi működést. A gyermekek érdekét szem előtt tartva, a tankerületek egyeztetnek az iskolákkal, és eldöntik, hol van rövidített órákra szükség.

Visszatérve a Blikkre:  a Belügyminisztérium a problémákkal kapcsolatos kérdésére a következő választ adta: „A tanév tervezésénél számos tényezőt kell figyelembe venni. Amennyiben tudományos eredmények megalapozzák, úgy a jövőben azok között az időjárást, annak változásait, extremitását is szerepeltetni kell úgy, hogy az időjárás bizonytalanságával is számolni kell. Jelenleg a tanév kezdésének és zárásának módosítása nincs napirenden.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.